E46-ból DaiRal hajtás

Így a szerelhetőség is megmarad. A kardán csavarokkal oldható a helyéről, tehát csak furatolnom kellett, és máris következhetett a méricskélés a végleges helyén. A kardánt meg gátlás nélkül elvágtam rövidítés céljából. Mindkét felet felébe lapoltam, húztam rá egy pont méretes gyűrűt valami colos vascsőből. Később majd le lesz hegesztve. Egyenlőre, amíg a végleges hosszméret ki nem alakul, elég tartást biztosít így is a dolog.

A hátsó illesztő darab legyártását már muszáj voltam gépműhelyre bízni, abban gyalulási munka is volt. Azt már korábban megtudhattam, ilyen műveletre jellemzően nem alkalmas a magánvállalkozók pincéjének gépesítettsége. De az esztergályos tudott mondani Újpesten alkalmas gépműhelyt, így az is megérkezett pár nap múlva.

Gyakorlatilag ezzel elkészült a teljes szekunder hajtáslánc, legfeljebb a hátsó kerék kialakítása kell még következzen a vázgyártás előtt. Összerakva megmértem azt a különbséget, amennyivel hátrébb került a hátsó kerék az eredeti Uralos pozícióhoz képest.

Nagyjából öt centi, azaz 50 milliméter. Hogy ez sok-e, vagy kevés, azt most még nem tudom. Ha valami kardinális dolog 5 milliméteren fog múlni, akkor nagyon sok. Ha az eredeti Ural motorhoz viszonyítom, akkor nem vészes. Sokkal izgalmasabb kérdés az állandó mumusom, az egész motor teljes hossza és az abból származó ergonómia. Mértem is ebben az összeállításban a hátsó tengelytől a motor elejéig 120 centit. Az talán még jó. Meglátjuk!

Más! Van nekem egy kollégám, akinek semmiféle affinitása sincs a motorozáshoz, még kevésbé az építettekhez. De nem érdektelen ember! Sőt, vannak kimondottan jó meglátásai, és néha pont azért ütősek, mert a témát kellő távlatból tekintő, és egyébként jó általános műszaki érzékkel megáldott emberként tud gondolkodni. Szokott is velem polemizálni az egyes alkatrészekről, részletkérdésekről. Sokszor rácsodálkozik egy-egy műszaki megoldásra, vagy csak valami alapkérdésre, ahogy történt ez most is a tankkal. Valahogy szóba került, hogy lehet, nem akarnék rá a hagyományos értelemben vett üzemanyagtartályt. Esetleg inkább a vázban keresnék helyet neki. Ettől megakadt, el nem tudta képzelni, hogyan nézhet ki egy motorkerékpár tank nélkül. Ez késztetett ráguglizni az épített motorok sokasága közt a tank nélküliekre. Néhány díjnyertes építést mutattam neki, bár köztük van a gyári Sachs MadAss is, tehát az „üzemanyag a vázba” ötlet nem csak pár motorépítő fejében fordult meg, hanem hivatásos tervező mérnökökében is…

A következő oldalon csatlakoztatni kell a szöghajtást a hátsó kerékhez. Suzuki és Ural házasság következik… Lapozz!