2010 talán két legérdekesebb híre a Motus és a Horex megjelenése volt. Még október végén kerültek fel az internetre az új Horex videói, ezekből talán a két legérdekesebb darab a konstrukciót bemutató animáció, valamint az elkészült első aggregát beindítását prezentáló kisfilm.

A fogyasztói társadalom csúcsa ez a masina. Motorozhatatlan, mint egy épített chopper, kényelmetlen, mint a legtöbb sportmotor – egy dekoratív mozgó szobor, mint a legtöbb egyedi agymenés Amerikából. Replikának valójában nem nevezhető, hiszen az eredeti filmben csak számítógépes grafikák voltak, valódi motor sem a ’80-as években, sem most, a folytatás elkészítésekor nem készült. A Tron: Legacy kampányához ugyan építettek néhány promóciós makettet, de azokat sem nevezhetjük motornak. Mindenesetre a Parker Bros Choppers alkotásai, mivel valójában egy tíz darabos szériáról beszélünk, a film, egész pontosan az abban szereplő, Daniel Simon tervezte virtuális fénymotorok alapján készültek. A specifikációtól persze nem kell elájulni, két és fél méter hosszú, körülbelül 73 centiméter szélességű tárgyakról beszélünk (bár a kormány ezen a méreten túllóg), amelyek nem is túl nehezek. A saját tömeg mindössze 215 kilogramm, ami figyelemre méltóan alacsony, hiszen egy TL1000R motorja és acél csőváza bújik meg az üvegszálas karosszéria alatt. Ha valakinek a Batpod nem tetszett, vagy simán csak rajong a filmért és a motorozásért, itt a remek lehetőség, hogy potom 55.000 dollárt ízlésének megfelelően elköltsön. Az pedig evidens, hogy a motorhoz illő ruhát is be kell szerezni…

Az interneten bukkantunk a következő képre, amely a szokásos távol-keleti csomagszállítás (több méter magasra rakjuk a cuccot egy mopedre) egyik remekbeszabott példája. Ezúttal hordókat, pontosabban gázpalackokat visz emberünk újszerű robogójával. Lehet, hogy a Gas-Gas prototípusát látjuk?

A képet nézegetve aztán eszembe jutott, hogy éppen Garmisch-Parterkirchenbe menet a Glockneren láttunk magunk is egy hordókkal felvértezett öreg Transalpot. Igaz, ott a műanyag alkalmatosságok a túrafelszerelés szállítására voltak kialakítva, magyarul csomagtartóként funcionáltak. Gyönyörű, nem?

Mellesleg a piros hordók nyakába dombornyomással bele volt öntve a Honda logója, tehát nagyon úgy tűnt, hogy valamilyen gyári kiegészítőről van szó.

A kollégákkal azon szoktunk viccelődni augusztusban, hogy itt a nyári leállás, mindjárt karácsony lesz. Az őszi hónapok sokunk számára különösen nagy rohanással telnek, új iskolaszezon kezdődik, az adott évi hátralévő teendőket meg kell csinálni a munkahelyen. December pedig szinte észrevétlenül betoppant, az ilyen kor szokásos karácsonyi mizériák is hamarosan is elkezdődnek. A BMW amerikai képviselete egy vicces ötlettel segít a karácsonyi üdvözletek küldésében. Mindenki elkészítheti elektronikus üdvözlőlapjait, amelyek egy kis videó részét fogják képezni, így továbbíthatók a címzetthez. Igazi motoros üdvözlet.

Az 1973-ban, Sochihiro Honda fia által alapított tuningcég a ’90-es években volt a csúcson, de neve mind a mai napig él, és nem lebecsülendő, ha Hondák tuningolásáról esik szó. A Mugen legújabb alkotása azonban legalábbis szokatlan, a nemrégiben bemutatott Honda CBR250R-t alakították át saját ízlésük szerint.

A technika gyakorlatilag változatlan maradt, kizárólag a kipufogódobot cserélték le a japánok. A motor megjelenése más lapra tartozik, az a Mugen klasszikus színeit idézi: a fekete és vörös kombinációja tényleg szemet gyönyörködtető. Reálisan nézve a dolgot, az átalakítás ilyetén formájában valójában nem más, mint a cég hírnevének aprópénzre váltása. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mugen nemzetközi megítélését érdemben nem fogja befolyásolni a modell, mivel azt kizárólag Thaiföldön lehet majd kapni, ahol a negyedliteres CBR-t gyártják.

Aki már motorozott hűvös időben, annak nem kell ecsetelni, milyen kegyetlenül szét tudja fagyasztani kezünket a menetszél. Nem sokat segít a legvastagabb kesztyű (amiben amúgy a kezelőszerveket is bénán tudjuk mozgatni), de a markolatfűtés sem. Tökéletes megoldást csak a széltől való elzárás jelent. Amikor MP3-as Piaggiom volt, használtam rajta egy műszőrmével bélelt kéz-zsákot, amely olyan tökéletes volt, hogy kemény mínuszokban is elég volt egy vékony nyári kesztyű. Akinek drága egy ilyen kiegészítő, azonban nem akar a védelemről lemondani, az pedig legyen kreatív! Mint a képen látható instrumentum megalkotója. Esztétikai oldalról vitatható a megoldás létjogosultsága, funkcionalitásában azonban kétségtelenül megéri a pénzt! Főleg ha akad otthon egy fölösleges gumicsizma…

Tudjuk jól, hogy még a nem legerősebb sportmotorok is messze jobban gyorsulnak, mint egy csúcstechnikát képviselő utcai sportautó. Egy átlagos nagyköbcentis kétkerekű gépjármű teljesítmény-tömeg aránya valóban figyelemre méltó, de ahogy az lenni szokott, vannak, akik ezt is túlzásba viszik. A gyorsulás a motorsport egy külön ága, saját kategóriákkal.

A Harley Davidsonnak csupán a Buell Motorcycles Inc. vállalatot sikerült hidegre tennie, a Buell márkát nagyon nem. Eric és kis alakulata superbike gépük, az 1190RR utcai változatának megalkotásán munkálkodik, miközben bajnokságokban is igyekeznek bizonyítani a konstrukció életképességét. Németországban együttműködő partnerük a Gruner Engineering, amely a Pegasus Team versenycsapattal és Harald Kitsch pilótával együtt futtatták a 2010 Sound of Thunder Bajnokságban az amerikai gépet. Mivel felmerült az igény egy Buell Streetfighter megalkotására, az Eric Buell Racingnek azonban erre már nem maradt erőforrása, átküldték német barátaiknak az 1190RR tervdokumentációit, hogy használják szabadon. Ők pedig éltek a lehetőséggel.

Az így létrejött Buell Typhon 1190 meztelen izommotor ugyanazt a vízhűtéses V2-es erőforrást használja, mint pályagép testvére. A hátsó keréken mért teljesítmény 185 lóerő — utcai villogásra minden bizonnyal bőségesen elegendő lesz. Az 1125CR formaiságából építkező prototípus a november 27. és december 5. között megrendezett Essen Motor Show keretein belül, azaz napjainkban mutatkozik be.

Nehéz mosolygás nélkül megállni az indiai katonák legújabb világrekordjáról szóló hírt. A szubkontinens hadseregének 54 tagja utazott egyszerre egyetlen motoron, nevezetesen egy 500 köbcentiméteres Royal Enfield Bulleten.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a csapat már október végén megdöntötte a brazil hadsereg 1995-ös rekordját. 15 évvel ezelőtt 47 katona tudott egy motorkerékpárra felmászni, ezt a számot az indaiak egy hónappal ezelőtt 48-ra emelték. Most, egy újabb próbálkozással több mint 10 százalékkal többen kapaszkodtak fel a kissé túlterhelt gépre és utaztak is vele 1,1 kilométert a bangalore-i Yehlanka katonai repülőtéren. Úgy tűnik a kemény gyakorlásnak megvan a gyümölcse…

Tavasszal hallhattunk egy pletykát, amely szerint a Bajaj átvenné a KTM többségi tulajdonát. Ki tudja, talán csak tőzsdei spekuláció lehetett, de a hírnek volt akkora jelentősége, hogy a KTM is megszólalt az ügyben és cáfolta azt. Akkor a Bajaj csak mintegy 32 százalékos részesedéssel rendelkezett a KTM részvényeiből, azonban azt szép csendben 35,67-re növelték az indiaiak. Akarom mondani 38,08%-ra. A hét eleji gyorsjelentés szerint ugyanis a Bajaj legutóbbi akciójával már ekkora tulajdonrészt birtokol a mattighofeni cégben.

Persze a két gyártó szoros együttműködése közismert, a KTM 125 Duke is az indiai befolyásról árulkodik. A hírek szerint a nyolcadliteres gépet az indiaiak fogják gyártani és értékesíteni saját kereskedelmi hálózatukon keresztül – kivéve Európát, ahol a KTM felügyeli a motor forgalmazását. Az mindenesetre kérdéses, hogy a DGF Cross Industries meddig bírja tartani magát elképzeléséhez, amelyben a KTM részvények 51 százaléka feletti felügyeletről beszéltek.