Az Onroad olvasóinak nem kell különösebben ecsetelni az indiai motorgyártás helyzetét: a világ második legnagyobb motorpiaca az elmúlt években, a válság ellenére is folyamatosan növekedett. Bár eredetileg angol márka volt, a Royal Enfield az egyik legismertebb indiai motoros vállalkozás lett a Bajaj mellett.

Napjaink Enfieldjei nem készülnek nagy példányszámban, bár ez bizonyos szinten érthető. Az elmúlt évek fejlesztései, a legújabb injektoros, szigorú környezetvédelmi normáknak is megfelelő modellek ellenére még mindig egy modernkori klasszikus oldtimer gépről beszélünk. A „beszivárgó” nagyköbcentis európai, japán presztízsmotorok ellenére a jelenleg gyártott 350 illetve 500 köbcentiméteres masinák igazi megalomániás óriások a kis 125-ös gépek uralta szubkontinensen. A maximálisan kihasznált, évi 52.000 darabos gyártási mennyiség azonban az egyre növekvő belső piacon már nem elegendő, főleg úgy, hogy a cég termékeinek 15 százalékát külföldön értékesíti. Az Enfield komoly üzleti tervezés után még fél évvel ezelőtt jelentette be, hogy gyártási kapacitását meg kívánja duplázni, a terv most konkrét számokban és ütemtervben öltött alakot. 2011. végéig a kapacitást 70.000 darabra növelik, a jelenlegi gyártási mutatók közel dupláját, évi 100.000 kétkerekű elkészítését pedig a 2013-as évre írja elő a bővítésről szóló üzleti terv. A gyártási mennyiség növelése azonban a terjeszkedésről szóló terv fontos, de nem egyedüli eleme. A Royal Enfield üzemének korszerűsítését tervezi végrehajtani. A gyártóeszközök, gépek modernizálása mellett a festőrészleget is felújítják, akárcsak az egész gyáregységet, amely így egy korszerű, a világpiacon fontos szerepet betöltő üzem modern külsejét fogja magára ölteni.