A hideg elől a meleg szobába menekülve, egy karosszékben, fotelben, esetleg a TV előtt ülve felmerülhet a kérdés: ki az a bolond, aki motorra ül ilyenkor. Hiszen két keréken közlekedve az ember ki van téve az időjárás viszontagságainak, a jármű fizikája és a védelmi eszközök behatárolt mivolta miatt veszélyes is. Nyilván akit már megcsapott a kipufogó füstje, annak nem kell magyarázni a dolgot. Mindenki mást keres a motorozásban. Íme néhány példája ennek a szerelemnek.

A sportmotorok menetteljesítménye, hihetetlen dinamikája és kezelhetősége sokakat bűvöletbe, rosszabb esetben bűnbe ejt. Ha őszinték vagyunk, ezek a gépek nem valók közútra, kihasználni őket igazán csak versenypályákon lehet. Szerencsére egyre több sportmotoros rájött-rájön erre, sokuk már nem is motorozik közúton. Az alábbi film az Amerikai Motoros Szövetség, az AFM által szervezett klubversenyek 2010-es szezonjának ünnepélyes évértékelőjére készült. A képek és az angol motivációs szöveg jól adja vissza, mi is az a versenyszellem.

Nem rajongok túlságosan sem a márkáért, sem a stílusért, mindenesetre az alábbi Harley-Davidson reklám szerintem a legjobb, ami cruiseres témában született. Ez a stílus kevésbé szól a technikáról, sokkal inkább a tradícióról, a „csapatról” és a milwaukee-i legendáról. Motoros „hiszekegy” harley-s módra.

Se szeri, se száma az interneten a motoros túrákról készült videóknak. Ha eltekintünk a kis hengerűrtartalmú gépektől, amelyek sok fejlődő országban a közlekedés alappillérét jelentik, akkor talán a legnagyobb számban a túrázók képviselik a motorosokat. Igazából nem is kell itt a célirányosan fejlesztett böszme túramotorokra és tulajdonosaikra gondolni, a túrázás valójában nem függ a motor stílusától (bár a kényelmi szempontok azért nem mellékesek egy hosszú távú úton). Az alábbi kép évek óta az egyik kedvencem, tömören fejezi ki, miért is visel el az ember évközben annyi kellemetlenséget.

Végül íme az a videó, ami miatt a cikk született. Valójában ez egy reklám, amely egy tajvani bank számára készült „egy igaz történet” alapján. Az öt tajvani apóka új értelmet ad az „öreg motoros” kifejezésnek. A csapat átlagéletkora 81 év, van köztük halláskárosult, daganatos beteg, hárman szívbetegek, valamint egytől egyig ízületei gyulladástól szenvednek. Nem az a társaság, akiknek az ember tiszta szívvel javasolná a motorozást. Azonban a vér nem válik vízzé, s bár a társaság kenyere javát megette, életük hamvadó lángjára fittyet hányva újra motorra ülnek, fiatalságukat, emlékeiket és a szebb napokat üldözve. A féléves felkészülés után a kis csapat 1139 kilométert motorozott két hét alatt Tajvanon. Maguk az alkotók is felvetik a kérdést: miért élünk.Örök igazság, hogy az élet csak annyira értékes, amennyire álmainkat üldözve megtöltjük azt tartalommal.

Zárógondolatként soraimat a magyar motorosok hiszekegyével fejezem be.

Hiszek egy motorban, hiszek egy pályában,
Hiszek a féktáv örök igazában,
Hiszek a Magyar motorsport feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a bőrdzsekit vállaimra veszem,
Ezért magamat a motorra feszíttetem.

Szeretném harsogni kétkedők fülébe,
Szeretném égetni reszketők lelkébe,
Lángbetűkkel írni véres magyar égre:

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.