A német SCHUBERTH márkát mindenki a csendes túrasisakokról ismeri. Persze csináltak ők már karbon versenybukót is – de a legtöbbet a hosszú utakra induló közúti rájdereknek adnak el fejvédőikből. Hiszen amikor valaki sok kilométert tesz meg évente, nagyon nem mindegy, milyen a kötelező fejfedő zajkomfortja és szellőzése. Legtöbbeknek egész napra a füldugó sem kényelmes, így a sisakon sok múlik. Ugyanakkor a túrázók egy jelentős része előnyben részesíti a felhajtható állú bukókat – ezeket egy rövidebb megálló alkalmával sem kell azonnal levenni: lehet enni-inni és beszélni is bennük. A sort sok évvel ezelőtt a Concept nyitotta, amelynek utódja a C2 volt. Logikusan a C3 folytatta a sort, majd idén megérkezett egy nagyon dögös újdonság, a C4.
A modellt igazából egy sajtóanyagban már bemutattuk – na de a személyes, pláne motoron végzett próba mindig többet ad. Így nem sokkal azt követően, hogy a Lehel útra megérkeztek az első éles (vagyis nem kirakatba szánt) darabok, egy gyors szemrevételezés és ismerkedés után már forgott is a kamera – no meg motoron is vizsgázott a SCHUBERTH C4.
Videónkban nem csak statikusan mutatjuk be a C4-et, hanem menet közben is vizsgázik. Sőt, az egész onboard hanganyagot rendhagyó módon a beépített kommunikáció segítségével rögzítettük!
Elsőként fontos tudni, hogy a C4 nem az eddig oly sikeres C3 váltómodellje. Annak Basic és Pro kivitele is marad a porondon, így tesztalanyunk immáron a harmadik választási lehetőség lesz a csendkedvelő túrázók számára a német cégtől. Így logikusan nem is úgy kell vizsgálnunk a legújabb SCHUBERTH-et, hogy miben jobb, hanem hogy miben más.
A C4 születésének oka az volt, hogy sok olyan motoros van, akinek a C3 tudása bejönne, de vagy fejére nem passzol, vagy simán nem tetszik a formája. Na pont ők a célközönség! Ezért tér el radikálisan a két modell formája, és ezért nem konkurenciái egymásnak a piacon, hanem éppen ellenkezőleg: bajtársak.
Az elsőre szembetűnő dolog a C4 formavilága. Akiknek nem jött be a C3 “hidroglóbusz” formája (ezúton elnézést is kérek a vállalat formatervezőitől, a remek hasonlatot nem én találtam ki, csak loptam…), azoknak jó eséllyel vonzó lesz az új alternatíva. Nyújtott, kimondottan sportos fazon, amiről elsőre tényleg nagyon nehéz megmondani, hogy felnyitható az állrésze.
Pedig az: hüvelykujjunkat az áll közepén könnyen kitapintható piros gomb alá csúsztatva egy kézzel is könnyen felhajthatjuk az állat. Ez a gyár szerint csak álló helyzetben végezhető el – szerintük motorozni csak zárt formában szabad -, egyébként bőven megy mindkét irányban egy manccsal.
A sisak tudása a márkától megszokott dolgokat hozza, de jó néhány ponton találunk érdekes újításokat. A szellőzés brutális – már városi sebességnél is hihetetlenül hatékony. Az állon levő nyílás fedele viszont rugós, így nem különböző területeit kell nyomkodnunk, amikor nyitni- és zárni akarjuk, hanem mindig ugyanazt. Ez hatalmas piros pontot ér, amint a tetőn levő nyílás összesen három állása is.
A második oldalon folytatódik a SCHUBERTH C4 bemutatása, így olvashatsz a zseniális kommunikációs berendezéséről is. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »