A legegyszerűbb természetesen az lenne, hogy ne menjünk gyorsabban a megengedettnél, és akkor nincs is mitől félni. Amennyiben mégis kicsit sok a tempónk, és hirtelen eszünkbe jut, hogy itt bizony van egy telepített radar, vagy éppen észrevesszük a méricskélő közeget az út szélén, még mindig vannak lehetőségeink. A legnyilvánvalóbbat, miszerint lelassítunk, most hagyjuk is. Nézzük az izgalmasabb megoldási lehetőségeket!
1. módszer: egykeró!

Amennyiben eléggé pipába tudjuk húzni a gépet, esélyes, hogy a kamera nem fogja látni a rendszámunkat. Ehhez persze pontosan kell ismerni a helyét, no és kétszáznál nem is biztos, hogy működik a dolog – kivéve ha Ghostrider turbós Busáján ülünk éppen.
A rendszer sikeressége csupán nagyon ügyes és gyakorlott motorosok számára garantált, de nekik is nagyon jó reakció esetén.
2. módszer: takard el a rendszámot!

Természetesen eltakarhatjuk állandóra is – odalógatunk egy láncot, vagy némi sarat dobunk rá, miután picit belakkoztuk -, de ezzel azt kockáztatjuk, hogy egyszer elkapjanak miatta, és nyakunkba varrjanak egy „hatósági jelzés szándékos megrongálása” kategóriájú bűncselekményt. Az pedig drágább is lehet egy radarnál.
Ügyesebb motorosoknak ajánljuk, hogy amint észlelik a radart, gyorsan változtassanak testhelyzetet, és lábukkat takarják el az egyedi azonosítót! Magas ember egy kis motoron – némi gyakorlással – ezt ügyesen meg tudja oldani.
Amennyiben nem nőttünk meg eléggé, és rövid lábunkkal nem érjük el a rendszámot, gyorsan álljunk fel a gépen, így szinte biztos a siker!
3. módszer: csak szembe a radarral!
Mivel a motorkerékpároknak nincs elöl rendszámtáblája – az oldalkocsisokat leszámítva -, a biztos megoldás az, ha mindig szemből ékezünk. Igazán tökös motorosok még a véleményüket is kifejezhetik a sebességmérésről.

Amennyiben eközben a helyi rendőr motorunk, ruhánk, sisakunk vagy arcunk alapján felismer, és be is tudnak azonosítani, akkor pedig finoman fogalmazva nem volt szerencsénk…
4. módszer: lapra a vassal!

Ha rutinos motoros módjára (gyakran szoktam élcelődni ezzel) „elfektetjük a mocit”, még szerencsénk is lehet. Mondjuk a földön csúszó motor rendszáma éppen nem jól olvasható le – így egy kisebb anyagi kárt el fogunk ugyan szenvedni, de legalább nem büntetnek meg…
Az első ilyen témájú kép szereplőjéről már mi is írtunk évekkel ezelőtt – ő ráadásként azzal védekezett, hogy nem ült a motoron, hanem a földön feküdt – vagyis nem vezette azt. De legalább a sebességmérőtől függetlenül bukott. A másik ügyes kolléga Svájcban ellenben a mérőműszer észlelésekor mart rá olyan durván a fékre, hogy azonnal arcra is esett, és a megengedett 80 helyett 107 kilométer/órával csúszott el a kamera előtt.

Szerencsére megúszta sérülések nélkül, de azért a precíz svájci hatóságok jól megbüntették, és három hónapra a jogosítványát is bevonták.
Négy módszer, mindegyik frappáns, ám sikerességük talán még együtt sem tökéletes. Nehéz tehát a biztos receptet megtalálni. Marad a lassan motorozás? Az legalább tuti hogy működik…


