Ne köntörfalazzunk és valljuk be, legtöbben a sebesség élvezete miatt veszünk motorokat. Vásárlás előtt sokat számítanak a katalógus adatok, úgy mint a teljesítmény, a forgatónyomaték és nem utolsó sorban a végsebesség. Azonban hiába a nagy ménes, ha a legalapvetőbb dolgokkal nem vagyunk tisztában, hogyan válhatunk gyorsabbá és hogyan lehetünk nagyobb biztonságban. Ezért most tíz, olcsón kivitelezhető tanáccsal szolgálunk nektek, amelyeket a tél folyamán eszközölhettek, hogy tavasszal újult erővel, felfrissített műszaki tartalommal vághassatok neki a végtelen aszfaltcsíknak.

1. Új gumiabroncsok

Jó esetben ezen a két apró felületen érintkezik a motor az úttesttel. Az utcán való motorozás egyik jellemzője, hogy főleg a gumiabroncs közepe kopik, a szélek csak kevésbé – óvatosabb lovasoknál szinte semennyire. Ezért óhatatlanul is – abroncstól függően -, de bizonyos futásteljesítmény után a gumi felülete „kockásodik”, szögletesre kopik – így a jármű kezelhetősége drasztikusan romlik. Mivel a kopás folyamatos, ezért hajlamosak vagyunk fejben hozzáidomulni az egyre romló kanyartulajdonságokhoz, így szinte észre sem vesszük a hibát, csak amikor már nagyon a végét járja az abroncs. Óriási eredményt érhetünk el egy egyszerű gumicserével – mintha egy új motort kapnánk a lábunk közé, párás tekintettel veselkedünk neki az első szerpentinnek. Óvatosan azonban, mert kell egy kis idő, míg lekopik a leválasztóréteg a felületről, az első száz kilométert a finom bejáratásnak szenteljük! Utána viszont látványos javulás érhető el, főleg ha egy lágyabb, tapadósabb keverékű gumit választottunk. Fontos, hogy mindig a gyár által megadott méretnél maradjunk – az ettől való eltérés nagyban árthat a motor kezelhetőségének – és akkor gyakorlatilag csak rontottunk a helyzetünkön.

2. Megfelelő guminyomás

Nem elég, ha új gumikat szerelünk a felnikre, azokat be kell állítani a megfelelő nyomásra. A tapadó felület nagysága nagyban függ a gumiabroncsban jelen lévő légnyomástól, ezért lényeges, hogy se több, se kevesebb ne legyen a gumiban. Ha az előírtnál kevesebb a nyomás, akkor a gumi futófelülete jobban elterül, rontva a menettulajdonságokat, a fogyasztást, rendellenes kopást idéz elő, idő előtt tönkremegy a drága pénzen vásárolt alkatrész. Ha pedig túl nagy a nyomás, akkor az érintkezési felület csökken le, azt hiszem, hogy ennek a káros hatásait nem kell ecsetelnem.

3. Bukócső vagy bukógomba

Azt hiszem, nem is kell túlragoznom miért jó, ha van bukócsövünk vagy bukógombánk. Pszichésen és fizikailag is megteszik a hatásukat. A motor árát ki könnyebben, ki nehezebben, de kiköhögte a pénztárnál – ezért az utolsó dolog  lenne az, hogy a földön fekve, összetörve, karcosan szeretnénk látni a gépünket. Ennek elkerülése érdekében jó, ha van a motoron valamiféle, az út és a jármű közötti fizikai kontaktust csillapító felszerelés – ha már bekövetkezett a baj, legalább minimalizáljuk a károkat. Szokták mondani, hogy fejben dől el minden, igaz ez a dőlésszögre is a kanyarban. Az érzés, hogy tudjuk, ha elkottázzuk, akkor is csak egy kicsit megkarcolódik a bukócső, na az megfizethetetlen! Így bátrabbak lehetünk az íveken, de soha se veszítsük szem elől, hogy nem pályán vagyunk, ahol van bukótér, hanem közúton, ahol szalagkorlát, facsemete, a földön csúszó motoroson csak azért is átgázoló szembejövők bármikor előfordulhatnak.

4. Mindig viseljünk motoros ruházatot!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni és sulykolni a fejekbe, hogy motorozáshoz motoros ruházat dukál! Ahogyan az Operába sem megyünk kisgatyában, úgy a motoron is elkél a protektoros holmi. Az alap a bukósisak, kesztyű, kabát – a legjobb viszont, ha teljesen, tetőtől-talpig védőfelszerelésben állunk neki kedvenc időtöltésünknek. Így a fejben felállított korlátokat messzebbre tolhatjuk, gyorsabbak lehetünk, viszont nem árt szem előtt tartani a harmadik pont utolsó mondatát. Protektoros ruházatban sem leszünk jobb motorosok, csak az esélyeinket növeljük egy bekövetkező baj esetén.