A sorozat korábbi részei a sorszámokra kattintva érhetők el: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. epizód.

A szekunder hajtás

Teljesen elfelejtettem már, mi az a Poldi kalapács. Pedig két éve a dMZ-nél még használtuk is Béla Bácsival. Akkor ismerkedtem meg vele, de mostanra valahogy ki is ment a fejemből. Egy anyagkeménység mérő eszköz, amiről részletesen például itt (is) lehet olvasni. Béla Bá hozta elő, hogy mérjük meg az Ural kardán kihajtásának anyagát. Csak hogy választani tudjunk hozzá olyan alapanyagot az ellendarab legyártásához, amihez aztán gond nélkül lehet hozzáhegeszteni a kardán alkatrészt. Miről is zagyválok? Na igen, döntöttem kardán ügyben. Méghozzá kicsit talán gyáván, megfutamodva a kihívások elöl. Ugyan már nagyjából elhatároztam magam a Besenyei Tamás féle szárazon futó, láncos oldalra áttételező megoldás mellett, és az előző részben említett börzén kerestem is egy olyan lánckerék-párt, amelyik megfelelhet az áttétel kialakításához. Történt a börzén még az az apróság, hogy az egyik árusnál találtam állítólag MZ TS, vagy ETZ első lánckereket, valami igen ritka, eredeti NDK darabot. Amiről azt állította az eladó, hogy csak elvétve akad, mert az ismert legnagyobb fogszámú (leghosszabb áttételt biztosító) típustól is kettővel több fogú. Talán 23 volt. A lényeg, hogy miután én letettem a kezemből, egy MZ-s srác fogdosta, beszélgetett róla az eladóval, és nagyon gondolkozott a megvételén. Ő sokallta az érte kért négyezret, nekem semmit nem mondott az ár, hisz máshogyan kell mérnem az ár/érték arányt. Mindegy, otthagytam őket magamban azzal, majd visszamegyek, s ha megvan még, akkor magamévá teszem. Visszamentem, megvolt még, mégsem hoztam el. Oka volt ennek, amit akkor nem tudtam megmagyarázni magamnak. Csak utána pár nappal jött a gondolat: nem lesz mégsem áttétel. De hogyan is jutottam ide? Elmentem az egyik fórumra megtárgyalni a fogaskerék-gyártást. Kaptam is egy tippet a bolygóműves lehetőségről egy kis mozgóképpel:

Ezen felbuzdulva nekiálltam tervezni egyet magamnak, keresve a méretezést a számomra szükséges áttételi arány megtartása mellett. 

Matematikai értelemben egy alkalmazható mű lett, jó mérettel, megfelelő áttétellel. Azonban geometriai értelemben megbuktam a tananyagból. Ugyanis – mint kiderült – megtévedve a mozgóképen rossz irányban forgó kerekektől én is rosszul terveztem meg a művemet. Amennyiben ugyanis a továbbító bolygóművet fixálom a tervek szerint, akkor a forgásirány bizony megfordult volna: egy sebesség előre, négy pedig hátra. Látszik, bele is javítottam a rajzomba a bal felső sarokban, amikor megpillantottam a szemem felnyitása céljából nekem küldött újabb kisvideót:

Ez a kudarc megvilágosított! Egy ilyen nagy bonyolultságú rendszerre semmi szükségem, pénzem se. Sőt! Az utóbbi miatt a láncos áttétel is meggondolandó. Ugyanis ha megcsinálom rá valamelyik áttételt, még mindig lehet, feleslegesen dolgoztam, mert az egész motor működése valami másért kiáltana. Ha viszont kihagyom most az áttételt, és megcsinálom a „ferde kardánnal” simán egy az egybe, és kiderül, mégis elengedhetetlen az áttétel, akkor még viszonylag kis bontással, kevés befektetett munka és pénz elvesztésével térhetek vissza ezen kiinduló pontra. És készíthetem el valamelyik áttételt. Tehát lesz ami lesz, megy bele a BMW E34 kardán. Felhívtam a szomszédot még egyszer kifaggatni a véleményét, szerinte kibírja-e nálam az állandó teljes ferdeségben az átvinni kívánt erőt? Azzal nyugtatott, nyugodtan tegyem be, hisz, ahogy már korábban is mondta, a BMW-ben 200 lóerő egyik felét is képes átvinni rövid időre akár ferdén is. Akkor nálam azt a 10-15-öt, ami átlagos üzemben, átlagos gázkar állásnál előfordul, simán. Aztán meg nem fogok én ezzel a motorral sem annyit menni, mint szeretnék. Ha mégis 2-3’000 kilométer után ki is feküdne, még mindig elmehetek a bontóba gombokért venni újat. És ha a kardán két végére gyártatok egy-egy illesztő darabot, akkor csak azt bukom, ha később mégis be akarom rakni valamelyik áttételt.

Bennem ez billentette be a végleges döntést, s már azt is tudtam, ezért nem vettem meg a börzén a fogaskerekeket. Az „irányítóm” igazgatott akkor is. Na és itt kanyarodhatunk vissza a Poldi kalapácsra. Kitaláltam hát, hogy a kardán első felére esztergálunk Béla Bával egy olyan közdarabot, aminek a váltó felé eső részét egyszerűen felhegesztem majd a váltó kihajtására (a felületét pedig szintén kicsit hozzá fazonírozunk az esztergán a közdarabhoz).

A következő oldalon véglegessé válik a BMW kardántengelye. Lapozz!