Általában nem a kinézetük alapján rangsoroljuk az erőforrásokat, annál inkább számít a teljesítmény, a tartósság és a megbízhatóság egy motor esetében. Viszont most olyan “szíveket” gyűjtöttünk össze, amelyek formájukkal tűntek ki a tömegből, mondhatni mesterműnek számító alkotások. Meglehetősen szubjektív a lista, ezért nincs rangsor sem – csupán felsorolás.
A Phil Walker által tervezet SOHC (single overhead camshaft) erőforrás hajtotta azt a 350 köbcentis versenymotort, ami Boyracerként híresült el és több győzelmet is hozott a csapatoknak. 1948 és 1963 között volt használatban, a hengerfej és a motor borítás aranyozott fényezésével igazi különlegességnek számított a maga idejében.
Az 1948-as HRD volt korának leggyorsabb “sorozatgyártású” motorja, sokan az első superbike címmel illetik a modellt. A 998 köbcentis, léghűtésű V2 erőforrás jó néhány alkotóelemét lecserélték, így kapott erősebb hajtókarokat, nagyobb légszűrő-házat és verseny-karbit. Ezeknek köszönhetően a hihetetlennek számító 240 kilométer/órás végsebességet is képes volt elérni. A híres bonneville-i sópályán 1948 szeptemberében “csupán” 239,1 km/h sebességgel ment el vele Rollie Frank, amivel nem volt hajlandó kiegyezni.
Ezután egy úszóshortban, gumi sisakban, valamint egy “sneaker”-ben lépte át a 240-et, egész pontosan 241.905 km/h lett a rekord. Ezután “Bathing Suit Bike”-ként híresült el a modell, amelyből sajnos drága és időigényes gyártása miatt csupán 31 darab készült.
Az új-zélandi John Britten nem elégedett meg a 90-es évek gyártói által készített sportmotorokkal, ezért nekilátott saját motorja fejlesztésének. Az 1991-ben megjelent modelljével nem csak a szemeket kápráztatta el, de a “Battle of Twins” elnevezésű bajnokságot is behúzta saját gépével. Britten sajnos 1995-ben elhunyt és csupán 11 példányt hagyott hátra. Korábban külön cikket szenteltünk a Zseninek.
Fabio Taglioni nevéhez kötődik a Ducatik által használt Desmo vezérlés, aminek köszönhetően kialakult a Ducatik toronyszerű elrendezése is. Tipikus esete volt annak, hogy a forma követte a funkcionalitást, amellyel az idők során nagyon sok Ducati rajongót szereztek.
A Ducatiknál megjelent toronyszerű motorelrendezést követte a japánok retro modellje, a Kawaski W650 és W800. Ezek a szépségek még a jellegzetes toronyszerű elrendezéssel gurultak le a gyártósorról. A rossz hír viszont, hogy a Kawasaki már bejelentette a W800 modelljének megszüntetését, mivel a jövőbeli emissziós követelményeknek nem fog megfelelni a retro vas.
Kíváncsiak vagytok további érdekes és szép megoldásokra? Lapozzatok a folytatásért!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »