Bell Race Star bukósisak teszt: milyen 200 fölött?

Amikor a Bell bukósisakjai megjelentek Magyarországon, készítettünk egy átfogó bemutató anyagot a teljes kínálatról. Akkor a márka világszerte népszerű utcára- és versenypályára egyaránt kínált zárt bukó-családja, a Star egyik alapszintű változatát sikerült utcán is kipróbálni. Később már a Motostar üzletéből kaptam szintén egy röpke menetpróbára egy Bell SRT Modular nyitható állú fejvédőt – de sem hosszú távot, sem komoly sebességet nem sikerült menni azzal sem. Most azonban a Motostar felajánlott egy bukót, hogy próbáljam ki “valós” körülmények között is. Ami egy versenypályára szánt sisak esetében nyilván azt jelenti, hogy értelmes sebességnél – ami számomra minimum 200 kilométer/órát jelent.

Eszköz és körülmények

Saját motorom (egy F 800 GS) teljesen alkalmatlan lett volna a feladatra. Így elkértem Bob kolléga saját Honda CB650R Neo Sports Café paripáját. Hiszen azon semmilyen szélvédelem nincs, meg némileg nagyobb végsebességre is képes, mint a túraendurom. De a legfontosabb a szélvédelem hiánya volt – hiszen a sisak valós aerodinamikai tudásáról csak így kaphattunk képet. Ez után kellett keresni egy forgalommentes és kellően hosszú egyenest – ezt zárt területen sikerült is – így nem maradt akadálya a próbának. Előtte még az üzletben nagyon gyorsan megnéztük a Star család tagjainak műszaki tudományait, majd megcéloztuk a tesztpályát. Íme az eredmény:

A végeredmény valóban meglepő volt, még számomra is. Jómagam ugyan nem ezeket az áll előtt szűk teret kínáló sisakokat szeretem, de a Race Star így is nagyon kényelmesnek bizonyult. A szélzaja ugyan nem a legalacsonyabb volt, amivel életemben találkoztam – de egy versenypályán ez nem is követelmény. Úgyis mindenki füldugóval hordja – de ott fontos is hallani a hátulról érkező társakat! Viszont érdekes volt, hogy a szélzaj 100 és 200 kilométer/óra között nem nőtt ugrásszerűen. Sőt, inkább alig. A szellőzők nyitott és zárt állásának pedig semmiféle hatása nem volt! (Vagyis a légáramlás növelésével nem fokozódott a lárma.)

A szellőzés amúgy frenetikusnak bizonyult. Mindenhol szépen és egyenletesen áramlott a levegő. Nem “fújta át a fejbőrömet” egy adott részen, mint sok más sisak. De a legdöbbenetesebb mégis a komoly szélben mutatott semlegessége lett. Hiába közel másfél kiló a Race Star (részint a Flex rendszer miatt), a kétszázzal való gurulgatás után azt mondtam volna, hogy 1.200 gramm. Az pedig, hogy ennél a tempónál a nyakizmok komoly feszítése vagy munkája nélkül tudtam nézelődni jobbra-balra… Nos, az számomra egészen komoly plusz volt! Úgyhogy aki szeretne egy egyedülálló biztonsági technológiával, kényelmi megoldásokkal, remek szellőzéssel bíró irgalmatlanul jól megformált sportsisakot, annak a legőszintébben csak ajánlani tudom a Bell Race Star modelleket! Ne csak az adatait nézegesd – menj és próbáld ki!!!

Támogatott tartalom.