A Harley-Davidson idén nagyon bátrat lépett. Megjelent a nagy túraendurok világában is – amelytől eddig végtelenül távol állt. A Pan America 1250 Special tesztjét ide kattintva nézhetitek meg. Érdekes azonban, hogy amikor önmagában vizsgálunk egy motort, sokkal nehezebb meghatározni pontos tudását – elsősorban fő versenytársaihoz képest. A vásárlókat meg elsődlegesen az érdekli, hogy mik az előnyei-hátrányai a többi választható ellenlábashoz képest. A döntést ez alapján lehet meghozni – ilyen komoly beruházás esetén pedig alaposan át kell gondolni a dolgot… Amikor készítettük a közelmúltban publikát tesztünket a BMW R 1250 GS boxer túraenduroról, gondoltunk egy nagyot: hasonlítsuk össze őket! Sikerült ismét szerezni egy Pan America 1250 Special-t – sőt, nagy szerencsénkre még elérhető volt egy másik nagy versenytárs, a korábban szintén bemutatott KTM 1290 Super Adventure S is. Így nekifutottunk hárman a három motorral, gurultunk egy kellemeset, kicsit lenéztünk földutakra is – közben végig cserélgettük a gépeket, majd külön-külön elmondtuk benyomásainkat a kamera előtt. Így egymást nem is hallva és egyáltalán nem befolyásolva alkottunk véleményt – amelyet meg is mutatunk Nektek.
A végeredmény érdekesen alkult. Nekem így a gyors váltogatások után is nagyon bejött a Harley-Davidson Pan America. Közel nem olyan tökéletes, mint a BMW R 1250 GS, mégis számomra a legszerethetőbb maradt a hármasból. Barátaimnak már nem ugyanez volt a benyomása – de ettől kerek a világ. Végső ítéletet természetesen képtelenség mondani – akkora különbségek nincsenek a vasak között. Másban jó a KTM 1290 Super Adventure S, másban a Harley-Davidson Pan America 1250 Special, és megint másban a BMW R 1250 GS. Utóbbi talán mindenben – szinte már bántóan tökéletesnek tűnik a versenytársai mellett is. Ami egy pozitív kicsengése az egész közösen eltöltött napnak, az az, hogy a Pan America tényleg megállja a helyét egy ennyire erős mezőnyben is. Tényleg érdemes kipróbálni őket személyesen is – hátha Neked más lesz a sorrended!
Ezúttal nem pontoztuk újra a motorokat, hanem saját tesztjeiknek a számait tettük egymás mellé. Érdekes, de így összevetve azokat egy teljesen reális kép rajzolódik ki róluk.
A számok tényleg a valóságot adják vissza. Erőben jobbnak érződik a Harley és a KTM, a GS nyomatéka azonban visszahozza a hátrányt. Sőt, aki a stresszmentesebb motorozást szereti, annak a BMW lesz a legjobb. Komoly különségek azonban közúton motorozva nem lesznek: mindegyik vas baromi erős.
Itt kicsit torz a kép, a GS ugyanis széria futóművel van értékelve – a másik két modell viszont a fullos, félautomata rendszerekkel. Amennyiben a bajorba megvesszük a Dynamic ESA rendszerét, egészen más lesz a végeredmény.
Nagyon bolond módon kell ahhoz motorozni, hogy a három fékrendszer bármelyike ne legyen elegendő. Ma már ezek a motorok mind fullos elektronikai felügyeletet is kapnak – ebben a BMW és a KTM jelenleg jobb, mint a Pan America – de szégyenkeznivalója az amerikainak sincs.
Nagy különbségeket itt sem találunk. Ezek a motorok a legjobbak a közúti használatra – nem véletlenül annyira sikeresek a világ minden részén. Kényelmesek egy- és két személynek is, jó a szélvédelmük és akár városban, akár hosszú távon, akár könnyebb terepen is megállják a helyüket.
Az összehasonlító teszt pillanatában a Pan America és az 1290 SAS akciós áron kelleti magát – de pontozva még az eredetivel lettek. A bajor komoly árhátrányának az az oka, hogy bár az alapár nem vészes, de rengeteg olyan extráért itt fizetni kell, amelyeket a másik kettő alapáron tartalmaz.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »