A csend birodalma

- Macko

Megosztás
Hirdetés

A ló jelentősége

Nagyon nem mindegy, hogy milyen motoron szeretnéd használni a Schuberth S2-t. Volt szerencsém többféle paripán is kipróbálni a közösen töltött néhány nap alatt. A fent említett motorok közül a Honda Crosstourer volt az egyetlen, amelyen némi turbulens szélzajjal szembesültem: a plexiről leváló légörvények hangja bizony keltett némi zajt a sisak körül. Kipróbáltam a VFR1200XD-t öregecske (és mára meglehetősen kitágult) Nolanomban is, amely világosan rámutatott: a motoron levő áramlási viszonyokhoz képest nagyon is csendes az S2. Csak nem annyira, mint például a V-Rod nyergében, amelyen semmi nem kavarta meg a levegőt. Itt szó szerint síri csend volt a bukó belsejében egészen nagy sebességnél is. Hogy mekkoránál, azt le sem merem írni… Mégis csak egy amcsi vékettesről van szó. A lényeg azonban az, hogy sem vibráció, sem kellemetlen felhajtóerő, sem egyéb zavaró tényező nem jelnetkezett semmilyen elért tempó mellett.

A V-Rodon semmi nincs, ami turbulenciát okozhatna. Hihetetlen csendes volt rajta az S2, pedig a szél az fújt férfiasan!Szerencsére úgy hozta az élet, hogy egy kedves jóbarátom, aki nagyon kíváncsi volt a Crosstourerre, elhívott egy közös gurulásra, amelyen ő saját VFR1200F-jével jött. Illetve én mentem azzal, mert ő ugye az aranyszárnyas újdonsággal ismerkedett. Ez a menetpróba világított rá arra, hogy a Schuberth S2 bizony a sporttúra motorokon az igazán tökéletes! Egyrészt ott is éppen olyan síri csend honol a belsejében, mint a Harley nyergében, másrészt a sisak kivágásának jellege ehhez a kicsit előredőlő testhelyzethez van optimalizálva. Míg ugyanis a túraendúrón még a műszerfal adatainak leolvasásához is mindig le kell nézni egy kicsit, addig a „hasalósabb” paripán fejünk legkisebb elmozdítása nélkül látjuk magunk előtt az utat, a tükröket és a műszeregységet is. Barátomnak annyira bejött a Schuberth, hogy a teszt után egészen konkrétan meg is vette a kipróbált darabot – azt mondta, ez a tökéletes bukó az ő motorjához! Azt kell mondjam, igaza is van.

Az alsó gallér stabilizálja a fejünket extrém nagy tempóknál is

Huzat több fokozatban

Az S2 egyik nagy újítása a több lépcsőben állítható fejtetői szellőző. Ugyanis a kobak tetején levő beömlőnek nem csak zárt és nyitott állása van, hanem egy köztes is. Ennek csak akkor lehet megérteni a jelentőségét, ha megéltük már egy Schuberth bukó belsejében levő áramlást mondjuk három számjegyű tempónál. Olyan huzat van benne, hogy szó szerint kócosak leszünk (ha van elég hajunk hozzá). A 40 foknál (na jó, 35…) hűvösebb időben ez oda vezet, hogy amikor melegünk van, kipattintjuk a szellőzőt, majd miután rövidesen fázni kezd a búránk, vissza is zárjuk azt. Itt azonban a köztes állásban jön ugyan némi frissítő levegő, de még a hűvösebb külső viszonyok mellett sem zavaró mértékben.

Zseniális ötlet a három fokozatban állítható felső szellőző!Ez a mennyiség körülbelül olyan, mint a legtöbb egyéb bukósisaknál. Azután ha ezt kevésnek érezzük, az S2 esetében még rá tudunk tenni egy lapáttal.

A részlet az apróságokban lakozik

Mivel korábban már bemutattuk a Schubert S2-t, nem szeretnék ismétlésekbe bocsájtkozni. Fontos azonban összegyűjteni a sok apróságot, amelyek annyira kiemelkedően kellemes és biztonságos viseletté teszik ezt a sisakot. Egyrészt a Mikro-lock csatt pontos és feszes zárást, valamint nagyon könnyű nyitást tesz lehetővé, az állszíjjal egybeépített A.R.O.S nyakszíj-rendszer pedig hatékonyan akadályozza meg, hogy bukásnál az S2 leforduljon a fejünkről (bár ez utóbbit szerencsére nem teszteltem).

A napszemüveg elvben belső használatra készült, azonban önálló plexiként is megállja a helyét a nagy nyári melegekben - ha kicsit előredőlős pozícióban motorozunkA belső napszemüveg nagyon szépen illeszkedik az archoz – nagy nyári melegben szinte önálló plexinek is elmegy, így motorozhatunk felhajtott külső vizorral is a mérsékeltebb sebességeknél. A napellenző mozgatása a C3-hoz hasonlóan a nyakrészen levő csúszkával lehetséges, amelynek óriási előnye, hogy amikor mozgatjuk, nem csavarja el a fejünkön az egész fejvédőt. Ugyanakkor a külső plexi hihetetlen könnyedséggel le- és felszerelhető, akár tisztítani akarjuk, akár a PinLock tartórendszerét akarjuk utánaállítani (ezt időnként minden ilyen rendszerű vizor esetében meg kell tenni).

Az A.R.O.S. szíjai a nyakpántot a tarkóhoz is rögzítik, így szinte lehetetlenné téve a sisak lefordulását fejünkrőlA „szélvédőhöz” hasonlóan könnyedén lehet eltávolítani az egész bélést: ha fejünk eltér a szabványos arányoktól, az arcpárnák cseréjével könnyen lehet orvosolni a dolgot. Amennyiben pedig egyszerűen elpiszkolódik a viseléstől, a teljes belső burkolat kiszedve mosható.

Nehéz lesz felülmúlni!

Egy szó, mint száz: a Schuberth S2 bukósisak nagyon közel áll a tökéleteshez. Nyilván vannak, akik soknak találják a súlyát, és inkább egy ezer gramm alatti karbon versenybukóban motoroznak – vagy fülvédőben, vagy gyors halláskárosodással gazdagodva, hiszen ezek nagyságrendekkel zajosabb sisakok! Túraendúrósoknak talán jobb választás a mélyebben kivágott látómezővel megáldott C3, de aki kicsit is „hasalósabb” motoron közlekedik (ide sorolom az összes naked bike-ot is!), az keresve sem találhat jobbat. Igazi prémium termék, amelyre ha egyszer beruházol, biztosan hosszú éveken keresztül nagyon nagy megelégedéssel fogod használni.

A minőség szinonímája...

Hirdetés

One comment

  1. Fontosnak tartanám, hogy egy ilyen cikkben mindig benne legyen: „csendes” sisak nem létezik! Van zajos és kevésbé zajos (mint pl a cikkben szereplő). Egy sisakban érzékelhető zajszintet alapvetően 3 dolog határoz meg: a bukó kiképzése (főleg a párnázás a nyaktájékon), az illeszkedés a viselő egyéni fejformájához (pont ezért adtam el az S1-em) és a motor által keltett turbulencia. Éppen ezért a zajszint rendkívül szubjektív és komoly meglepetések is érhetik az embert.

    Amit mindenkinek tudnia kell(ene): a Schuberth által laboratóriumi körülmények között elért hangnyomás 100 km/h-nél 85 dBA. Ez a valóságban azt jelenti, hogy ha nem labor körülmények között motorozol (tesztelt szélerősség, motor, pálya és pilóta), nem 100%-ban a te fejedre lett fejlesztve a bukó, vagy szoktál 100 km/h -nél gyorsabban is menni, akkor simán elérhetsz 100 dBA közelébe, lényegesen fölé Ezt a zajszintet az emberi fül az egyéntől nem viseli el tartósan halláskárosodás nélkül! A halláskárosodás kialakulásához NEM kell hosszú éveknek eltelnie! Simán be lehet gyűjteni akár egy rövid túra alatt is!!!

    Az idegi halláskárosodás rendkívül alattomos dolog: nagyon sokáig észrevétlen marad, mert az elszenvedője nem érzékeli, hogy egyes frekvenciákon már nem hall olyan jól. Kb olyan ez, mint ha néhány billentyű nem szólna a zongorán: a zenét akkor is felsimered. Egy idő után viszont eléri azt a szintet, mikor a beszédértést is befolyásolja. Két dolgot kell még tudni: az idegi halláskárosodás a korral folyamatosan romlik, illetve nem visszafordítható!

    Ezt szerintem minden sisaktesztben le kellene írni.

     

    Érdekes módon, azon senki nem csodálkozik, hogy a szemet motoron védeni kell. Ez a téma fel sem merül, pedig a fülünk legalább ennyire érzékeny szerv.

    A tanulság: ha nem városban motorozol, mindenképpen használj füldugót, függetlenül attól, hogy milyen sisakod van! Biztosíthatlak: a szirénát és a dudát akkor is hallani fogod.

Vélemény, hozzászólás?