Sok évvel ezelőtt még vászon oldaltáskákkal kezdtem a túrázós pályafutásomat. Nagyon klassz, kétszer negyven literre bővíthető puha koffereket vásároltam, amelyek egészen jól szolgáltak: konkrétan a napokban dobtam ki a nyolc éve használt és elég sokat látott csomagtartókat a kukába. Arra azonban hamar rá kellett jönnünk, hogy egy két személyes és négy-öt napos útra elég mérsékelten alkalmasak, hiszen nem lehet zárni őket. A cipzárt akárki elhúzza, vagy egy bicskával felhasítja az oldalát, és mire kijön az ember a kávéházból, mondjuk nincs ruhája a túra hátralevő részére. A BMW-n voltak gyári oldaldoboz-tartó keretek, így még 2007-ben kitaláltam, hogy mégis csak az alumínium oldaldobozok jelentik a jó megoldást. A gyári vagy bármilyen nagyobb nyugati cég által készített lehetőségeket azonban mind nagyon drágának találtam, így aztán elsők között sikerült felfedeznem a kecskeméti Metalcontsruct doboz rendszerét – mármint motoros használatra.
Akkor ezeket még a gyártó sem motoros túrázók számára készítette, hanem egyszerű szerszámdoboznak. Rengeteg méretben léteztek, így sikerült kiválasztani két olyan oldaldobozt, amelyek szinte milliméterre megegyeztek a Zega (vagyis a Touratech) ládáival. A méret annyira stimmelt, hogy a német cég belső táskái tökéletesen illeszkedtek is bele. Topcase gyanánt egy, a gyárival szintén megegyező méretű 29 literes dobozt találtam, amely dimenzióiban azonban nagyon nagy mértékben eltért az eredeti BMW tárolótól – és nem előnyére. Nagyon kis alapterületű, ám igen magas ládika volt – de anno bőven ötvenezer forint alatt be tudtam szerezni a teljes doboz rendszert!
A felszerelést egy nagyon ügyes és leleményes lakatos ismerősöm segítségével oldottunk meg. Az oldaldobozokat alumíniumból esztergált, belül menetes furattal ellátott ellendarabokkal illesztettük a gyári tartóra. Amelyet második körben a bal oldalon át is kellett alakítani – ugyanis itt a kipufogó miatt annyival szélesebben helyezkedett el a tároló, hogy a teszt során képes volt leérni kanyarban – amely Kakucsringen okozott némi meglepetést… Pedig alapvetően törekedtem a szimmetriára, hiszen míg a jobb láda a legnagyobb, addig a balos csak a közepes szélesség volt ugyanabból a családból. A tartó átalakítása után azonban helyreállt a rend: azóta milliméterre ugyanolyan széles a két doboz a motor hossztengelyétől mérve, a kormányhoz képest pedig csupán egy-egy centiméterrel lógnak kijjebb. Így némi körültekintéssel városi forgalomban is használható lett a rendszer.
A hátsó doboz felfogatása nehézkesebben lett megoldva sok-sok távtartó gyűrűvel, amelyek legalább azt biztosították, hogy a ládika alja párhuzamos legyen a csomagtartóval. Azon viszont sajnos nem tudtak segíteni, hogy a nagyon vékony fenéklemez a rázkódás következtében elrepedezzen – amely minden utólagos szigetelés ellenére nagy esőben folyamatos finom beázást eredményezett – hiszen a hátsó kerék ilyenkor rettenetes mennyiségű vizet vert ide.
Mindezek miatt a jól bevált dobozaim cseréjén gondolkoztam, amikor is legnagyobb örömömre a ma már kimondottan motoros felhasználásra szánt alumínium tárolórendszert készítő Alu-Logic Kft. felajánlott tartós tesztre egy teljes készletet. Ennek oldaldobozai méretüket tekintve teljesen megegyeztek az általam is évek óta használt, némileg viharvert darabokéval, a középső tároló azonban sokkal szimpatikusabbnak tűnt. Igaz, csupán hat liternyi többlet térfogatot ígértek a számok, azonban az alacsonyabb de hosszabb dimenziók lényegesen élhetőbbnek tűnő méretet sejtettek.
Amikor a csomagküldő szolgálattal megérkeztek a tesztalanyok, kissé megijedtem. Első pillantásra ugyanis úgy tűnt: a topcase méret-növekedése miatt az oldaldobozok fedelének lecsukásával gondok lesznek. Azután nekiálltam rápróbálni őket a motorra, és kiderült: hatalmas szerencsém van. Annyira kevés szabad hely van, hogy egy soványka feltöltöttségű bankkártyát sem nagyon lehet odatenni, mégsem érnek össze! Így hát jöhetett a felszerelés, amely számomra – mivel a tartórendszer változatlanul maradt – villámgyorsan megtörtént.
Ami azonban már a felszerelés előtt feltűnt, az a nagyon korrekt minőségű és anyagválasztású kivitelezés. Az 1,2 milliméteres falvastagság messze merevebb szerkezetet eredményez, mint régi ládáimé. Ennek megfelelően az oldalsókat mindenféle, korábban alkalmazott merevítés nélkül szereltem fel: simán átfúrtam a belső oldalukat és felcsavaroztam. A hátsó tároló alá is kevesebb merevítés kellett, mint az elődnél. A vastagabb anyagon kívül azonban a széles zsanérok, a kulcs használata nélkül is bekattanó zárak, a felső rugós fülek, a vízálló szegecsek és illesztések mind nagyon komoly benyomást keltettek.
Az előző szettem felpasszításakor elkövettük azt a hibát, hogy hátrafelé nyíló fedéllel installáltuk az oldaldobozokat. Ez a gyakorlatban nem vált be, így most már logikusabban, előre fordított zsanérokkal kerültek a helyükre. A hátsó doboznál némi alátétlemez még kellett, de kevesebb mint korábban. Ugyanakkor egészen meglepő a gyakorlati eltérés az előző és az új középső ládák között. Az elvileg hat literes, vagyis húsz százalékos növekedés a gyakorlatban többnek tűnik. Az eddig megszokott cuccaim (esőruhák, szerszámok, defektjavító készlet) mellett eddig egy üveg ásványvíz sem nagyon fért el – most azonban ugyanannyi holmival kétharmadig sincs pakolva. Úgyhogy több flakon italt is el tudunk majd itt helyezni…
Hogy a merevítők nélkül valóban kellőn masszív lesz-e az Alu-Logic doboz rendszere, azt rövidesen megtudjuk, hiszen hamarosan többször is meg lesznek pakolva egy-egy több napos motorozás kedvéért. Ezen kívül a jövőben az aszfaltos utak elhagyásakor sem fogom leszerelni őket, hogy lehetőleg még azt idén kiderüljön: valóban tudják-e mindazt, amit a gyártójuk ígér. Amennyiben igen, akkor világbajnok ajánlat lesz, hiszen ez a három láda együtt bruttó áron alig több mint 62 ezer forintért szerezhető be. Amely még akkor is roppant kedvező, ha a felszerelést némi kreativitással magunknak kell megoldanunk.
One comment