Az utak örök királya: Harley-Davidson Road King Classic 2017 teszt

Mindez persze csak a körítés, mert valójában az számít, mit produkál közúton a cucc. Itt pedig olyat villant, hogy egyszerűen nem hiszed el. Már a korábbi Harley-Davidsonoknál is érthetetlen módon tudta ötvözni a gyár az úttartást a klasszikus megjelenéssel. Hiszen egy cruisertől mi itt Európában nem a komfortot várjuk el elsősorban – legalábbis nem egy jó átlag kátyús magyar úton. Az új felfüggesztés azonban olyan szintre emeli ezeket az amerikai túrabálnákat, mintha egy enduron ülnél. És ez nem áradozás, hanem a színtiszta valóság.

Nem kell vele birkózni, hogy kanyarodni kezdjen

A legratyibb hepehupás magyar aszfalton is olyan rugózási komfortban suhanunk át, hogy nem is értjük. Egy európai vagy japán túramotoron már bukdácsolsz vagy jobb esetben csak sziszegsz a fogaid között – ezen a veled együtt legalább négy és fél mázsás monstrumon pedig csak fenségesen suhansz. Már a korábbi változatok csörömpölő hangja sem jön eközben az elejéből. Annyit azért hozzá kell tenni, hogy az én 190 centis testmagasságom mellett az üléspozíció miatt nem értem el tökéletesen ugyanazt a kényelmet, mint amire a korábban tesztelt Road Glide Ultra képes volt. De ezt egy kicsit alacsonyabbra nőtt pilóta már valószínűleg észre sem nagyon veszi.

Az oldaldobozok alatt bújnak el a hátsó rugóstagok – oldalanként egy

Minden téren!

Mindehhez társul egy kifogástalan úttartás, amely akár váltott ívű kanyarokban, vagy éppen egy körforgalmon dinamikusan átdobálva a bálnát is mindig magabiztossá tesz. A motor valóban olyan dolgokra képes, amit nem is nagyon hiszel róla első ránézésre. Persze tiszteletben kell tartani a korlátozott bedönthetőséget, de ha nem kizárólag a lapra csapva kanyarodás okoz neked örömet, hihetetlen élvezet a Road King Classic nyergében élvezni az íveket. Főleg hogy közben végig tudatában vagy vele, milyen elegánsan mutatsz az úton!

Igazi letisztult amerikai cirkáló

Persze egy ekkora tömeggel meg is kell állni. A helyzet ezen a téren is meglepő, ugyanis a hatalmas és elég gyorsan mozgásba lendülő tömeget összesen három tárcsafékkel tudjuk megfékezni. ABS jeladót nem látunk, de ez is csak a mániákus hagyományőrzés miatt van: a Harley mérnökei a kerékcsapágyakba rejtették őket. A Reflex kombinált rendszer alapból a fékkar meghúzására a hátsó féket is működteti, így a normál forgalomban nem kell a pedált nyomkodnod. Szűk manővereknél és vészfékezésnél igen – de utóbbinál az elejét is érdemes négy ujjal markolni! Akkor olyat lassul a Road King Classic, hogy a gyenge fékrendszerű Harley-Davidsonokat emlegető motoros társakon csak magabiztosan mosolyogsz a nyeregben. És imádkozol, hogy ne verjenek telibe hátulról…

A műszerezettség klasszikusan letisztult, de az alsó folyadékkristályos kijelző mégis informatívvá teszi. Így van fordulatszámunk, váltófokozatunk és akár megtehető távolságunk is

Mindennapi erények

Mivel ez a masina mégis csak a túramotorok közé van besorolva, meg kell néznünk, mire képes ezen a téren. Kezdjük a szélvédelemmel! A motor kapott egy gigantikus szélvédőt, amely semmilyen módon nem állítható. Az én magasságomhoz – amely kicsit sok a motorhoz – egészen meglepően tökéletes volt. Alig jelentkezett szélzaj, pedig a Nolan N40 Full végig állvédő nélkül, többnyire felnyitott plexivel volt rajtam. Persze ha éppen nem akarsz egy ekkora teherautó-ablakkal megjelenni – mert éppen egy felvonuláson vennél részt és azt akarod, hogy még jobban csillogjon a króm -, egyetlen mozdulattal le is kaphatod. Szerszám ehhez sem kell.

Letisztult és egyértelmű kezelőszervek viszonylag kevés kapcsolóval

Túrára kell csomagokat is vinni. A Road King Classic erre a célra két kissé fura formájú oldaldobozt kínál, amelyek egyébként elég tágasak. Éppen csak szabálytalanok, így nyilván érdemes megtanulni csomagolni beléjük. Ami nagyobb baj, hogy a roppant stílusos bőr bevonat két dekorcsattja alatt valójában műanyag gyorszárak rögzítik a fedelét – így sajnos nem zárhatóak biztonságosan. Ez pedig egy hosszabb úton kicsit elbizonytalaníthatja a biztonságérzetedet – de értéket tuti nem tudsz ide tenni!

Az öblös ládikák sajnos nem zárhatóak – a belsejük egyébként sima műanyag

Amennyiben túráról beszélünk, érdemes megemlíteni a sebességtartó automatikát is, amely a hosszú autópályás menetek során nagy kényelmi plusz – de lehet, hogy a 66-os úton sem jön rosszul. A Sásd és Oroszló közti “hullámvasútra” gondoltam, mert így biztos nem veszed el gyáva módon a gázt a bukkanók előtt…

Az utas háttámlája és a csomagtartó feláras extra, de nem szabad nélkülük Road Kinget venni

Az utas helyzete nem a legfejedelmibb – erre a célra más modelleket kínál a Harley. A Road King Classic inkább a magányos motorosoknak való – legalábbis amennyiben transzkontinentális túrában gondolkozunk. Rövidebb gurulásokra jó dolga lesz a mögöttünk ülőnek is – főleg, ha megvesszük a kiegészítő üléstámlát. Az ülőlap ugyanis ha nem is kemény vagy hű de kényelmetlen, de nem is az a fotelszerű cucc, ami az Ultrákat annyira csodálatossá teszi.

Életre szóló

Ennél kevés szebb kiállású vas van a világon

A tesztet az örökkévalóságnak szóló formával és külső jegyekkel indítottuk – így a végén nézzük meg, kinek érdemes komolyan elgondolkozni egy ilyen klasszikus amerikai túramotor beszerzésében. Amennyiben szereted ezt a stílust és egy komolyabb tesztköz után egyetértesz velem abban, hogy egy Road King Classic valóban egyedülálló motorozási élményt kínál, szinte biztos hogy hosszú távon sem fogsz csalódni benne.

Itt látszik, hogy azért jut hely az utasnak is – főleg egy normális méretű vezető mögött

Megvenni az ára miatt nem gyerekjáték – viszont ha egyszer kikönnyezed a bő húszezer eurót, tényleg egy életre szóló motorod lesz. Itt nem kell felújítani a blokkot százezrenként – ott majd legfeljebb lecserélteted a gondozásmentes bordásszíjat. És mindegy lesz hány év, kilométer és közös élmény van mögöttetek, mindenki ugyanúgy meg fogja csodálni a meseszép és örökké klasszikus gépet, amivel leparkolsz. A világ bármely pontján.

A harmadik oldalon jön az értékelés és a pontozás. Lapozz!