A nagy finálét megelőző nap maratoni szakasza bevitte a Dakar mezőnyt az “Üres Negyedbe.” Ennek a tájegységnek a kiterjedése majdnem akkora, mint Franciaországé és végeláthatatlan dűnék díszítik, amíg a szem ellát. Az időjárás az előző naphoz képest már kegyesebb volt a versenyzőkhöz, a heves szél alább hagyott, és nőtt a páratartalom. A versenyzők újra Haradh felé vetté az irányt, hogy majd tovább haladjanak visszafelé a főváros irányába. Növelni kellett a tempót is, mert egy elég hosszú, 265 km-es összekötő és 379 km-es mért útvonal volt a 11. szakaszra előírva.
Az előző napi szakaszgyőzelme után Joan Barreda Bort nyitotta a kört, ami nagyon jól jött a másodikként rajtoló Ricky Brabec-nek. Harmadikként csapattársuk Kevin Benavides indult, így várható volt, hogy a három Honda pilóta egymást segítve fog majd a cél felé törni. A KTM/Husqvarna klán célja persze az volt, hogy mihamarabb utolérje őket. Barreda első kézből tapasztalhatta meg, hogy motorosként nyitni a szakaszt nem egy sétagalopp. A folyamatos navigálás sok figyelmet igényel, így lassítani kell. Ha pedig rossz irányba megy a versenyző, akkor főleg sok időt veszít el. Ez meg is történt. 200 km után már majdnem negyed óra lemaradása volt a szakaszgyőztes Quintanilla-val szemben.
Pablo Quintanilla élt a helyzettel és felszívta magát. Nyélgázon nekilódult, hogy minél több időt lefaragjon a hátrányából a Hondás Brabec-kel szemben. Jó pozícióból tudott indulni reggel és végig jól tudta tartani a tempót. Napközben szoros harcot vívott az osztrák gyári KTM-es Matthias Walknerrel, akit végül 9 másodperccel előzött meg és így sikerült megszereznie második szakaszgyőzelmét.
Az óvatoskodó Brabec elvesztette az előnyének felét, bár végül kiderült, hogy jó taktikához folyamodott. Elmondása szerint csak kb. 70%-on ment, hiszen érthető módon nem akart feleslegesen kockáztatni.
Luciano Benavides elérte eddigi legjobb eredményét és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára léphetett. Az első száz kilométeren övé volt a leggyorsabb idő.
A nap egyik legjobb teljesítményét a 25 éves Jamie McCanney hozta. A feltörekvő brit versenyző idén először vett részt a Dakaron, és ezzel együtt ez a második rally versenye. Ennek ellenére nem mondható amatőr motorosnak, hiszen korábban 21 évesen ifjúsági enduro világbajnok lett. A Yamaha is ekkor figyelt fel rá, majd nem sokkal később felajánlották számára, hogy tagja legyen a Monster Energy Yamaha Rally csapatnak. A választás jó döntésnek bizonyult. McCanney hatodikként ért be a célba és ezáltal összetettben is megcsípte a 15. helyet, ami egyenes utat kínált neki “Legjobb kezdő” cím felé.
Az utolsó előtti napon is rövidült a résztvevők listája. Reggel még 97 motoros állhatott rajthoz, de számuk napközben tovább csökkent. Az utolsó helyen az ausztrál kezdő motoros Matthew Tisdall állt 34 óra különbséggel az első helyezetthez képest.
A verseny egyik legkisebb versenyzője a dél-afrikai Taye Perry. A kis hölgy csupán 1,58 m magas, de kitartó. Bár sokáig a 49. helyen motorozott, végül problémája akadt a motorral és szerelnie kellett a KTM-et, így visszacsúszott a 78. helyre. A legjobb női motoros továbbra is Laia Sanz, egyenletes teljesítményével stabilan a 17. pozíciót tartotta a nap végére az összevont értékelésben.
A 12. Africa Eco Race egyetlen, 469 km-es hurokszakaszát Tidjikja körül kellett teljesítenie a mezőnynek. 54 kilométer összekötő mellett egy igen hosszú és nehéz 415 kilométeres speciál várt a versenyzőkre. A minden bizonnyal legszebbnek vélt út szintén az idei évre betervezett szűz területek egyike volt, ahol még nem járt az Africa Eco Race. Mielőtt az előző napon a táborba értek, némi ízelítőt már kaptak a rájuk váró terepből.
Félig homokos, félig kavicsos résszel indult a verseny útvonala, ami később teljesen homokossá vált egy óriási folyosóban, amiben a dűnék és a kiterjedt nyílt terepekkel váltották egymást. Habár az igazán nagy dűnék ezúttal elmaradtak, az átkelés nem volt egyszerű. Főleg a végén, ahol szűk sziklák között kell felfelé kaptatni a homokon. Az utolsó 35 kilométer a reggeli összekötő szakasszal megegyezett, csak visszafelé, hogy újra megérkezzenek a táborba.
Sajnos az Africa Race szervezői felől alig jön információ a verseny alakulásáról és a napközben történtekről. Ezen a téren még van hová fejlődniük. Amiket eddig össze tudtam szedni, azokat is a versenyzők által megosztott posztokból mazsoláztam. Mindenesetre ezúttal csak az eredményekkel tudok szolgálni.
Fotók: dakar.com / Africa Eco Race Facebook
Cimkék:
A Benelli az eddigieknél több motort adott el 2019-ben Európában, mint korábban. Listájuk éllovasa a TRK502 és annak X változata.
Elolvasom »Ricky Brabec és a Honda véget vetett a hosszú évek KTM uralmának a Dakar Rallyn, az Africa Race versenyzői pedig haladnak tovább.
Elolvasom »A Premier sisakok az olasz precizitás és a motoros szenvedély ötvözete. Magyarországon pedig ez a bolt gondoskodik arról, hogy ezt a minőséget ne csak a magazinokban lássuk, hanem a saját fejünkön is érezzük.
Elolvasom »Ti kértétek a kínai motorokat, Indián letesztelte első körben a CFMOTO 800MT Exploret
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »