Motorozási technikák sorozat, 20. rész: a körforgalom

Valamikor régen nagy körforgalom-menőnek éreztem magam motorral. Ezeken a forgalmi “akadályokon” mindig úgy haladtam át, hogy közben elégedetten állapítottam meg a tükörre pillantva: megint sikerült jó pár métert ráverni a mögöttem közlekedőre. Akár autó volt az, akár motor. Aztán 2017 őszén szemtanúk tömege előtt úgy szájra estem Zalacsány egyetlen körforgójában, hogy még a bal hatos bordám is belereccsent. Szakadt ugyan az eső, de nem ez volt az ok, hanem egy olyan hirtelen tapadásvesztés, amelynek az okát azóta sem tudom. Ott vizsgáltuk a talajt egy csomóan. Tisztán látszott, honnan szántotta végig az aszfaltot a bukócsövem, mégsem találtunk semmit, amin az első keréknek olyan durván meg kellett volna csúsznia. Azóta egy fokkal óvatosabb vagyok a körforgalom nevű műintézményekkel. Motoros balesetből pedig sajnos sok történik ezeken a helyeken, így érdemes tudatosan megtervezni a rajtuk történő áthaladást.

Mi a célja?

A körforgalmak telepítésének célja nem a puszta divat – bár néha ez így tűnik. A kereszteződések biztonságosabbá tétele érdekében jöttek létre – hiszen így ugyan a korábbi főútvonal haladási sebessége is lassul, de az alárendelt utca felől nem kétfelé kell elsőbbséget adni, hanem csak egy irányba szükséges figyelni. Így ha mégis ütközés történik benne, sokkal kisebb lesz annak sebessége. Ugyanakkor egyes nagyobb csomópontokon a forgalomlassító hatás akkora torlódást okozhat, ami miatt megszülettek a több sávos körforgalmak. Ezek növelik az áteresztőképességet, de ehhez MINDEN közlekedőnek ismerni kell a helyes használatukat. Ellenkező esetben feleslegesen pocsékoltak el egy csomó aszfaltot.

Így mai témánk két részből áll. Először beszéljünk általánosságban a körforgalmak veszélyeiről motoros szemmel. Hogyan minimalizálhatjuk a megcsúszás és elesés kockázatát? Azután jöjjön a több sávos körforgalom használata. Videónkat azonban az utóbbival kezdjük, mert ez a rész valóban fontos lehet valamennyi közlekedőnek – így amennyiben érdemesnek találod az anyagot, oszd meg, hogy minél többen láthassák. És ne csak mi, motorosok.

A rizikó

Miért is veszélyes hely a körforgalom? Behajtáskor jobbra fordulunk, majd átterhelünk balra, végül megint egy jobbos íven hajtunk ki. (Ez alól a fizikailag kisebb körforgalmak első kijáratának használata az egyedüli kivétel.) A többszöri terhelésváltás hatására pedig sok szennyeződés szóródik az aszfaltra. Motorolaj, frissen tankolt teherautók tartályából némi gázolaj, sóderes kamionról murva – és a többi. Ez pedig ott marad az aszfalton.

Amikor aztán mi motorral a fenti terhelésváltásoknál megtoljuk a kormányt, simán megcsúszhatunk és el is eshetünk. De előfordulhat az is, hogy csupán erősebben döntjük a motort – nyilván a határozott tempó miatt – és ezért csúszik ki valamelyik (vagy akár mindkét) kerekünk. Hogyan kerülhetjük el – vagy legalábbis csökkenthetjük nagy mértékben – az ebből fakadó veszélyt?

Megoldás: a megtervezett ív

Mivel a körforgalom felületén haladó járművek nagy része két nyomon közlekedik, a centrifugális erő a szennyeződéseket pedig kifelé mozgatja, az útpálya belső fele tisztul meg hamar. A külső oldalon sok esetben vastagon felhalmozódik a szennyeződés, amely számunkra felér egy halálos ítélettel. Így a stratégiánk egyszerű: amikor a motort kicsit is döntenünk kell, vagy éppen a kormány megtolásával terhelést váltunk, mindig igyekezzünk a tisztább – azaz a belső – íven tartózkodni. Az egész stratégiánkat éppen úgy kell felépíteni, mintha egy kanyarkombináción az ideális íven akarnánk motorozni. A bevezető sávon kezdjük a manővert annak bal oldaláról. Innen mondjuk a második kijáraton áthaladva célozzuk meg a körforgalom belső érintési pontját – persze nem ráhajtva az oda festett fehér vonalra, hanem csak az autók bal keréknyomát követve. Ezen a részen kell a legnagyobb terhelésváltást végrehajtanunk a bal kormányvég megtolásával, majd kifelé haladva ismét törekedjünk a lehető legegyenesebb motorral áthaladni a külső, potenciálisan szennyezettebb területen.

Tehát felejtsük el azt a stratégiát, hogy majd a túra során utunkba eső valamennyi körforgalomban a majrécsíkot tüntetjük elfelé. Ismeretlen helyen, amikor aznap először motorozol arra, soha nem tudhatod, hogy mi vár rád. És sajnos sok dolog tud alattomos megcsúszást okozni – száraz aszfalton sokszor észre sem veszed az ott levő szennyeződéseket, amelyeken a motor gumija erősen bedöntött állapotban simán meg tud csúszni. Egy szóval ne a látványos, hanem a viszonylagosan gyors, de maximálisan biztonságos áthaladásra törekedj!

A több sávos körforgalom

Ez a forgalomszervezési eszköz a forgalom gyorsítását hivatott előidézni. Azért építik a nagyobb csomópontok fizikailag is tágasabb karikáit több párhuzamos sávval, hogy aki nem az első kijáraton megy ki – azaz “utazik” a körforgóban valamennyit -, az hagyja szabadon a külső sávot. Ahova az általa nem használt becsatlakozó utakról így biztonsággal – és kevesebb várakozással – tudnak behajtani a többiek. Hogy ezek a körforgalmak elérjék céljukat, mindenkinek be kell tartani a használatukra vonatkozó szabályokat és ténylegesen használni a belső sávot. Az onnan való kisorolásra pedig különösen figyelni!

Amennyiben ugyanis a kivezető út csupán egy sávos, először a használni kívánt kijárat előtti szakaszon ki kell sorolni a külsőbe, majd onnan kihajtani. Amennyiben ugyanis a belső sávból egy mozdulattal egyenesen kicsapunk, simán telibe verhetjük azokat, akik esetleg ott tartózkodnak. És jó eséllyel a tükrünk holtterében vannak…

Motorosként tehát arra kell nagyon figyelnünk, hogy soha ne itt akarjuk megalázni az autósokat. És sajnos mindig számítanunk kell arra, hogy a belső sávban haladó négy – vagy több – kerekű egyszer csak egyenesen kihajt valamelyik kijárón. Akár bármiféle index használata nélkül. Tehát legyünk nagyon körültekintőek, hogy lehetőleg egy pillanatra se tartózkodjunk a többi jármű jobb tükrének a holtterében! Számítsunk az összes közlekedőtárs akár szabálytalan és logikátlan manőverére is. Mivel mi magunk is kanyarodunk, nagyon nehéz hirtelen lassítást vagy kitérő manővert végrehajtanunk váratlan esetben – illetve ezek is borzasztóan növelik a bukás kockázatát. (Éppen ezért mindig számítsunk rá, hogy egy behajtó autós nem vesz észre és elénk vág!) Végezetül mi magunk erősen tartsuk be a szabályokat, nehogy éppen a motor és saját magunk összetörése mellett még a balhét is el kelljen vinnünk…

A turbó körforgalmak

Végezetül – a videóban elhangzottakon felül – ejtsünk szót az úgynevezett kötött haladási irányú, vagy más néven turbó körforgalmakról. Ezeket valószínűleg már azért hozták létre, mert a forgalomszervezők is rájöttek: a közlekedők egyszerűen képtelenek normálisan használni egy két sávos forgót. Nagy részük mazsolaként kocog a külsőben a harmadik kijáratig – a maradék viszont szög egyenesen megy ki a belsőből, amikor éppen eszébe jut. A turbó körforgalmaknál már a bevezető úton kitáblázzák, melyik sáv hova fog vezetni, és jobb esetben fizikai akadállyal sem engedik meg bent a felesleges sávváltásokat. Ezek az intézmények valóban gyorsítják az áthaladást és biztonságosabbá is teszik azt.

Persze ha sokat jársz ilyenben, biztosan napi szinten látod te is az acélgömbökön mégis sávot váltó – vagy éppen villogó irányjelzővel középen megálló és az “átengedésre váró” vakablak mazsolákat. Motorosként egyetlen lehetőséged van: nagyon figyelsz rájuk, és inkább engedsz a KRESZ szerinti igazadból, mint hogy egy ilyen eltévelyedett bárányka felborítson és mondjuk belökjön egy éppen behajtó teherautó alá. Mert akkor úgyis te húzod a rövidebbet. Vagyis legyél okos, láss előre és gondolkozz a többiek fejével is. Motorosként csak ez adhat némi – ha nem is száz százalékos! – biztonságot.