A motoros világban egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a modellek, amelyek a klasszikus vonalakat ötvözik modern technikával. Az osztrák tulajdonban lévő Brixton Motorcycles ezzel a filozófiával állt elő legújabb zászlóshajójával, a Cromwell 1200 X-el. A „Neo-klasszikus” motorok piaca az elmúlt években látványosan felfutott, így a Triumph a Honda vagy a Kawasaki után a Brixton is belépett a nagyok közé már Cromwell 1200 elődmodellel. Most pedig megérkezett a vadabb, kalandvágyóbb testvér: a Cromwell 1200 X, amely nem pusztán új színt, hanem új karaktert is hoz a családba.De miben más, mivel tud többet, és hogyan áll helyt a klasszikus alapmodell mellett? Részletesen körbejártuk, mit kínál az X változat: a műszaki specifikációt, a vezetési élményt, erősségeket és a kompromisszumokat is.
A Brixton Cromwell 1200 X megjelenése egyszerre visszafogott és erőt sugárzó. Az első pillantásra is a klasszikus „retro” vonalak fedezhetők fel: lekerekített tank, felülről kissé emelt kormány, fűzött küllős felnik, robusztus kipufogórendszer. Az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége: ezért a már jól működő és elfogadott alapokhoz nem nyúltak a gyártósori mérnökök. Optikailag is megpróbálták felkészíteni azokra váratlan helyzetekre, amikor elhagyjuk vele az aszfaltozott utakat. A stílusos kerek első lámpa egy bozótvédő krómrácsozattal egészült ki, még a világítótest felső sávjában egy kisméretű plexivel védik le a folyadékkristályos kijelző egységet. Mindkét leömlőt oldalról átölelő, a blokkot védő bukócsövezést kapott. Az aluötvözet haspáncélzat szélesebb és az erőforrás frontrészét is védő hosszított formát kapott. A lökettérfogat megjelenítése a gép oldalára felszerelt mattkróm hatású panelekről ezúttal elmaradt. Ezeket egy „endúrósabb” jegyeket hordozó hasonló színezetű lyukacsos design elemre cserélték. Gumiköpenyeit ugyanúgy a Pirelli biztosítja, de ezúttal az aszfalt gumikat a dual-purpose Pirelli Scorpion Rally STR abroncsok váltották fel.
A letisztult megjelenésével kifejezetten a tradicionális brit motorok világát idézi. A színvilága ,a matt aranybarna kerekek, és a színeiben harmonizáló bordázott ülés párosulva a mély kipufogóhanggal egyaránt megállítja a tekintetet. Gyakran fordulnak utána még az autósok is a piros lámpánál. Mindezt úgy teszi, hogy nem hivalkodó, inkább karakteres. Olyan, mint egy régi brit Scrambler újragondolva: van benne múlt és jelen is ám a kisugárzása mindenképpen modern. Az 1200 X motorját viszont nem a kávéházi találkozók hősének, hanem inkább a poros mellékutak felfedezőjének sorolta be a gyár a kissé nyersebb és robosztusabb megjelenésével. Amikor a Brixton megalkotta a Cromwell 1200 X-et, sokan úgy gondolták, ez csak a „díszesebb” verzió lesz a már amúgy is stílusos 1200-asból. A tesztút után viszont kijelenthetjük: ez a motor sokkal több ennél. Nem csupán dizájntrükk, hanem egy jól eltalált, karakteres motor, amelynek minden porcikája a valódi megmérettetésről szól.
Stílusában az elegáns gentleman, ám mégis egy terepre kész kalandor képét sugallja.
Kiemelendő, hogy az alapmodellt felvértezték minden fontos biztonsági és kényelmi berendezéssel, amelyekért még csak felárat sem kell fizetnünk.
A tesztet az agglomerációban kezdtük: budapesti városi forgalom, majd autópálya, országúti szakasz, hegyek-kanyarok és egy rövid, murvás-földes rész követték egymást. A legtöbb 1200 köbcentis motorról nehéz elképzelni, hogy jól érzi magát a dugóban, ám itt bizonyított először a mindenes. Már az első métereken érezhető volt, hogy a Cromwell 1200 X ülésmagassága nem változott, de testtartás teljesen más élményt ad, mint az alapmodellnél. A magasabb, szélesebb kormány kényelmes, a lábtartó pozíciója természetes, a szolid kerek formázatú tükrök tökéletesen átláthatóak. Az X magasabb és szélesebb kormánya elsőre csak stíluselemnek tűnik, de hamar kiderül, hogy pont a városi forgalomban jön ki igazán az előnye. Az ülésmagasság miatt jól átlátni a környezetet, ugyanakkor nem kell magasnak lenni ahhoz, hogy stabilan leérjen a láb a piros lámpánál. Jól kiegyensúlyozott geometriájának köszönhetően a motor könnyedén manőverezhető még sűrű forgalomban is. A fordulókör meglepően kicsi egy ekkora géphez képest, így az autók közötti lavírozás sem idegőrlő mutatvány, hanem természetes mozdulatsor. A folyadékkristályos kijelző nem túl hivalkodó, ám minden releváns adatot tartalmaz. Alapjáraton is telt, mély hangon dorombol, de ha megcsavarjuk a gázkart, az 1222 cm³-es kéthengeres durrogós, nyers erőt szabadít fel. Szerintünk kár volt ezt elnyomni a Pirelli Rally STR abroncsainak aszfalton zúgó bordázatával. A gyári kipufogó hangja annyira karakteres, hogy egy pillanatra sem hiányzik az utángyártott megoldás. A súlyadatai a számok tükrében ijesztőek lehetnek, de abban a pillanatban ahogy a 10km/h-t eléri a sebesség, azonnal kezesbárányként viselkedik. Saját megfogalmazásunk szerint a robogókhoz hasonló játszi könnyedséggel kezelhető. A forgalom rengetegében segítő társa lesz majd a városi ingázóknak, mert manőverezhetősége kiemelkedő. (erről lentebb írunk még…..) A tömegből igen jól kitűnik, a szemek rászegeződnek, és kémlelve nézik a retro design hírnökét. Finomhangolták a gázreakciókat, direktebbé tették a motorvezérlést, és ezáltal szabadabb légzésűvé az amúgy is markáns kipufogó hangot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsabban reagál a gázkarra, és mélyebb, durrogósabb hanggal kommunikál, a hangulat tehát jóval „élőbb”. Alacsony fordulaton sem ideges, nem rángatja a láncot, és itt is jól érezhető az erőforrás nyomatéka. A soros kéthengeres motor városban mutatja meg, miért érdemes nagy lökettérfogatú, de nem túlhúzott blokkot választani. Rugalmas és kiszámítható. A kuplung finoman adagolható, így a csúsztatás is könnyű a dugóban araszolva. A hőkezelés jól sikerült: sosem melegedett túlságosan, a ventilátor halkan, diszkréten üzemel. A városi manőverezhetőséget tovább javítja a Brixton kiváló súlyelosztása. Bár „nehéz” motor, a tömeg alacsonyan helyezkedik el, így kanyarban stabil, de kicsi sebességnél is könnyen dönthető, és manőverezhető.
A futómű finoman reagál a budapesti kátyúkra, a csatornafedelekre és a villamossínekre is. Nem pattog, nem billeg. A Nissin fékek pedig nem csak erősek, hanem jól adagolhatók. A kétcsatornás Bosch 9.2-es ABS finoman dolgozik, ami különösen a vizes aszfalton aranyat ér.
Külön dicséret illeti a kormánygeometriát: a Cromwell 1200 X kifejezetten könnyen „komárnyozható”, azaz kis sebességnél is gyorsan és biztonsággal lehet irányt váltani.
Ugyan városban már bizonyított: kezes, jól manőverezhető és karakteres, mit tud, ha kikerül a városi forgalomból, és felgurul az autópályára? Ott, ahol 130 fölött már a szél és a rezgések is szóhoz jutnak?
Tesztünk során hosszabb távon, több száz kilométeren keresztül nyúztuk, hogy kiderüljön, a Scrambler stílus vajon mennyire barátja a hosszú, egyenes utaknak. Elöljáróban annyi, hogy nem ez lesz majd az otthonos környezete a paripának. A 108 Nm nyomaték már alacsony fordulattól elérhető, így hatodik fokozatban is bőven van tartalék, ha előzni kell.
A motor 130–140 km/h között is könnyedén, feszültségmentesen dolgozik, és még 170–180 km/h-ig is stabilan tartja a tempót, ha a körülmények engedik. A blokk hangja mély, telt és erőteljes, nem idegesítően hangos, inkább magabiztosan duruzsol, mint egy igazi nagy kéthengeresnek illik! A MOD kapcsolót a bal oldalon hosszan nyomva tartva az ECO üzemmódot SPORTra cseréltük. Ugyan határozottabb gázreakciókat érzünk, mert a fojtószelepek gyorsabban nyitnak, de mellbevágó teljesítmény növekedés nem tapasztalható. Mindkét rendszeren teljes nyomatékleadással és teljesítmény leadással dolgozik a sorkettes 270 fokban elékelt blokk. A folyadékkristályos kijelző is arculatot vált az menetmódokkal együtt és cserébe csekélyebb mennyiségű információt olvashatunk le arról. Sport módban a fordulatszámmérő még ECO módban a sebességmérő kerül fókuszba. Az USB töltőaljzatot a műszercsoport oldalsó részébe integrálták. A hosszabb emeltfordulatú etapok alatt sem vibrál túlzottan a gép valamint a rezgések mértéke is kulturált marad. Nem is az erőforrásba integrált lőerők vagy nyomaték viszonyok aránya lesz az ami gátat szab majd a napi akár sok száz kilométeres pályahasználatnak!
Itt érkezünk el az X-változat egyik legnyilvánvalóbb korlátjához: szélvédelem gyakorlatilag nincs.
A motor stílusa ezt nem is engedné meg: a klasszikus, csupasz dizájn és a függőleges üléshelyzet miatt 110 km/h felett már komolyan érezni a menetszelet. Igazi kűzdelem kezdődött az említett tempó feletti motorozáskor. A talpak ráfeszültek a lábtartókra, teljességében dolgozott a hasizom a menetszél ellen, és amikor már annak is híján voltam erővel kapaszkodtam mindkét kormány markolatba. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy jól megtermett alkatom légellenállása a korabeli utcai telefonfülkékkel vetekszik. 😊 Eljött hát az idő arra, hogy belássam: visszaengedem a gázmarkolatot. A teszt során 130 km/h fölött a mellkasra és a sisakra érkező szélterhelés jelentős volt ami már közép távon is fárasztó. (Talán egy kissé magasabb plexi vagy szélterelő sokat javított volna a komforton, és nem is ront a megjelenésen.) Maga a gép kétségkívül autópályán is magabiztosan viselkedik. A KYB rugóstagok stabilan tartják, nem hintázik, a motor egyenesfutása nagy sebességnél is precíz marad. A 235 kg-os tömeg itt előny: a motor nyugodt, nem hozza lázba az oldalszél, és nem billeg sávváltáskor sem. A vegyes mintázatú gumik meglepően jól bírják a tempót, bár érezhetően nem sportos pályára valók, hanghatásuk zavaró. A bordázott, széles ülés autópályán is kényelmes maradt. A testtartás enyhén egyenes, így a derekat nem terheli, de a menetszél miatt hosszú távon mégis érezni, hogy ez nem túragép. A térdszög mindvégig példás és jól eltalált kényelmet bizonyított.
A rezgéscsillapítás kiváló: a kormány és a lábtartó minimális vibrációt ad át, ami több száz kilométer után is jól esik. A tempomat sztrádán igazi áldás. Egy gombnyomással tartható a sebesség, így a motoros pihentetheti a csuklóját, ez a kategóriában nem mindenkinél alapfelszereltség, de itt az.
A gép itt inkább élményt adott mint luxust.
Ez a gép az országút motorja. A kanyargós, szelíd, néha hepehupás, de mindig élvezetes szakaszok bajnoka. Nem sikerült kizökkentenem öreguras komfortjából még akkor sem amikor nyomvályukkal és kátyukkal övezett útszakaszon vallattam.
Ott, ahol a sebesség nem számít, csak a ritmus, a táj, itt él igazán a Cromwell! A magas kormány, a kényelmes keményre párnázott nyereg és a nyomatékos motor tökéletesen illik az országúti tempóhoz. Nem kell sietni vele, sőt, kifejezetten jól esik vele 90–100 km/h között gurulni, néha visszakapcsolva egyet, hogy a kéthengeres mélyen felmorajljon a kanyarok kijáratánál. A gázreakció sima, az erő szinte bármikor kéznél van. Nem kell túlpörgetni, hiszen már 3000-es fordulatnál megérkezik a teljes nyomaték. Az ember csak finoman játszik a gázkarral, és a motor azonnal válaszol. Az X magas súlya (235 kg) papíron ijesztő lehet, de a valóságban remekül álcázza. Az alacsonyan fekvő tömegközéppont miatt a Brixton meglepően könnyen dönthető.
A futómű gyári értékeken kellően feszesre hangolt, mégis kényelmes, maximális komfortot biztosít. Elöl sem a csillapítási sem az előfeszítési értékek nem állíthatóak, a hátsó rendszeren viszont könnyedén pozícionálhatjuk az előfeszítés mértékét. Az országút hullámai, kátyúi nem zökkentik ki, és ezeken áthaladva is pontosan követi a gyors irányváltásokat és tartja a megválasztott kanyar íveket. A kanyarstabilitás az egyik legnagyobb erőssége. A vegyes mintázatú gumik is jól viselik a döntéseket, hozzák a kívánt kanyarszögeket és az X teljes nyugalommal, pontos visszajelzésekkel, bizonytalanság nélkül vette az akadályokat, még a rossz minőségű aszfalt utakon is.
Az egész gép olyan, mintha tudná, hogy ez az ő természetes közege. A Nissin fékrendszer országúton brillírozik. Nem érezzük hátrányát, hogy csak kétdugattyús féknyergeket kapott. Az első két 310 mm-es tárcsa határozott, jól adagolható fékerőt kínál, míg a hátsó 260 mm-es tárcsa finoman lassít, ha csak ritmust akarunk törni a kanyarok között.
A Bosch ABS alig érezhető, és sosem avatkozik be túl korán. A motor egyenletesen, kiszámíthatóan lassul és gyorsul, ami pont azt a természetes, nyugodt ritmust adja, amitől egy országúti túra igazi motorozásnak érződik.
Üléspozíciója tökéletes aranyközépút. A felsőtest enyhén előre dől, a lábtartók pedig nem túl magasak, így hosszabb távon sem zsibbad a térd vagy a derék.
A bordázott ülés stabil, de nem kemény, és az egész motorban van valami „természetes” érzés: mintha a test és a gép az első kilométer után összeszokna. A rezgések pont annyira vannak jelen, hogy érezni lehessen a kéthengerest, de sosem zavaróak.
Nem tűnik elsőre „könnyű lábú” kanyarvadásznak, de pár kanyar megtétele után kiderül, hogy a Brixton jól dolgozott a súlyelosztással.
A motor meglepően neutrális: nem áll ellen, és nem is igényel erőlködést a döntéshez. Ahogy az ember rátalál a ritmusra, a Cromwell elkezd „úszni” az íveken – pontosan, stabilan, finoman. Csak a mélyre húzott lábtartói és a kipufogó csövezése szab határokat a további dőlésszögeknek.
A futómű rugóstagjai jól simulnak az úthoz, és elnyelik a rossz minőségű aszfalt egyenetlenségeit is. A motor nem pattog, nem billeg, hanem szilárdan tartja a kijelölt ívet. Az ABS és a kipörgésgátló rendszer mindvégig diszkréten dolgozik és segítik a vezetőt. Nem veszi el az élményt, de ott van a háttérben, mint egy láthatatlan biztonsági háló. Pont annyira segít, hogy ne zavarjon. Példásan uralható a motor és kiemelkedően teljesített úgy a szerpentineken, mint a hosszú elnyújtott kanyarokban. Fülig érő szájjal nyugtáztuk: egyszer kivinnénk Őkelmét Kakucsra😊
A Brixton Cromwell 1200 X a klasszikus stílus jegyében készült, ami automatikusan felveti a kérdést: mit kezd egy ekkora motor a földutakkal, murvával, kaviccsal?
Az aszfalt mellett egy könnyed, de nem extrém terepre szánt motor, ami a murvás földutakon is meglepően jól helyt áll.
A stabil futómű, a komfortos ergonómia és a megfelelő nyomaték miatt élvezetes tud lenni a könnyebb földutakon, és még a technikásabb részek sem ijesztőek, ha az ember nem vált „igazi enduro módba”.
Ugyanakkor, ha komolyabb offroad kalandra vágysz, vagy hosszabb, köves, technikás szakaszokra, akkor érdemes inkább egy terepmotorban gondolkodni. A Cromwell inkább a könnyű Scrambler-lázat hozza, nem a profi murvás kihívást. Ez a motor azoknak szól, akik értékelik a stílust és a sokoldalúságot, de nem várnak tőle extrém terepteljesítményt.
A fenti jellemzők már ismeretesek és publikáltak az elődmodellnél, így műszaki adatait csak felsorolásképp érintjük a cikkünk zárszavában.
Ha azt keresed, hogy egy stíluos, kéthengeres klasszikussal néha lelépj az aszfaltról, és megízlelnéd a földes utak hangulatát, akkor a Brixton Cromwell 1200 X jó társ lehet. De a komolyabb terepezéshez más alternatívák után kell néznie az azt igénylő vásárlói közönségnek. Karakteres, sokoldalú retró stílusú „mindenes”, amely klasszikus stílust ötvöz modern technikával, és bátran vállalja a városi dzsungelt, a kanyarvadászatot, sőt a könnyebb murvás-földes terepet is. Ideális választás azoknak, akik nem egy steril túragépre vágynak, hanem egy igazi karakterrel rendelkező, élményközpontú motort keresnek, amelyben megvan a nyers erő és rövid valamint a középtávú túrázásokhoz szükséges komfort elegye. A vevőközönsége elsősorban a stílusos, akár öltönyös úriemberek sorából emelkedhet majd ki, ugyanúgy, mint abból a célközönségből akik értékelik a retro vonalakat hordozó és Scramble stílust képviselő hamisítatlan formavonalat. Szeretnének egy megbízható, mégis izgalmas társat a mindennapokra, akár városban, akár a hétvégi kalandokon. . Ez a motor azoknak szól, akik értékelik a stílust és a sokoldalúságot, de nem várnak tőle extrém terepteljesítményt.
Pozitívumai közt mindenképp említésre méltó a karakteres, ugyanakkor kulturált kéthengeres motor, amely széles tartományban nyomatékos. A jól kezelhető elődjéből is ismeretes anti-hopping 6 fokozatú sebességváltó amely hiba nélkül pontosan tette a dolgát. Kényelmes testtartás és megbízható futómű, ami városban, országúton és könnyebb murvás terepen is jól működik. Jó fékhatás, ABS és kipörgésgátló biztonsági elemekkel. Megfelelő felszereltség, például tempomat, ami növeli a komfortot hosszabb utakon. Dícséretes, hogy nincs túlgondolva semmi, ám a részletekben is érezhető a finom kidolgozottság, de mégsem akarja pl: elektronikai segédek terén felvenni a kesztyűt egy végeláthatatlan versenyszférában. Egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége és semmilyen körülmények között nem tudtuk kimozdítani a saját komfortzónájából.
Az objektivitás talaján maradva mindenképp meg kell említeni a kevés de meglévő negatívumokat is.
Szélvédelem gyakorlatilag nincs, ami autópályán és hosszabb távon emelt tempónál meglehetősen fárasztó. Terepjáró képességei korlátozottak, nem való igazán technikás vagy mély földes-murvás szakaszokra. Annál inkább sem, mert ő nem az enduro kategória páncélos lovagja. A kipörgésgátló és ABS terepen néha túlzottan beavatkozik, ami megakaszthatja a lendületet. A blokkolásgátló nem kikapcsolható. A haspáncél és alsó védelem folyamatosan terephasználat mellett, még fejlesztésre szorul. Bár a Brixton komoly belépőt jelent a Neo-klasszikus szegmensbe, nem minden régióban olyan kiforrott a szervízháttér vagy az alkatrész-ellátás, mint a nagyobb versenytársaknál. A XXI. század LED rendszer normáit teljesíti, de fényérzékelő hiányában, a jobb oldali kormány szarvról csak manuálisan tudunk kapcsolni.
A modell 16 literes tankkal érkezik, ami átlagosan 5 literes fogyasztással kb. 300 km hatótávot ad. Itt jegyezzük meg, hogy vegyes és városi használat során tudta hozni ezt a normát. Emelt sebességtartományban, magyar (autópálya) tempónál nálunk kicsivel több mint 7 liter tüzelőanyagot kért 100 kilométerenként. A szervizintervallum 10 000 km, a karbantartási költségek pedig a középkategóriás európai modellek szintjén mozognak.
A magyar piacon (2025 őszén) a Cromwell 1200 ára kb. 4 millió forint, míg a Cromwell 1200 X 5 millió forint körül mozog felszereltségtől függően.
Tehát nem csupán stílusban, de árazásban is pozícionálja magát a Brixton. Méltó vetélytársa a küllemében egymásra hajazó Triumph Bonneville T120-as modellnek, ám jóval kedvezőbb áron juthatunk hozzá.
Cimkék:
Új szintre emelik a biztonságot! - Több mint motoros tréning – komplex fejlődés két keréken: az IndianMotorTours képzései. A biztonság, az önismeret és a tudatos felkészültség legalább akkora szerepet kap, mint a teljesítmény vagy az élmény.
Elolvasom »A Premier sisakok az olasz precizitás és a motoros szenvedély ötvözete. Magyarországon pedig ez a bolt gondoskodik arról, hogy ezt a minőséget ne csak a magazinokban lássuk, hanem a saját fejünkön is érezzük.
Elolvasom »Ti kértétek a kínai motorokat, Indián letesztelte első körben a CFMOTO 800MT Exploret
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »