A negyedik napra nem sokat változtak a körülmények az előzőekhez képest. Kárpáti Peti úgy foglalta össze egy mondatban a történteket, hogy “maradt ugyanaz a sz..ás, amit már megszoktunk.” A nap nagyon hosszú volt, a 2019-es Morocco Desert Challenge második leghosszabbika a maga 425 kilométerével. Elég sokat mentek a nem túl kellemes köves-sziklás talajon. Ez azért nagyon veszélyes, mert könnyen okoz károsodást a gumiban. A tereprali motorok klasszikus értelemben vett defektet nem tudnak kapni, hiszen nem belső, hanem egy úgynevezett Mousse van az abroncs belsejében.
Ez gyakorlatilag egy tömör anyag, amelynek rugalmasságát annak megfelelően készítik el, hogy milyen légnyomásnak megfelelő keménységet szeretne a pilóta. Tehát ha te 1,5 bar nyomással szeretsz motorozni, akkor ennek megfelelőt veszel. Ennek hatalmas előnye, hogy semmi nem tudja úgy kiszúrni, hogy “leeresszen” – mert nincs benne levegő. Csakhogy amikor nagyon sok ütést kap nagyobb kövektől, előbb-utóbb a szerkezete károsodni fog, és előfordulhat akár az is, hogy lefordul a ráfról. Laller és Peti több ily módon pórul járt versenyzőtársat látott már, ezért is igyekeznek óvatosabban haladni.
Tegnap a köves szakaszok mellett akadt néhány nagyon kellemetlen pampás rész is, amelyek pont a délutánra estek. Ott pedig már nagyon széttrancsírozták az utat az autók és a kamionok, így igazán mély homokban kellett menniük. Amivel addig nem volt baj, ameddig lehetett haladni, csak amint mondjuk egy kanyarban egy elakadt autó elzárta az utat és meg kellett állniuk, az elindulás már kemény diónak bizonyult. A vége az lett, hogy az út helyett inkább mellette, a keményebb részeken motoroztak. Viszont eltévedéses gondjuk egy sem volt, valamennyi navigációs útpontot simán megtalálták.
A verseny negyedik napján az ő szervizhátterüket is biztosító Desert Rose Racing egyik versenyzője, Richard Peaker is csatlakozott hozzájuk és hármasban haladtak. Hogy mi aranyozza be egy ilyen forró tereprali versenyzőinek az életét? A Morocco Desert Challenge szervezői minden este tartanak egy eligazítást a következő nap várható eseményeiről. Arra külön megkérik a nagyobb járművek legénységét, hogy vigyenek magukkal innivalót a motorosok számára.
Az általuk szállítható mennyiség ugyanis egyszerűen nem elég ilyen hőmérséklet mellett. Amikor a három motor éppen megállt pihenni, lelassított mellettük egy versenykamion, és menet közben kidobtak nekik három üveg jéghideg vizet. Értitek: JÉGHIDEGET! Peti azt mondta, ennél jobb dolog tegnap nem történt velük. 🙂
A Morocco Desert Challenge nyolc versenynapja és több mint 2.700 kilométernyi speciál szakasza pihenőnap nélkül zajlik. Tehát ebből a szempontból is eltér a Dakar Rally-tól. Így ma a srácok nyomják tovább – az ötödik napon ugyan “csak” 308 kilométer várja őket, viszont ma indulnak a dűnék. Most még csak a kisebbek, és holnap fog bedurvulni a helyzet Merzouga után (Csillagok Háborúja hívőknek: Tatooine). Úgyhogy most jön a java, amire annyira vártak motorosaink. Tehát HAJRÁ FIÚK!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »