Crossrunner

A korábbi koncepciórajzokból, illetve a Honda előzetes nyilatkozatából, információból sejteni lehetett, ez a masina nem lesz egy igazi terepmotor. A kísérő sajtóanyagban is hangsúlyozzák a japánok, hogy felméréseik szerint ugyan a stílus sokak számára vonzó, de a konstrukció jelentette hosszú rugóutak, magas ülés és az endúró gumik sokakban visszatetszést keltenek egy ilyen motor viszonylagos instabilitása miatt. Éppen ezért nem is kívántak sem egy középkategóriás (?) túraendúrót, sem pedig egy nagy sebességre optimalizált túramotort létrehozni. A fejlesztések, tesztelések pontosan a viszonylag magas felépítmény jelentette menetstabilitásról szóltak, a motor állítólag 120 órát töltött szélcsatornában pusztán ennek elérésére. A koncepció a különböző stílusok ötvözéséről szól, a túraendúró megjelenés mellett a csupasz motorok jegyeit és az előzetes információknak megfelelően a sporttúra VFR800 technikájának keresztezésével jött létre – innen ered a masina elnevezése is („cross”).

Technikailag semmi újdonságra nem kell számítanunk: a régi, jól bevált VTEC-es, 782 köbcentiméteres, 102 lóerős, V4-es erőforrást használta fel a Honda. A képeket jobban megnézve a váz (látható része) is ismerős, akárcsak a kipufogó, a lengővilla, a hátsó kerék, az oldalt elhelyezett hűtők és a kombinált fékrendszer. A csupasz Hornetet a hátsó szekció, a műszerfal és az első lámpa idézi fel lelki szemeink előtt, míg az oldalidomokkal vélelmezhetően az új VFR-re kívántak utalni a tervezők. Összességében a motor nem forradalmi, bár vérpezsdítően „üde”, s messze nem annyira szokatlan, mint a DN-01 volt. A dolog árnyoldala a viszonylag magas tömeg (240 kilogramm), ellenpontként a mai motorok között szinte párját ritkítóan nagy, 21.5 literes tankkal rendelkezik a gép.

Crossrtourer

Bár a képek alapján a Crossrunner sem egy unalmas motor, nyilván a Crosstourer lesz az igazi izgalom forrása a közeljövőben. A manapság egyre divatosabb túraendúrók felső kategóriájában hamarosan debütáló masina a VFR1200 alapjaira épül. Az akár duplakuplungos erőátvitellel kombinált 1237 köbcentiméteres lökettérfogatú, V4-es erőforrás mellett a nagy VFR vázát is felhasználták a mérnökök, ám ahhoz magasabb felépítményt és hosszabb rugóutakkal rendelkező felfüggesztést adtak. Természetesen a most piacon lévő márkákhoz hasonló felszereltség már most tükröződik a motoron: drótküllős kerekek, fém dobozok, markolatvédők, blokkvédő lemez, bukócsövek és extra világítás láthatók a fejlesztésben lévő motoron. Részletes adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre (a cikk írásakor…), és nyilván botorság egy adat alapján ítélni, mindenesetre a masina menetkész tömege a hírek szerint 268 kilogramm. Ami legalábbis felvet néhány kérdést.

A fenti két modell a beígért Honda újdonságok divatosabbjai, a másik hatról is hamarosan beszámolunk.