Amire nincs megoldás: csúnya frontális motoros csattanás

2016. november 19. - Macko - Hír / Érdekességek Nem

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adott egy nagyon kellemesen kanyargós út. Nem hajtűkanyarok, hanem pont azok a váltott ívek, amiken nem eszeveszett, de igazán élvezetes sebességgel lehet végigdobálni a motort. Személy szerint ez a kedvenc úttípusom. Annyi baj van csupán, hogy nem túl széles az aszfalt és a forgalom is viszonylag erős. De azért az ember ilyenkor igyekszik a legtöbb élményfaktort kihozni a helyzetből, és fel sem merül benne egy frontális ütközés veszélye – hiszen ő maga egy pillanatra nem lép- vagy lóg át a szembejövők területére. Aztán egyszer csak ezt pillantja meg:

Itt cselekedni már senkinek nincs ideje. Ebben a pillanatban már csak a szerencsén múlnak a dolgok. Ami sajnos most nem volt

Vagyis egy autó takarásából egy nekünk balos enyhe kanyarban egyszer csak megjelenik egy szemből jövő motor, aki nyilván beszorult a lassabb családi egyterű mögé, és erősen nézelődik, mikor előzhet. Nézzétek meg videón is, mennyire brutálisan gyorsan történt mindez:

Motorcycle Videos (@bikervidz) által közzétett videó, 2016. Okt 27., 07:26 PDT

Mi a tanulság?

Nos, ebből az esetből elég nehéz bármit is levonni. Hiszen a supermotoval kimondottan szépen hasító kamerás főszereplőre ráhúzni, hogy hibázott volna, elég nehéz. Tényleg nem lógott a szembejövők oldalára, a saját területén fűzte az íveket. Azokat is szépen. Amikor megpillantotta a veszélyt, már semmilyen cselekvésre nem volt ideje. Egyértelműen a szemből érkező kolléga hibázott, mert olyan helyen próbált kinézni, ahol ezt nagyon nem lett volna szabad. A sajnálatos végkövetkeztetés tehát annyi: ha igazán élvezni akarod a kanyarokat, zárt területet kell keresni, ahol nem jönnek szembe. Vagyis valamilyen kis versenypályát. Közúton – bármilyen rossz ezt kimondani – mindig ott a szerencsefaktor. Mennyivel jobb, ha helyette inkább szalagkorlát-mentes bukótér van, nem?