125 köbcentivel 1000 kilométeres túra 24 óra alatt

Ahogy arról korábban beszámoltunk, vettem egy Brixton Rayburn 125-ös motort. Miután a nappalimban összeraktam és rendszámot kapott, elkezdtem használni. A videó végén pedig tettem egy bátor – vagy inkább vakmerő? – kijelentést: a nyolcadliteres blokk és a stílusosnak igen, ám komfortosnak semmiképpen sem nevezhető lengőnyerges kialakítás ellenére meg fogok tenni a Rayburn-nel egyhuzamban legalább 1000 kilométert. Ráadásul kevesebb, mint 24 óra alatt. Elkezdtem hát felkészülni az útra. Úticélnak pedig a Kotori öböl partján fekvő Herceg Novi-t jelöltem ki, útbaejtve még néhány látványosságot. Az útvonalterv szerint ez 1006 kilométernyi motoros túrát jelentett, ami a gyakorlatban végül még többnek is bizonyult. Mindezt összekötöttem a nem sokkal korábban hordani kezdett teljes Serpentize motoros öltözet intenzív tesztjével. A tapasztalatokról nemrég beszámoltam az új Serpentize ruházatomról szóló videóban, melynek második felét már Montenegróban forgattam. Persze oda először is el kellett jutni.

Útnak indulunk

A kis köbcenti – nagy távolság területén volt már némi előtanulmányom korábbról. Évekkel ezelőtt egy szintén 125-ös, ám motor helyett robogó nyergében tettem meg az utat Angliából, Birmingham mellől Magyarországra. Az háromnapos út volt, most viszont a vállalásom okán 24 óra állt rendelkezésemre abszolválni a kijelölt távolságot. Ebből fakadóan a túra közben éjszaka sem lehetett szó alvásról. A hétfői indulás napján reggel felkeltem és kedden, az érkezés napján este aludtam legközelebb. Így tehát mintegy 40 órányi ébrenlét közben teljesítettem a túrát. Hétfőn elvittem a Rayburn-t az ADVESmoto-hoz, hogy nézzék át a nagy nekirugaszkodás előtt. Emellett a bejáratást lezáró, 1000 kilométeres kötelező szervizt is elvégezték újdonsült motoromon – igen alaposan és precízen. Ezek után felszerelkeztem, felszíjaztam az utasülésre degeszre tömött, majd’ kétheti holmimat tartalmazó málhazsákomat és nekivágtam az útnak.

Csak egy nap az élet, fiúk…

Az ütemtervvel már a túra magyarországi szakaszán megcsúsztam, ezt az éjszakai hosszú menetekkel próbáltam behozni. A fáradtság elűzésében a szerb hegyek közötti hajnali hideg vacogtató, de hathatós segítség volt. A délelőtt beköszöntével pedig már a harminc fok feletti hőmérséklet bágyasztott. A túra során az extrém körülmények engem is alaposan próbára tettek és a motort is. Emellett volt egy jó adag kényelmi kockázata is annak, hogy egy új, még nem bejáratott motoros ruházatban indultam útnak. A “Fekete Lovag” Serpentize öltözetem azonban remekül vizsgázott, ahogyan a minden emelkedőt, forróságot, hajszolást és egyéb körülményt kiálló Brixton Rayburn motorom is. Magam pedig nem kérhettem többet annál, minthogy elképesztően leharcolt állapotban ugyan, de végül odaértem Herceg Novi-ba. Hiszen ahogy a mondás is tartja: a motorozás a megérkezés művészete!