Korábbi írásunkban dr. Dózsa Ernő ügyvéd Úr részletesen elemezte a hazai mobil sebességmérési gyakorlat méréseit. Most egyrészt az objektív felelősség témájával folytatja – amely meghatározó fontosságú a bírság befizetésével kapcsolatban -, valamint röviden bemutatja a „rettegett” VÉDA rendszert is.

Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-én vezették be: a 410/2007. (XII.29.) Korm.r. volt az alapjogszabály, majd ezt a 2017. évi CXXV. törvény pontosította. Az elv a jármű üzemben tartójának és a gépjárművet éppen használó személynek (vagyis annak, aki a volán mögött vagy a motor nyergében ül) a felelősségét állapítja meg különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén. Az objektív felelősséget azért vezették be, hogy a kiemelt súlyosságú és gyakran elkövetett szabálytalanságokat minden esetben szankció kövesse. Már nincs olyan, hogy a sofőr személyét valamilyen oknál fogva nem sikerül tisztázni és ezért nem lehet behajtani a büntetést. Hiszen éppen az ilyen esetben – ami korábban teljesen általános volt – lép életbe az objektív felelősség elve: a jármű üzemben tartójánál landol egy komolyabb összegű bírság. Vagyis valaki mindenképp megfizeti a szabályszegést – attól függetlenül, hogy ki vezetett. Ezt nevezik közigazgatási bírságnak, vagy a köznyelvben pénzbehajtásnak.

A jogszabályváltozás oka az volt, hogy korábban mindenki kibújt a felelősség alól azzal, hogy a járművet nem ő, hanem hozzátartozója vezette. A jog szerint hozzátartozónkra nem vagyunk kötelesek terhelő nyilatkozatot tenni, így könnyű volt kibújni a felelősség alól. Személyes véleményem, hogy ezzel a szabályozással átestünk a ló másik oldalára. Na de inkább nézzük magát a szabályozást!

Az Objektív Szabálysértési Felelősség

A 2008-ban hatályba lépett jogszabály alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy:

• a megengedett legnagyobb sebességet
• a vasúti átjárón való áthaladást
• a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseit
• a járművel történő megállást és várakozást
• az autópálya leállósávjának igénybevételét
• a behajtási tilalmat
• a kötelező haladási irányt
• a természet védelmére vonatkozó előírásokat

a járművel betartsák.

[do_widget id=text-10]

Az üzemben tartó csak és kizárólag az alábbi két esetben mentesül a kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól:

• ha járművét a szabályszegés időpontját megelőzően ellopták és ezt már jelezte a hatóságoknak; 
• ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően másnak adta kölcsön, és erről mindkettőjük által aláírt, hivatalos dokumentum született, vagy azt a menetlevél igazolja.

Tehát ha valaki arra hivatkozik a közigazgatási eljárás során, hogy a járművet nem ő vezette, akkor csak a fenti feltételek teljesülése esetén mentesül a bírság megfizetése alól. Ha nem, akkor bizony ki kell fizetnie a bírságot az üzemben tartónak és/vagy a tulajdonosnak.

Mivel tudjuk, hogy kevés a rendőr, ezért a tapasztalat az, hogy a rendőrség nem törődik az objektív felelősségi körön kívül eső gyorshajtásokkal, amelyek 100 km/óra alatt 15, e felett 20 km/óránál kisebb sebességtúllépésre vonatkoznak. Vagyis városban 65, országúton 105, autópályán 150 km/óra alatti sebességgel, 30-as táblánál 45-re lassítva, 60-asnál 75-tel haladva nagy eséllyel megúszhatják a gyorshajtók. Ráadásul ehhez jön még a 100 km/óra alatt 3 km/h a felett 3%-os tűréshatár, amit a rendőrök bekalkulálnak a készülék hibahatáraként. Ahhoz, hogy megbüntessék a városban 65, országúton 105, autópályán 150 km/óra alatti sebességgel közlekedőket, meg kellene állítaniuk a helyszínen az autóst és a motorost, elismertetni a felelősséget, vagy egy kevés sikerrel kecsegtető levelezésbe bonyolódhatnak. Aki ennél gyorsabban megy, az viszont biztosan számíthat a minimum 30 ezres csekkre. 

Mi NEM tartozik az objektív felelősség hatálya alá?

Ennek is van neve, méghozzá úgy hívják, hogy szabálysértési eljárás. Ezeket jelenleg a Szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény szabályozza. Szabálysértésről beszélünk az ezen jogszabályban leírt esetekben. Egyszerűbben: ami nem tartozik az objektív felelősség alá, azokban az esetekben a rendőrség kiküldi a jármű rendszáma alapján a tulajdonosnak, hogy az adott autóval vagy motorral szabálysértést követtek el, amely alapján eljárást kívánnak kezdeményezni a járművet vezető ellen, és nyilatkozzon, hogy ki vezette azt. Bevallhatjuk, hogy ki vezetett, de akkor sem szegünk törvényt, ha máshogy cselekszünk.

A kiküldött nyilatkozatban rengeteg jogszabályi figyelmeztetés olvasható, de egy közülük nagyon-nagyon fontos, miszerint: önmagára vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni (Szabstv. 60.§) A rendőrség által kiküldött iratra írjuk nyugodtan, hogy: „élni kívánok a 2012. évi II. tv. 60.§ foglalt mentességi jogommal, így a nyilatkozattételt megtagadom”. Fontos, hogy nyilatkozattételi kötelezettségünk van, ellenkező esetben pénzbírság járna, ha ezt nem küldjük be. Mit fog ekkor tenni a szabálysértési hatóság? Megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni – a szabálysértő által elkövetett cselekmény pedig nem tartozik a közigazgatási bírság (objektív felelősség) hatálya alá, mert – például – nem volt akkora mértékű a sebességtúllépés.

Mi is az a VÉDA rendszer?

Ez a rendszer egy radaros mérésen alapuló traffipax rendszer. Gyakorlatilag fixen telepített, táblával előrejelzett mérőhelyek, amiket csak a vak nem vesz észre. A rendszer alkalmas az objektív felelősség alá tartozó szabályszegések és a szabálysértések regisztrálására is. Főleg a gyorshajtások regisztrálására használják, de a szabálytalan sávváltást és a megfordulásokat is felismeri, ezekre már mennek a bírságok. Állítólag a rendszer alkalmas a mobiltelefon, be nem csatolt biztonsági öv, lejárt műszaki vizsga felismerésére is, azonban ezeket még nem szankcionálja, vélhetően hiányzik az akarat a szoftver megvásárlására. Fontos azonban, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a fixen telepített traffipax előtt 150 méterre előrejelző táblát kell kihelyezni, azaz ahol ilyet nem láttok, az nem VÉDA kapu, csupán úthasználati jogosultságot figyelő kamera.

A jelen írás a rendelkezésre álló jogszabályok és szakirodalom alapján készült, annak tartalma csak tájékoztató jellegű. Amennyiben bármilyen közlekedési ügyben jogi segítségre van szükséged, a Dr. Dózsa Ernő Ügyvédi Iroda készséggel áll rendelkezésedre.