Teljesen hétköznapi eset, amikor valamilyen okból meg kell állnod egy meredekebb emelkedőn. Az itteni álló helyzetből való elindulás sokakban nem kelt magabiztos érzést. Félnek a visszagurulástól, hogy pontosan el tudják-e kapni az elindulást és hogy nem lesz-e nagyon béna hangja a motornak a magas fordulat miatt. Esetleg nem hagynak-e ott túl sokat a kuplungtárcsák anyagából. Mik is az általános hibák?

A baj ott kezdődik, amikor ösztönből az első fékkel próbáljuk stabilan megállítani a motort. Normál esetben ezt szoktuk meg – viszont amikor az első kerék lényegesen magasabban van a hátsónál, a frontális abroncson alig van leszorító erő. Így nagyon könnyen megcsúszik hátra – abban a pillanatban, ahogy behúzott kuplunggal beindítottuk a motort. Azt meg muszáj, mert nélküle tuti nem fogunk tudni elindulni felfelé. Ezt tetézi, hogy még ha nem is csúszna meg a jármű a keveset tapadó első gumi miatt, nagyon nehéz megfelelően adagolni a gázt és közben a megfelelő ritmusban felengedni az első féket az elindulás pillanatában. Lássuk hát, mit kell tenni ahhoz, hogy könnyen hidaljuk át a sokak számára mumusnak tűnő manővert.

[do_widget id=text-10]

Hátsó fék és finom mozdulatok

Akkor szedjük össze szokás szerint a legfontosabb dolgokat ahhoz, hogy stresszmentesen, magabiztosan és könnyedén induljunk el az emelkedőkön.

• A motort a hátsó fékkel stabilizáljuk. Így azon a keréken lesz a fékerő, amelyet az egész jármű tömege nyom – nagyobb a leszorítóerő, teljesen stabilak leszünk.
• Ez után kuplung be, életre keltjük az erőforrást – és stabilan állunk a helyünkön.
• A fordulatot annyira emeljük meg, hogy terhelés hatására se fulladjon le a blokk. Fontos, hogy ne túlzottan – ebben az esetben okozunk indokolatlan kopást a tengelykapcsolón!

• Annyira engedjük ki a kuplungot, hogy meglegyen a fogáspontja, vagyis a motor hajtóereje éppen megtartsa a járművet visszagurulás ellen.
• Ebben a pillanatban kiengedhetjük a hátsó féket: a finom gáz és a fogásponton levő, csúszó kuplung megtartják a motort egy helyben.
• Minimálisan megemeljük a fordulatot, hozzá lassan engedjük ki a kuplungot – mindkét mozdulat finom és kapkodásmentes -, és a motor már el is indul felfelé.
• Amint mozgásba lendülünk, az addig támasztó bal lábunkat is feltesszük a lábtartóra, és gyorsíthatunk.

Ne feledjük: ha meg kell állnunk, akkor is bal lábbal támasszunk és hátsó fékkel rögzítsük a motort – ameddig le nem állítjuk azt. Kis gyakorlással az egész folyamat nagyon könnyűvé válik – és soha többen nem izzadunk bele a gondolatba, ha meredekebb úton kell elindulnunk.

Sorozatunkat hamarosan ismét burkolatlan úton folytatjuk!