Luxus sportmotor az MV Agustától

Múlt héten jelent meg a már korábban beígért F4 RR Corsacorta változatának első teasere. Az olaszok most kiadták a motor sajtóanyagát, megmutatták a lényeget: információ-morzsák fájdalmasan hosszas csepegtetése helyett megkaptuk a technikai részleteket. A gép maga pedig hamarosan megvásárolható lesz.

Essünk túl a nehezén: a motor (gyakorlatilag) változatlan külsővel néz a jövő elé. A Tamburini alkotta formaterv kétségtelenül tetszetős, s a jelek szerint időtálló is. A technikai érdeklődéssel megáldottak számára kétségtelenül üdvözítő lehet, hogy a formaterv változtatása helyett a cég a lényegre koncentrált. A masina minden más lényegi komponense változott.

Az bestia „selling-pointja” a 198 lóerős teljesítmény. Ugyan a szaksajtóban számos helyen 201 lóerőt említenek, azonban ennek forrása az MV Agusta hibásan átvett adata, az olaszok által használt (tradicionális) metrikus lóerő nem azonos a nemzetközileg elismert, a mechanikus teljesítmény mérésére szolgáló lóerő mértékegységgel. A jelentősen nagyobb teljesítményt radikális változtatásokkal érték el a mérnökök, s bár az erőforrás koncepcionálisan nem változott, gyakorlatilag egy teljesen más részegységről beszélhetünk. A főtengely tömege csökkent, a hengerek méretezése megváltozott (a furatat 76-ról 79 milliméterre nőtt, a löket 55-ről 50.9 milliméterre csökkent). Bár a megbízhatóság növelésének okán az elméleti dugósebesség csökkent (24.7 m/s-ról 22.9 m/s-ra), a méretezés megváltoztatásával a fordulatszám-csúcs 13,700-ra emelkedett.

A gázcserét is optimalizálták a mérnökök, gyakorlatilag egy új hengerfejről beszélhetünk. Az erőforrás megnövekedett légszomját 4 darab, 49 milliméter átmérőjű, változó hosszú szívótorok tartja kordában. A megnövelt méretű szelepek (30-ról 31.8 milliméterre nőtt a szívó oldali, 25-ről 26 milliméterre a kipufogó oldali szelepfejek mérete) immáron mind titánból készülnek (ez az első ilyen konfiguráció az Agusta története során). A hengerfej másik oldalán elhelyezett alkatrész, a kipufogó is teljesen új. A prímer hajtás kisebb fogaskerekének köszönhetően csökkent a generátor és a vízpumpa sebessége, s így az erőforrás energiavesztesége is kisebb. Az erőforrás hatékonyabb hűtését egy aerodinamikai elemmel segítik, a hűtőhöz több levegőt juttat az alsó villahíd magasságában lévő spoiler. Summa summarum: az aggregát 198 lóerős teljesítményt ad le 13,400-as fordulaton.

Ezt az erőt persze az aszfaltra kell juttatni, s ebben átalakított, illetve új alkatrészek segítenek. A váz többé-kevésbé változatlan, bár a villaszög és a lengőkar forgáspontja megváltoztatható. A futómű rugózó elemei a manapság legkorszerűbb darabok: teljesen állítható Öhlins NIX teleszkópvillák és TTX36 hátsó rugóstag kerültek beépítésre. Kisebb tömegű kovácsolt alumínium kerekek (2 x 1 kilogramm megtakarítás) csökkentik a rugózatlan tömeget. A motor lassítását a Brembo legkorszerűbb monoblokk féknyergei és az azokat működtető radiális munkahengerek segítik. Az új motorhoz új ECU készült, amelybe természetesen integrálták a manapság szokásos elektronikai csomagokat. Ugyan hivatalos adatot nem találtam, de a masina tömege állítólag 192 kilogramm. Mindenesetre a hab a tortán az átalakíthatóság, amely révén egy exkluzív pályagépet (vagy éppen országúti ragadozót) faraghatnak a leendő tulajdonosok, akik elvileg már a hónap végén megvehetik ezt a különlegességet (legalábbis Olaszországban). Az F4 RR ára csak 20 százalékkal lesz magasabb az alapváltozaténál, bár a maga 22’900 eurójával nem lesz éppen egy tömegmotor.