A Földkerülő magyar motorosok, vagyis a Real World Group első hete

Június elsején a tervek szerint megkezdte Földkerülő túráját Pribil Sanyi és Major Jani, vagyis a Real World Group expedíciója. A két dunaújvárosi motoros céljairól korábban már beszámoltunk – most pedig lássuk, mik történtek velük az első héten! Tegnap ugyanis sikerült Sanyival telefonon beszélni egy hosszabbat, így Kazahsztánból mesélt az eddig történtekről – no meg a következő napok terveiről.

Az indulás előtti pillanatok

Eddig azt lehet mondani, hogy pontosan a terveik szerint alakult az út. Persze voltak kisebb eltérések – pozitív és negatív irányban is -, de ilyenekkel egy ekkora motorozás során mindig számolni kell. Elsőként kezdjük azzal, hogy mi is a két srác pontos célja az egész Földkerüléssel. Ők ezen az úton ugyanis most nem elsősorban a kihívásokat és az emberfeletti kalandokat keresik, hanem a lehető legbiztonságosabb módon szeretnék megkerülni bolygónkat a 45. és a 60. fok közötti sávban. Biztonságosan – és viszonylag gyorsan.

Hazai motorosok egészen az ukrán határig kísérték őket

Egy szó mint száz: nem a járhatatlan terepek leküzdését tűzték ki maguk elé célként, hanem a folyamatos és minél zökkenőmentesebb haladást. Amely Dunaújvárosból indult – és még csak nem is kettesben. A magyar határig ugyanis sok motoros társunk kísérte a két utazót – hogy ott búcsút intsenek nekik. Beregsuránynál átléptek Ukrajna területére, és innen valóban csak a két BMW R1200GS Adventure haladt együtt.

Itt hagyták el Magyarországot – a tervek szerint legfeljebb 100 nap múlva újra itthon lesznek

Főleg kellemes meglepetések

Az ukrán és az orosz utak nagyon kellemes meglepetéssel szolgáltak nekik: tökéletes aszfalton, remekül tudtak haladni végig. Egyetlen navigációs hibával sikerült teljesíteniük a teljes ukrán szakaszt, majd átléptek Oroszországba. Pontosabban kicsit árnyaljunk a képen. Autópályákon nem közlekednek, hanem elsősorban főútvonalakon. Ezek városok közötti szakaszaira igaz a kiváló minőség. A lakott területeken azonban mintha egy másik világba kerülnének: itt igazából nincsenek utak. Csak a nagy, a nagyon nagy és a kib…ott nagy gödrök között lehet választani.

Ex-szovjet életkép. Major Jani és motorja szemlélteti a szoborka méreteit…

Ennek megfelelően – ahogy Sanyi fogalmazott – ami felesleges ketyere van a két motorra szerelve, az le is törik onnan. A gyári alkatrészek egyelőre bírják, de a különféle kulacsok és csecse-becsék sorra fáradnak el – mindegy, hogy mennyire neves cég gyártotta őket. Az eddigi etapot egyetlen műszaki malőrrel megúszták: egy gyújtáskábel érintkezési hibája miatt az egyik motor egy rövid időre megállt – de a bibit néhány perc alatt sikerült elhárítani. Hiába, 10 év és 210 ezer kilométer van már mögötte!

Eddig mindkettejüknek meglepő és nagyon pozitív tapasztalat az orosz közlekedés – és úgy általában az emberek. A világszerte oly népszerű fedélzeti kamerás horror-videókkal ellentétben ők ugyanis azt látják, hogy mindenki meglepően szabályosan közlekedik – amúgy pedig szívélyesek, barátságosak és nagyon segítőkészek velük. A szállásokkal kapcsolatban is csak jót tudott mondani: a főutak közelében levő kisvárosokban általában 6-8’000.- forintnyi összegből tudnak ketten megszállni normális panziókban – és wifi mindenhol van.

Többnyire ilyen kiváló utakon motoroznak. A városok között legalábbis

Hol vannak és merre tovább?

Az első héten szűk két napon át nem volt szerencséjük az időjárással: Ufától hosszasan haladtak szakadó esőben, a hőmérséklet csúcsértéke sem lépte át a hat fokot. Ezen a részen a városi szakaszokon az utak is nagyon sarasak voltak – itt bejött néhány borulás és ezek miatt egy kis barkácsolás is. Az üzemanyag-utánpótlás sem problémás: hihetetlenül sűrű a benzinkút-hálózat. Igaz, sok helyen csak 92-es van, de a 33 literes tankoknak köszönhetően így sem kell sokat stresszelniük: van elég tartalékuk.

A lakott területeken pedig ilyen az általános kép. Igen, ez az “út”

Tegnap átlépték a Kazah határt és megérkeztek Kostanayba. Eddig mindkét határátlépés messze gyorsabban alakult a vártnál, és semmilyen rendőri atrocitás sem érte az utazókat. Több eddigi nap is 900 kilométer közelében tettek meg – tegnap kevesebb mint négyszázat, mert tartalékoltak időt a határra. Most azonban újra begyorsítanak: mára 800 kilcsi a terv. Közben visszalépnek Oroszországba, ahonnan hamarosan irány Mongólia! Oda szeretnének időtartalékot képezni, mert ott valóban kiszámíthatatlan lesz a napi etapok hossza.

Tegnap estére átlépték a 4’000 kilométert

Egyelőre tehát minden a lehető legjobban alakult – de Vlagyivosztokig még bőven több van hátra, mint amennyit eddig megtettek. Pedig ez a bő négyezer kilométer sem kevés – de a java biztos, hogy most jön. Úgyhogy drukkoljunk nekik együtt és kövessük Facebook oldalukat, valamint a Real World Group saját webes felületét is.