Nagy bajban van a Bonneville sós síkság

Igazi legendás helyszín a Bonneville sós síkság, azaz a Bonneville-tó kiszáradt medre. A hely különlegessége, hogy a víz elpárolgása után megmaradt vastag sóréteg nem csak sima felszínt hozott létre, hanem egyben olyat is, ami nem csúszik.

Körülbelül 50 millió tonna só tűnt el csak 1960 és 1988 között

Nem kellett sok, hogy felfedezze magának az ember. A legkorábbi hivatalos források szerint már 1912-ben is – tehát 106 évvel ezelőtt – megmozgatta sokak fantáziáját, hogy ott aztán ki lehet nyomni a szemét bármilyen járműnek, ami kerekeken gurul.

A megevett út

De a dicsőséges korszaknak most lehet, hogy vége szakad. Az ötvenes években még az egy métert is elérte a sóréteg vastagsága. Most azonban  helyenként már csak 1-2 centi só maradt. Ráadásul helyenként már sárfoltok is megjelentek, ami nem csak a nyélen száguldó motorosokat, hanem az autósokat is nagy mértékben veszélyezteti.

Műholdfelvétel 1970-ben

Arról már nem is beszélve, hogy a sós síkság kiterjedése is erősen megcsappant. A baj olyannyira nagy, hogy már három évvel ezelőtt is 2000 tonnányi sót szállíttatott a SEMA tuningszervezet az akkori Bonneville Speed Weekre. De ez is csupán sebtapasz volt a nyílt törésre.

Bár a Bonneville sós síkságon több, mint száz éve száguldanak a sebességhajhászok, a jelenségért mégsem a benzinvérűek a felelősek, hanem a környéken lévő sóbányák, amik tonnaszámra termelik ki az értékes ásványt.

Műholdfelvétel 2018-ban

Az ügyben az AMA – American Motorcyclist Association – elkezdett lépéseket tenni. Az őket segítő szakértő és a környékbeli BLM sóbánya tanulmányt készített, hogyan lehetne tenni sós síkság állagának megóvása és helyreállításának érdekében. Az elképzelések szerint átvezetnének közel kétmillió tonnányi sós vizet a jelenlegi mederbe, ami a tervek szerint vastagabb sóréteget eredményezne. Csakhogy ez bődületes mennyiségű pénzbe kerülne, tehát nem lesz egyszerű kilobbizni az amerikai kormánynál.