A sátrak felállítása előtt a rutinosak egy lapáttal elkotorják a havat és a sátor körül halmozzák föl. Ennek szél-, és hő-védő funkciója is van. A bejárat előtt egy placcot alakítanak ki, itt főznek és ülik körbe a tüzet.
Mivel szervezett program nincs, a találkozó résztvevői önmagukat és egymást szórakoztatják. Spontán hill-climbing a havon, kártyázás, pucéron motorozás, vodka-ivó verseny, főzés, a környék bejárása motorral és gyalog – a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt. Az egész eseménynek sokkal inkább fesztivál vagy karnevál jellege van. Egészen fantasztikus érzés itt hömpölyögni a tömeggel. A vizes tűzifa szaga folyamatosan marja a torkom, időnként forralt bor, vagy sült hús illata csap meg . A motoros találkozó jelleget teljesen valószínűtlenné teszi a hideg és a havas táj. „Ilyen nincs, és mégis van” – mondhatnánk.
A sörsátorban meleg étel és ital is van, de horror áron mindkettő. Mégis a legtöbben itt tolonganak. Énekelnek, gitároznak, beszélgetnek, és legfőképpen fogyasztják a frissen csapolt sört a literes korsókból. Repül az idő, így mi is éjfél után kerültünk ”ágyba”.
A hóban sátorozásnak van egy-két trükkje. Legtöbben azért mondanak le erről a találkozóról, mert három napig esélyük sincs a melegre. Ez nem így van. Megfelelő ruházattal, és felszereléssel még melegünk is lesz. Én például zokni nélkül aludtam, és nem fáztam. Szükségünk van egy hálózsákra, amely tollal töltött, és egy sí overallra, amely kívül nem orkán, hanem selyem. Kell egy teljesen egyszerű strandi használatra készült polifoam, no meg egy másik, aminek az egyik oldala alufóliával burkolt. Szükséges még egy pokróc, egy legalább 4 centi vastag önfelfújó matrac és egy alutakaró. Az öltözet nekem egy katonai gyapjú molinóból, pólóból, és egy polár felső részből állt. Mindezt a következőképpen kell elrendezni: alulra rakom a strandpolifoamot, erre teszem az aluval kombináltat úgy, hogy az alu oldala a test felé nézzen; majd jöhet a matrac, és a fekhely kész is. Az alá-öltözettel és az overállal belebújok a hálózsákba, magamra terítem a pokrócot, majd az alu takarót úgy, hogy szintén lazán legyen, és a fényesebb felülettel nézzen a test felé.
Mindezt tudjuk még turbózni is. Mivel eleve a hideg miatt bújunk ebbe a meleg cuccba, feltételezhető, hogy a sátorban a vizünk megfagy az éjjel. Az pedig kellemetlen, ha a reggeli meleg kávét azzal kezdjük, hogy olvasztani kell a jeget hozzá. Ezért egy egyszerű alupalackot megtöltök meleg vízzel és a két kezemmel fogva a hasamra helyezem. Így egy plusz meleg forráshoz jutok, reggel pedig vízhez a teához, kávéhoz.
A terv sikerül, így egy 67 lóerős szánkóval vittük ki a felszerelésünket.
Gyors cuccolás, a parkolóban, tiszta (száraz!) zokni csere, és már robogtunk is a kis hegyi falukon keresztül az osztrák-német határ irányába. Útközben szerencsések voltunk, mert nem találkoztunk sem hóeséssel, sem erős széllel. A német és osztrák autópálya többnyire száraz. Miközben vágtattunk, azon gondolkodtam, hogy hogy alakul a haza-utunk? Egész éjjel szakadt a hó, legalább 70-80 centi. Arrafelé az út mellett van a hófal és az út tiszta… Nálunk Magyarországon, ha 30 centi esik, akkor azt leginkább az autók „dolgozzák” el.
Ezt a túrát bátran ajánlom a vállalkozó kedvűeknek. Egy jól felkészített motorral, megfelelő ruházatban, és felszereléssel egy életre szóló élményt nyújt!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Nagyon jó!!
Kemény vagy/tok Földim!
3 x is hipp-hipp…..:-)))
Misi!
Ide is csak azt tudom írni, amit már megpróbáltam egy másik fórumon:
Álmodozni mindenki tud és joga is van hozzá.
De az álmok megvalósítása hozza meg az igazi boldogságot.
Ahhoz pedig néha bátorság is kell, nem elég csak beszélni róluk.
Örülök, hogy Neked ez sikerült!!!!
(Még ha én magam ezt már be sem merném vállalni)
Kösz az élménybeszámolót, ittam soraid :)) Minden elismerésem, sok hasonló izgalmas túrát nektek!
Nem semmi, én még álmodozni sem merek ilyenről.
Gartula nektek, le a kalappal!
hajtóm főmet 🙂
Ez jó volt!
Sziasztok
Mondhat bárki bármit ezek a fiúk tudják hogy ki az igazi motoros, és akik csak álmodoznak ilyenről azok el is jutnak a vekeritóig 30 fok melegbe. Gratulálok fiúk. De azért megjegyezném a többieknek, hogy látjátok nem csak az lehet a kemény gyerek és nagyfiú, aki végig egykerekezi a piac utcát, ezekről a srácokról akik télen egy ilyet beválaltak annyira szerények hogy nyáron (annak ellenére hogy mindig résztvesznek a programokon) alig halunk. De ott vannak és jól érzik magukat, minden nagyképűség nélkül.
Úgy hogy Én személyszerint büszke vagyok arra hogy legalább elmondhatom hogy Én is abban az egyesületben vagyok ahol ezek a fiúk.
És a következő összeröffenésen ennek nyugottak lehettek hogy hangot is adok, sőt még lehet hogy tüzet is.
Ja a kép az nem a Piac utcán készült ami rólam van Én is kattant vagyok de mindig vigyázok mások biztonságára.
Őrült ötlet,de qrva jóóóó!
gratulalok sracok le a kalapal elotettek.latjatok ezek az igazi motorosok es buszke vagyok ra hogy abba az egyesuletbe tartozhatok ahova ok.gratula sracok.