Piaggio APE lakóautóval keresztül Európán

Háromféle motoros utazási forma van. Van, aki felteteti a trélerre a drága túramotorját és elviteti oda, ahol majd a környéken gurulgat vele. Van, aki vesz némi fáradtságot, hogy a nagy motorjával elkocogjon a vágyott helyre. No és vannak az olyan szent őrültek, akik arra tökéletesen alkalmatlan járművekkel küzdik végig magukat néha szó szerint minden egyes kilométeren. Az utóbbi-féle dilis kategóriába tartozik két olasz barát, akik elhatározták, hogy a festői  észak-olaszországi Aosta városkából Európa legészakibb pontjáig, a Nordkappig motoroznak egy 219 köbcentis, két személyes Piaggio APE fülkéjében. (Bár lehet, hogy már nem emlékeztek, de APE lakóautós tervről korábban számoltunk be az Onroadon.)

Komoly optikai tömeg

Persze ha nagyon szigorúan vennénk, mondhatnánk, hogy jaaaaaj, ez nem is motor! Ez azonban nem demokrácia, és szerintem (no meg a világ nagy része szerint is) az APE még ha vicces is, mégis csak egy motorka. Jól álcázott, de motorka. Fel is karolta a fiúkat a világhírű Malossi robogó- és kismotor-tuning cég, megpakolva őket matricával, és mindenféle olajjal, folyadékkal. Az átalakítást egy helyi 4×4 felépítmény-specialista műhelyben végezték, de agyon azért nem lett cicomázva a dolog: mindössze ággyá, vagy étkezőhelységgé alakítható a kis APE csomag- vagy utastere. Itt eredetileg amúgy egy tisztességes plató volt, amit eltávolítottak a nagy műtét előtt. Az APE-kra jellemzően kis tankot a hátsó kerék mögé lógatott pótkannákkal oldották meg, a keverékolajzás miatt pedig jól be kellett raktározni olajból is, hiszen összesen 10’000 kilométert szándékoznak megtenni a fiatalok. Aminek a felén már túl is vannak, mivel e sorok írásakor már a sikeres „csúcstámadás” után úton vannak hazafelé.

A híres Nordkappon

Út közben a defekteken kívül még egy Audi is beléjük hajtott, amitől szerencsére csak egy kicsit sérült meg a jármű hátulja. A srácok közben mozgóképeket is forgattak komoly technikával, amiből egész estés dokumentumfilm készül ha visszaérnek. Észak-Olaszországból indulva Innsbruck, Tirol, át az Alpok hegyein keresztül haladtak, majd Németországot Rostock kikötőjéből indulva hagyták el. Végig Svédországon, Malmö, Göteborg, Stockholm, majd a norvég fjordok örök nappalában érték el Európa legészakibb pontját. Innen már csak biztonságban haza kell jutniuk a kis, otthont is adó seggbosszantóval. Ehhez gondoljuk hozzá, hogy 35 kilométert tesznek meg óránként átlagban mozgás közben, ami nem egy hipertérugrás az biztos! Szerintük éppen ez adja az utazás lényegét, hogy az alacsony tempó mellett jobban megélik az egészet, többet látnak az őket körülvevő világból. Ha valaki perfekt olasz nyelven, annak ajánlom a saját weboldalukat, a többi képekre kíváncsi halandónak pedig a csapat arckönyv-oldalát.