Nyugodtan kijelenthetjük: nem köszönt ránk úgy egy új motoros idény, hogy valamelyik gyártó – esetleg több is –, ne jelentetne meg jelentős újdonságot.
Látszik, hogy a tengelykapcsoló a súrlódást használja fel működéséhez, a fékhez hasonló módon. Tulajdonképpen a tárcsaféket is felfoghatjuk egy egytárcsás
A tengelykapcsoló – ahogy a neve is mutatja – tehát két tengely összekapcsolására szolgál. Ezek a motor főtengelye és a váltó bemeneti tengelye, vagy ahogy nagyapáink hívták, a nyelestengely. Szétkapcsolni pedig azért kell időnként őket, mert a motor az alapjárati fordulatszámnál nem tud lassabban forogni – bár néha jól jönne –, és a váltó sem szereti, ha ezen szerkezet használata nélkül váltunk. (Bár vannak, akik mesterien űzik a kuplung nélküli váltást.) Maga a váltó használata nyilván azért indokolt, mert a belsőégésű motorok csak egy szűk fordulatszám-tartományban képesek üzemelni – ez általában az igénybe vehető legmagasabb fordulatszám és annak harmada közötti terület. Persze motorkerékpároknál a kis súly miatt ezt többnyire szélesebbnek érezzük.
Ez váltó nélkül azt jelentené, hogy körülbelül 30 kilométer/óráig csak a kuplung folyamatos használata mellett haladhatnánk, és 90-nél véget is érne a száguldás. Amerikában nem véletlenül készült néhány két sebességes autó is hajdanán. Oda az elegendő volt. Ugyanezen elmélet alapján nincs váltó a Boss Hoss szörnyetegeiben: a V8-as Corvette-motor nélküle is képes dinamikusan mozgatni a 600 kilogrammos tömeget – bár az alacsony sebességeknél folyamatosan kell csúsztatni a kuplungot.
Az egyre terjedő elektromos motorok esetén szintén nincs ilyen probléma, mert a villanymotoroknál nincs alapjárat, és majdnem a teljes fordulatszám-tartományukban elegendő nyomatékot szolgáltatnak. Nincs szükség váltásra és más erőátviteli berendezésre sem, nem kell az energiaáramlást megszakítani.
A következő oldalon belenézünk a Honda rendszerének belsejébe!
[ pagebreak ]
Ezzel el is érkeztünk az elgondolás gyökeréhez, miszerint ameddig kuplungolunk, illetve a váltással bíbelődünk, nem gyorsul a járművünk. Ezt nagyjából ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor egy ókori kapitánynak két csapat gályarab áll a rendelkezésére. Az egyik csapat nagy erővel tud evezni, a másik pedig gyorsan. Azonban mindig helyet kell cserélniük. Kézenfekvő az ötlet: lehetőséget kell biztosítani, hogy mindig evezésre készen lehessen az éppen nem lapátoló csapat is. Ebből látszik, hogy maga az elv nem új, és még csak nem is a Honda találta ki.
Az ötlet a két háború között már foglalkoztatta a mérnököket. 1939-ben egy francia feltaláló, Adolphe Kégresse, 1940-ben pedig egy darmstadti mérnök, Prof. Rudolf Franke jelentett be szabadalmi igényt egyfajta duplakuplungos szerkezetre, azonban akkor még gyerekcipőben sem járt az elektronika, a vezetőt pedig nagyon megterhelte volna egy újabb váltókar, és egy újabb kuplungpedál. Elsőként csupán a Porschénél dolgozó magyar Szodfridt Imre kezdte szorgalmazni alkalmazását 1969-ben, majd újabb 11 évnek kellett eltelnie, hogy valóban használható konstrukció váljék belőle, és bemutassák PDK (Porsche Doppelkupplungsgetriebe – Porsche kettős tengelykapcsolós váltó) néven. Miután a versenysportban bizonyított, a Porschével akkor még csak technológiai kapcsolatokat ápoló Volkswagen mérnökei elérkezettnek látták az időt, hogy elsőként piacra dobják a szerkezetet DSG néven, 2003-ban.
Működési elve egyszerű: a gályarabokhoz hasonlóan kell csinálni egy olyan kuplung-váltó részt, amely csak arra vár, hogy átvegye a hajtást, amikor a másik már elérte korlátait. Mindezt úgy, hogy közben az erőátvitel egy pillanatra sem szakad meg.
Ezt úgy lehet elérni, hogy az egyetlen megszokott helyett két független kuplung-váltó együttest használunk, és az egyik csak a páros, míg a másik kizárólag a páratlan fokozatokat kapcsolgatja. Elinduláskor az éppen aktuális (1-es) fokozat mellett már bekapcsoljuk a következőt is, persze annak a kuplungját ilyenkor folyamatosan nyitva tartjuk. (Pontosabban nem mi, hanem az elektronika.) Majd amikor elérkezik az ideális pillanat a váltásra, akkor a következő fokozat kuplungját lassan zárni kell, míg az eddig összezártat nyitni. Így meg is történik a váltás anélkül, hogy a legcsekélyebb megtorpanást éreznénk, miközben van idő a következő fokozatot előkészíteni, és várni újra az alkalmas pillanat eljövetelét.
Visszakapcsolásoknál ugyanez a helyzet, csak természetesen fordítva.
Az alábbi videón mozgóképen is megnézhetjük a fentieket:
Ezzel tulajdonképpen meg is született az ideális megoldás számunkra. Sokan ugyanis – talán joggal – idegenkednek az automata váltóktól, hiszen használatukkal egy sor kellemetlenséget is a nyakunkba veszünk, mint például a jelentősen csökkent teljesítmény a hajtáslánc végén, a magasabb fogyasztás, az észrevehető és rángatástól sem mentes kapcsolások. A duplakuplungos megoldásnak hála ezekkel a hátrányokkal már nem kell számolnunk, ellenben évezhetjük annak előnyeit a hagyományos automata vagy mechanikus váltókkal szemben.
Ezek a következők:
– lehetővé teszi az átmenet nélküli, rángatásmentes váltást
– akár kedvezőbb fogyasztás is elérhető vele, mint a mechanikus váltóval felszerelt modellek esetén
– jobb gyorsulás
– a rángatásmentes üzemnek köszönhetően kíméli a hajtásláncot
– kézi fokozat-kiválasztással a közvetlen, és azonnali váltás mellett meghagyja a váltás élményét, de egy automata váltó kényelmét is nyújtja, ha kell.
Bár az új Honda VFR DCT váltójával kapcsolatban még nem lehet teszteredményekkel találkozni, ám az autóknál én még csak dicséretet olvastam az ilyen szerkezetekről.
Remélem, a DCT piaci megjelenését követően mihamarabb lehetőségünk lesz a személyes kipróbálásra, és minél többen meggyőződhetünk a szerkezet nagyszerűségéről.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Erre még irigységből sem mondható, hí be csúf!
Az pedig,hogy egyszerre két fokozat is kapcsolva van (az egyik ugye talonba)azt juttatja eszembe amikor a jawában a léptetővilla megég, nemveszi ki az aktuális fokozatból viszont simán benyomja a következőt,az ám a satufék !
Nade ez elektromosan tartja,a Hondán meg csak nem megy el a villany?!
Eko ezt a cikket élmény volt olvasni. Informativ, anélkül, hogy elveszne a részletekben, mindemellett olvasmányos is, pont elegendő történelmi visszautalást tartalmaz. Ez kell a parasztnak 😀
Köszönjük.
Mindemellett a témához csak annyit, hogy még ha nem is a spanyolviaszt találta fel a Honda most ezzel, de legalább alkalmazza azt. Nagyon szimpatikus megoldás, ráadásul ha valaki esetleg nem is tudja, hogy ilyen van a “segge” alatt, csak használja -és ez esetben gyakorlatilag funkcionálisan észre sem veszi- nem is kell átállni semmi spéci technikára, illetve kompromisszumokat kötni a megszokottakhoz képest.
Elsőosztályú megoldás lesz, vélhetően a motoros ABS terjedési sebességével “végigsöpör” majd a márkákon.
/tehát nem lesz sokáig standard, de azért be-be-csöppen, és ez igy pont jó is, mint ahogyan a motoros ABS-nél is gyakorlatilag a fejlesztési igény megmaradt sokáig, és mostanság (2010) kezdenek igazán kiforrott és nativ módon használható “szinte észrevehetetlen” szerkezetek piacra kerülni./
Hát nem tudom. Technikailag minden elismerésem, de: a legtöbb motoros azért (is) motorozik, mert élvezi a vezetést, szereti érezni a vasat, uralni a technikát, mozgatni a kezelőszerveket, nem csak el akar jutni A-ból B-be. Minden olyan dolog, ami ettől az érzéstől eltávolít, a motorozás élményéből vesz el. Számomra épp ezért nincs létjogosultsága egy ilyen berendezésnek egy motoron, főleg egy sport(os) modellen. Talán egy cruiseren el tudnám képzelni, az úgyis olyan nagypapás… ;).
Szerintem ott van a lényeg a video vége felé: “anyone can ride a bike” – mindenki képes lesz motort vezetni. Piacnyitás: ezzel azokat célozzák meg, akik eddig a váltás kényszere miatt idegenkedtek a motorozástól.
R850R: ez a váltó igazából szerintem nem veszi el a motorozás élményét. Annyi történik, hogy nem kell kuplungot használnod, de ugyanúgy váltasz (csak sokkal gyorsabban). Hasonló lehet (kicsit) a K1300S váltóasszisztenséhez: ott is gázelvétel nélkül kapcsolsz fel, de rendesen lábbal. Azt én azóta visszasírom, annyira jó volt!
Persze más kérdés, hogy ezt is használhatod teljesen automataként, ami már nyilván nem az igazi. De amikor beszorulsz egy nagyvárosban, jól jön azért az! A Yamaha FJR automatáját például ott szerettem, szerpentinen gyűlöltem. Remélem, ez majd ötvözi mindegyiknek a jó tulajdonságait.
Mackó: akkor innentől ízlés kérdése, én szeretek kuplungolni 🙂 mondjuk egy váltóasszisztenssel lehet, hogy ki tudnék békülni. 🙂
“mindenki tud majd motort vezetni!”
inkább ne….
a nagyrobogót is nekik találták ki..
“igy meg is történik a váltás anélkül, hogy a legcsekélyebb megtorpanást éreznénk”
én szeretem azt a megtorpanást!🙂 nekem az kell..
ez kb az automatikus tengelykapcsoló kiemelő modern változata…
“A legjabb típusú motorkerékpároknál összekötettésbe hozzák a tengelykapcsoló kiemelését a sebességváltóval…”
A motorkerépár szerkezete és kezelés 1955
Jawa83:
Ha “elmegy a villany” a legrosszabb ami történhet, hogy a jármü abban a sebességben marad, amiben addig volt. A honda rendszerét nem ismerem, de a legtöbb ilyen váltónál baj esetén -a váltókar reteszelésének oldása után- ki lehet venni üresbe.
Vadász:
Igazán köszönöm!
R850R: Javaslom menj be egy autószalonba, és próbálj ki egy ilyen váltót!
Egy értékesítö ismerösöm szerint akit egyszer sikerült rábeszélni erre, az többé nem hajlandó manuális váltóval bíbelödni. Pedig élményautóról beszélt, nem olyanról, amit taxinak vesznek.
Ne a robogók “nyúlós” automatáira gondoljunk!
Itt megmarad a váltás élmenye!
Persze nagyon sok múlik azon, hogy van megirva a vezérlö szoftver.
”én szeretem azt a megtorpanást!🙂 nekem az kell..
És ha azt mondom, hogy a megtorpanás helyett kapsz egy pici meglódulást?
(A motor lendtömegének forgási energiája felváltáskor a gyorsulást javitja)
Olyan, mint amikor a levegöben felpörgetett kerék ujra a földre ér.
De ha mindenáron ragaszkodsz a megtorpanáshoz, vedd el a gázt!
ragaszkodom:)
a gyorsulás meg nem akkora szempont nekem…kibirom azt a pár tized-századmásodpercet amig nem gyorsul! annyi baj legyen!
ez gyorsaságira jó meg valami pörgős gépre de máshova nélkülözhető…