Amit mindenkinek tudnia kell a motorkerékpár gumikról

Késő nyáron kollégám újságolta, hogy a néhány hete meghirdetett motorját megvásárolták. Elmondta hogy mennyire jó vételt csinált az eladó, mivel egy több mint tizennégy éves, de csupán húszezer kilométer körül futott 500-as, gyári állapotú kétkerekűhöz jutott, ráadásul valóban reális áron. A motoron rendszeresen – bár odahaza – olajat cseréltek, fiatal akksi volt benne, még eredeti és rendszeresen ápolt lánccal és gumiabronccsal rendelkezett. Gyári, eredeti bakelitek egy 14 éves motoron??? Akkor beszéljünk néhány szót a gumikról!

Amikor komoly terheléssel és sebességgel motorozik valaki, a gumikra elképesztő feladat hárul. Nem szabad félvállról venni őket!

A fenti példa sajnos nem egyedi, azonban elég komoly probléma. Használt motor esetén nem a gyártási évét és a kilométer-óra állását kell figyelembe venni, hanem az egész jármű állapotát. Több részegységre érdemes az összképnél is nagyobb hangsúlyt fektetni. Többek között alaposan meg kell nézni a hajtóművet, a futóművet, a lengéscsillapítók tömítettségét, a hajtás (jellemzően a lánc) állapotát. Sajnos sokan elhanyagolják az a területet, amelynek a körbejárásához most hozzákezdtünk.

A feladat

Egy személygépkocsi esetében a gumiabroncsok nagyjából egy-egy emberi tenyérnek megfelelő felületen érintkeznek az aszfalttal. Szélesség függvényében természetesen ez némileg növekedhet. Motorkerékpároknál az íves profil miatt lényegesen kisebb ugyanez, ráadásul csupán két kerékkel számolhatunk. Persze más a dinamika, a súly és sok egyéb tényező. Ráadásul amikor nagy erő átvitelére van szükség, a motorgumik elég komoly mértékben torzulnak – így akár kanyarodás közben, akár vészfékezéskor jelentősen tudják növelni a tapadó felületet.

Egy dolog azonban biztos: fajlagosan nagyobb munkát kell végezniük, mint az autók alatt levő keverékeknek. Ennek eredménye az is, hogy bizony lényegesen gyorsabban kopnak – néhány ultra tartós cruiser abroncs elfut akár harmincezer kilométert is – cserébe a sportosabb közúti darabok simán elkopnak 5-10 ezer között. E mellé bármilyen átlagos autógumi adatát tesszük, biztosan magasabb számot fogunk kapni. Lássuk hát, mi mindenre kell odafigyelni, miket kell tudni minden motorosnak a gumikról.

Forgásirány

Az abroncs mintázata (például vízelvezetési képesség), illetve belső acélszövet-szerkezete miatt adja meg a gyártó. Sokféleképpen jelölik, legáltalánosabban egy nyíllal az abroncs oldalfalán. Egyes márkák azonban eltérnek ettől – érdekesség a Metzeler gumikon levő kis elefánt, amelynek ormánya mutatja, merre kell forogni a guminak. Nem megfelelően felszerelve szerkezeti károsodással, de minimum tapadásvesztéssel számolhatunk – főleg nedves körülmények között. Persze erre alapból a gumisnak kell figyelni – nekünk pedig ellenőrizni!

Nyomásértékek

Szándékos a többes szám, mivel eltérő súly és behatások terhelődnek az eltérő méretű gumikra. A motor adattábláján, továbbá a kezelési útmutatóban fel van tüntetve hogy milyen értékkel optimális egy- illetve két személlyel, továbbá csomagokkal. Kiemelten fontos a nyomásérték rendszeres ellenőrzése és szükség szerint korrigálása, amit mindig hideg állapotban kell elvégeznünk. A motoros jogsi megszerzésekor ezt még mindenki tudja – aztán hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róla. Pedig úgy kéthetente nem árt rámérni…

Rendszeresen kell ellenőrizni!

Sebességindex

A gumi oldalára írt adatok között találjuk, és nevéből tisztán következő módon azt mutatja, milyen legnagyobb haladási sebességre javasolja a gyártó azt. Érdemes betartani, hiszen ehhez tervezték a szövetszerkezetet – jó példa Illés Csabi oldalkocsis fogatának a története, amely a videójában hangzik el… Tehát a betűk és a hozzájuk tartozó sebességek kilométer/órában: P – 150, Q – 160, R – 170, S – 180, T – 190, U – 200, H – 210, V – 240, W – 270, Y – 300 felett és végül a ZR – 240 felett.

Rengeteg dolog van még, köztük az a bizonyos élettartam. Amennyiben szeretnél mindennel képben lenni a gumikról, lapozz!