Boldog új év jön: végre rendszám kerül a segédmotorokra?

Amikor megláttam a lentebb olvasható hírt ma reggel, gyorsan kutatni kezdtem az emlékeimben. Azt hiszem nagyjából 12 évvel ezelőtt, 2005 magasságában készítettem egy interjút az olasz Piaggio csoport akkori hazai képviseletének vezetőjével, Lakatos Gáborral. A téma az volt: mennyire létkérdés mindenki számára, hogy az legkisebb motorizált kétkerekű járműveket is egyedi azonosítóval lássák el. Vagyis a segédmotoros kerékpárokat, a mopedeket és a robogókat. Ehhez képest azóta sincs rendszám egyen sem – de csak Magyarországon, mert a világ szinte minden már országában igen.

A világ nagyjából minden részén egyértelmű dolog, hogy egy robogón van egyedi azonosító, magyarul rendszám

Nekünk, laikusoknak elsőre az ugrik be, hogy a közutak rendjének szempontjából lenne hasznos. Hiszen a rendőrök sokkal könnyebben elkapnák a renitenskedő robogósokat. Nem lehetne piroson átszáguldozni minden következmény nélkül, satöbbi. Jó lenne azonban a tulajdonosoknak is: gondolj bele, ha ellopják a robogódat, csak javítja a megtalálás esélyeit a rendszám. Nem utolsó sorban pedig jó lenne a forgalmazóknak is: könnyebb követni a piaci eseményeket, amennyiben minden belsőégésű motorral hajtott jármű szerepel a nyilvántartásban. Mert most ezeknek a számát igazából senki nem tudja. Na de lássuk, mi a konkrét hír, amely ma reggel szabadult el hazánkban!

Nem, ő sem úszhatja meg!

A konkrét hír

A Világgazdaság mai számában adott hírt róla: a fejlesztési tárca közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva indokoltnak tartja a segédmotoros kerékpárok egyedi azonosítóval történő ellátását. A becslések szerint mintegy hatszázezer érintett jármű többsége tíz évnél idősebb lehet, így első forgalomba helyezésük környezetvédelmi jellemzőik alapján – az uniós előírásokon alapuló hazai szabályozás szerint – meg sem történhetne. A rendszámosítás jelentős, a motorkerékpárok értékéhez képest aránytalanul nagy költségeket róhatna az üzemben tartókra, a bevezetéshez így valószínűleg jogszabály-módosításokra és egy egyszerűsített, költségkímélő eljárásrend bevezetésére lenne szükség.

Ennél azért több adat lesz rajta

Eddig a konkrét információ. Ami a fenti előzmények fényében vagy nem túl sok, vagy éppen hogy kimondhatjuk: VÉGRE! Már „csak” a megvalósítás a kérdés. Most valóban cselekvés fog következni a megfelelő szervek részéről, vagy marad a reménykedés, hogy majd egyszer mi is rendes ország leszünk, ahol valamennyi motorizált járművet nyilvántartja a hatóság. A magam részéről tényleg drukkolok, hogy végre sikerüljön!