Második nap: 2012. május 12, szombat

Bár most nem volt fűnyírózás, de az ébredés most sem volt könnyű. Misi képes volt felkelni, és hozta az életet jelentő kávét! Még tett egy halovány kísérletet, hogy ne menjünk tovább, inkább maradjunk náluk! Azért negyed órás csuszival sikerült elindulnunk. Így is korán, 04:45-kor és kicsit azért álmosan. De a csodálatos napkelte és a fantasztikus táj hamar felébresztett minket. Csak kapkodtuk a fejünket, Gabikám meg a fényképezőt elővéve egyfolytában vadászta a pillanatokat! Eredetileg a terv az volt, hogy megyünk 700 kilométer körül és valahol Répáshuta környékén szuszókálunk majd. Reggel hat felé hívott Night-rider barátom, s kérdezte, hogy motoron vagyunk-e, mert észrevette, hogy éjjel egykor még írtam a neten. (Kicsit ki is kaptam.) Aztán mondta a jó hírt, miszerint nem fogunk esőt kapni, ne izguljak! Szuper!

Jó tempóban, minden feladatot megtalálva érkeztünk Csákvárra. Itt ért nagy-nagy meglepi, ugyanis az egyik motoros cimboránk, Szabiboy kikalkulálta, merre is járunk és Csákvárra lejött elénk. Nagyon megörültünk! Gyors útvonal- és feladat megbeszélés, és máris suhanunk tovább. Ő pedig lábbal, kézzel figyelmeztetett az úthibákra. Persze jó tempót is ment, mivel ismerte az előttünk levő szakasz összes kanyarját. Nagyoroszinál elköszöntünk egymástól, ő ment vissza Budapestre, mi pedig tovább.

Nagyon meleg volt, és még a tegnapi dőzsölés hatása is meglett: éppen kezdtünk punnyadni, amikor egyszer csak egy motoros gurul mellém. Majdnem eldobtam a kormányt a meglepetésemben! Egy másik barátunk volt, aki a fiacskájával jött elénk, mert egyeztetett Szabival. Ez Salgótarján előtt valamivel történt. Gyorsan bementünk tankolni, meg ,,örömködni” egymásnak. Miután időben nagyon jól álltunk, ezért Répáshutát sztornóztuk, s Aggtelek környékét céloztuk meg alvásilag. Bezz (mert ez a nick neve) mondta, van arra haverja. Míg a tankolást rendeztük, addigra már le is beszélte a szállást vacsival együtt. Így kerültünk Zubogyra aludni.

Somoskőújfaluban amíg Gabi fotózta a feladatot, mi leadtuk a rendelést és sasoltuk a tájat. Meg is állapítottuk Bezz baráttal, hogy nagyszerű bázis lenne ez a Bazalt Panzió a vár alatt! Még akár Zakopánéig is lehetne innen gurulni. (Lehet hogy jövőre meg is csináljuk!) Azután a Kékesig suhantunk együtt: ők elöl, én meg szépen utánuk. Természetesen ők is féltettek, mutatták az út hiányosságait. Kékesen elköszöntünk, ők mentek haza Szászberekbe, mi pedig tovább: Eger, Lillafüred, Mályinka, majd Zubogy. (Amely 10 kilométerrel Aggtelek előtt található.) Természetesen itt is meg kellett kóstolni a házi itókákat, amelyek szintén toppon voltak. Három éves szilva és törköly, amúgy étvágygerjesztőnek… Azután jöhetett az őzragu leves és a rakott krumpli (új burgonyából, saját kolbásszal). Mesés volt! Itt Gabi aránylag hamar kidőlt és ment aludni, én pedig elkezdtem tervezgetni a következő napot. Lefekvésre megjött az eső is. Miután az aznapi tervet erősen túlteljesítettük, így nyugodtan mentem pihenni én is.

Indulás . Fertőszentmiklós 04:45
Érkezés : Zubogy 20:45
Menetidő: 16 óra
Megtett út: 860 kilométer

Az utolsó oldalon elsőként be is érünk a célba!