A motorversenyzés hőskora
A modern MotoGP versenyei a 240 lóerős motorokkal és a gyakran 300 kilométer per óra feletti sebességekkel kétségkívül rendkívül izgalmasak, az egymással viaskodó pilóták pedig bátrak és tehetségesek. A huszadik század első negyedében azonban létezett egy generáció Amerikában, amelynek tagjai vitathatatlanul sokkal bátrabbak (vagy inkább vakmerőbbek?) és őrültebbek voltak mai utódaiknál.
A „board track racing”-ről, azaz a deszkapályás versenyekről van szó, amely az 1910-es években vált rendkívül népszerűvé az Egyesült Államokban, és egészen a 20-as évek legvégéig a vezető technikai sportnak számított a Nagy Víz túloldalán. A deszkapályákon egymással fej-fej melletti csatákat vívó gladiátorok ugyanis 160 kilométer per órás sebességgel száguldottak fék nélküli Harley-Davidsonjaikon és Indianjaikon, miközben szinte semmiféle védőfelszereléssel sem rendelkeztek.
Az első deszka-alapú döntött versenypályát Los Angelesben építették 1910-ben, majd társai gombamód elterjedtek az egész hatalmas országban. Az általános pályahossz 1 mérföld, azaz 1,6 kilométer, a kanyarok dőlésszöge pedig 25 és 60 (!!!) fok közötti volt. A versenyeken olyan gyakoriak voltak a halálos balesetek, hogy a 30-as évek hajnalán megszüntették a szakágat.
Az alábbi két videó egy kis ízelítőt ad ebből a számunkra talán már elképzelhetetlen korból. A magam részéről sokadszorra is ugyanolyan áhítattal nézem végig őket…
