Vagdalt hús olajos pereccel

Balesetet szenvedni sosem kellemes dolog, főleg, ha rendesen lezúzzuk kedvenc kétkerekűnket is. Ha mégis bekövetkezik a baj és az a mi hibánkból történik, mert túlbecsültük képességeinket, akkor az esés után, jó esetben alázatosságot tanúsítunk a gép és a fizika iránt. Legközelebb már máshogyan csináljuk, nem lesz akkora nagy mellényünk, ha újból nyeregbe pattanunk. Ellentétben az olyan balesetekkel, ahol nem önhibából történik a bukfenc, hanem más hanyagságából, nemtörődömségéből.

Ilyen például az alábbi videón látható gázolaj szennyeződésen való elcsúszás. Aki élt már át hasonlót és sikerült olajfoltra tévednie, neki nem kell sokat magyarázni, hogy a helyzet szinte menthetetlen, olyan hirtelen és alattomos módon történik az egész. Az elmúlt években előszeretettel locsolták ilyen módon a cseszneki szerpentint is, van, aki szerint véletlenül, de ez nem túl hihető. Ezen a videón viszont valószínűleg tényleg egy hanyagul visszacsavart tanksapka vagy műszaki hibás gépjármű okozta a kalamajkát, de ez nem vigasztalja a felvétel szenvedő alanyát.

Jól látszik, hogy a srác békésen halad a forgalommal, amikor az autópálya lehajtón egy másik járműből származó olajcsíkra téved. Éppen, hogy észreveszi és mielőtt bármit is csinálhatna már ki is esett a Fazer eleje. A rövid csúszásnak a szalagkorlát vet véget, milyen nagyszerű találmány! Ahelyett, hogy egészségesen kicsúszná a gép és a motoros az esést a füvön, inkább jól bevágódik az éles vas alá és ott is marad beszorulva. Az orosz fiú nagy szerencsével megúszta, köszönhetően annak, hogy viszonylag alacsony volt a tempó és ”jó” helyen sikerült eltalálnia a korlátot. Így megmaradhatott minden testrésze a rendeltetésének megfelelően a gyári helyén. Ránézésre komolyabb sérülést nem szenvedett, csak a holmija szóródott szét az út közepén.

Egy valamire viszont figyelmes lettem, a nadrágon kívül viselt térdprotektorra, amely az út közepén hevert leszakadva, ha jól láttam. Tehát hiába gondoljuk, hogy megvéd az ilyen módon viselt eszköz, élesben kiderült, hogy maximum a becsapódás első pillanatában látja el feladatát, az esés többi mozzanatában, ha még szükség lenne rá, már nincs a helyén. Persze, lehet, hogy valami olcsóbb és egyszerűbb cucc volt, de erre nem árt figyelni.

A tanulság az esetből annyi, hogy állandóan pásztázzuk az úttest felületét is, mert bármikor jöhet egy nem várt objektum és már meg is van a baj. Hiába haladunk szépen és szabályosan, nem csak a mi hibánkból következhet be a baleset és nem fog vigasztalni a tudat, hogy nem lehetett kivédeni. Mindig ott fog motoszkálni a fejünkben, hogy valahogyan biztosan ki lehetett volna csak mi voltunk a tehetetlenek. A sok ”mi lett volna ha” helyett inkább figyeljünk és vigyázzunk, mások helyett is!