Mindig nagy az öröm, amikor valaki a piacon fellelhető jobbnál-jobb motorok közül végre leteszi valamelyik mellett a voksát. Belealkudja az árba a szükséges kiegészítőket, lefoglalózza és megrendeli a kereskedőnél. Majd hosszú(nak tűnő) várakozás után végre megjön a láda. Izgatott gyerekként topog a fényképezőgépével a karácsonyi ajándékként kitárulkozó csomag mellett. Képeivel beborítja az egész közösségi médiát, learatva a barátok elismerő és egyben irigykedő pillantásait. Maradék pénz kifizetve, első túraútvonal megtervezve. Két percenként pillant rá a mobiltelefonra, hogy volt-e nem fogadott hívás. Elégedetlenkedő és türelmetlen telefonokat intéz a kereskedő felé, aki kezét tördelve jelzi, hogy “rajta kívül álló okok miatt” még mindig nincs rendszám. A vatta új paripa így nem mehet közútra, maximum a kert végében lehet forogni vele körbe-körbe. És a jövőt firtató kérdésre határozott nemtom a válasz, ami mindenkiben felkorbácsolja a tehetetlen dühből fakadó frusztrációt.
Ahhoz, hogy megértsük a probléma gyökerét, le kell ásnunk a mélyéig. Van egy úgynevezett kódszótár, ami a központi gépjármű-nyilvántartások alapja. Az alábbi adatokat tartalmazza a gépjárművekről: alvázszám, gyártmány, típus, kereskedelmi név. Az alvázszámot szerintem senkinek nem kell elmagyarázni, a gyártmány a hozzá tartozó gyártót takarja (pl. Honda), a típus a forgalmiba kerülő kód (nálam PC39, ami egyébként az alvázszámban is jelen van), a kereskedelmi név pedig a motor polgári neve (a példát folytatva CBF500). Ebből a kódszótárból dolgozik nagyjából minden hatóság és eljáró szerv, az alapját az importőrök által beküldött dokumentáció adja. Szemre két teljesen azonos motorkerékpárnak is lehet más a típuskódja. Mondjuk ugyanazon modell manuális és DCT váltós verziója más kóddal van jelölve, ahogy a különböző generációk is a modellfrissítésnél.
A nemrég a Fejlesztési Minisztérium alá átsorolt Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala (NKH KGH) az adott konkrét típusra kiadhat egy ÁFE-t (Általános Forgalomba helyezési Engedély), amivel az ügyintézés lényegesen felgyorsul. Ezzel lényegében látatlanban megelőlegezik új gépjármű esetén, hogy a típus alkalmas a közúti forgalomban való részvételre, így 4’360.- forint befizetése után már lehet is a kettes ablakhoz fáradni. Amelyik típusnak viszont nincs ilyen ÁFE-je, azt a motort fel kell tenni a trélerre, el kell vinni a vizsgaállomásra és egyedileg le kell vizsgáztatni 27’170.- jó magyar pénzért. Jelenleg a 2017-es modellek nagy többségéről bátran kijelenthető, hogy nem rendelkezik ilyennel ÁFÉ-vel, tehát pörög a munka és a kassza rendesen.
A vizsgapapírral a motorkereskedő befárad az okmányirodába, ahol a köz szolgálatát ellátó ügyintéző nekiállna kiállítani a forgalmi engedélyt. Ehhez elkezdi bepötyögni az alvázszámot, de a típust rejtő szakasznál az informatikai rendszer bevisít, hogy nem tud ilyenről. Hiába van ott az importőri dokumentáció, hiába van ott a vizsgalap az amúgy tényleg segítőkész ügyintéző nem erőszakolhatja meg a kiválasztásos adatbevitellel dolgozó rendszert. Nem tehet mást, ír egy e-mailt / küld egy faxot a KEKKH-ba (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala), hogy hozzák létre az adott típust. És itt az egész folyamat beesik egy nagy, fekete lyukba.
Információink alapján itt a folyamatos működés-optimalizálást célzó átszervezéseknek és a bürokráciacsökkentés jegyében foganatosított intézkedéseknek köszönhetően a típusfelvitelt végzők létszáma mára 2-3 főre apadt. Ennyien vannak nagyjából minden alvázszámmal rendelkező gépjármű adminisztrálására, amiben benne vannak a motorok mellett a személyautók, teherautók, de még a traktorok is. És sokszorosa esik be az igényoldalon naponta annak, amit fel tudnak dolgozni, úgyhogy kialakul a hókotró effektus: a maguk előtt görgetett munkamennyiség napról-napra nő.
Ezért fordulhat elő, hogy a nagyjából két évvel ezelőtt tapasztalt 2-3 napos forgalomba helyezés eltarthat akár másfél hónapig is! Öröm az ürömben, hogy ha egy típus kódja felkerült a listára, onnantól helyrebillen a világbéke és lehet rendesen ügyet intézni. Tehát csak az első ember szív igazán, aki beadja az első forgalmi engedély kérelmet. Meg persze az összes többi azonos típust rendelő újmotor vásárló, vagy ritka modellt honosító is, amíg az első át nem csúszik a rendszeren.
Cikkünk még nem ért véget. Mert ha megvan végre a motor, a rendszám, a forgalmi, még mindig marad komoly baj. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »