Hirdetés
Amikor az első hírek megjelentek a Yamaha új túraendúrójáról, minden cikkben, minden megjelent hírben azzal a kérdéssel szembesülhettünk, hogy vajon jobb lesz-e, mint a GS. Ezzel a kérdésfeltevéssel akaratlanul is a GS-t ismerik el az etalonnak, még azok is, akik egyébként erről nincsenek meggyőződve. Még olyan megfogalmazást is olvastam, amelyben a szerző arra volt kíváncsi, hogy vajon jobb-e, mint a GS Adventure. De ha így vetjük fel a kérdést, akkor igen gyorsan választ kapunk erre, hiszen nem. Messze elmaradnak a Tenere képességei a GS Adventure által nyújtottak mellett. Egy GS Adventure ugyanis nem csupán egy GS 33 literes tankkal. Az ugyanis egy teljesen más motor: hosszabb rugóutak, nagyobb szabadmagasság, megerősített védelem a sérülésekkel szemben, no és az akár 6-700 kilométer közti hatótávolság.
(Korábban a BMW R1200GS és a Yamaha XT1200Z Super Teneré is járt már teszten szerkesztőségünkben.)
Azt javaslom maradjunk tehát a “sima” GS-nél ha nem akarjuk ilyen röviden lezárni a kérdést. Így azonban már nem is olyan egyszerű a válasz. Ugyanis mintegy ötszáz megtett kilométer után még mindig azt mondtam volna egy nekem szegezett “melyiket vegyem?” kérdésre, hogy amelyiknek jobban tetszik a műszerfala! Tudniillik a motoron ülve a táj mellett ez a másik olyan elem, amelyet a legtöbbet nézegetjük. Azt gondoltam ugyanis, hogy normális közúti használat esetén nem, vagy csak alig lehet különbséget találni a két motor között. Persze van amiben a BMW többet nyújt – például rendelhető hozzá elektromos futóműállítás, egyszerűen variálhatóak a dobozok méretei, fokozatmentesen és szerszám nélkül állítható a szélvédő, satöbbi – de van amiben a Yamaha tűnik jobbnak – egy picit laposabb rajta a térdszög és nem csupán az átlag, de a pillanatnyi fogyasztást is kiírja. Ennek segítségével azonnal láthatjuk, mennyivel büntet minket a motor a nagyobb tempó miatt. Szóval le sem tudják tagadni, hogy azonos feladatra, azonos célcsoportnak készültek, de egy picit azért különböznek.
Ezek a különbségek azonban olyan kicsik, amelyek alapján nem dönthetünk egyértelműen egyik motor mellett sem. Legalábbis addig, amíg nem vagyunk kíváncsiak a motorok által elérhető maximumra. Azonban amikor belénk bújik az ördög és elkezdünk egy kissé forszírozott tempóban fogócskát játszani egy szerpentinen (természetesen a biztonságot végig szem előtt tartva), a kis különbségek hirtelen nőni kezdenek. Ilyenkor már érezni, hogy a BMW-nek azért jobb a futóműve. Pedig a Yamahának sem kell szégyenkeznie, majdnem tökéletes. 
De csak majdnem. Már rövid ismeretség után is hagyja, hogy önfeledten koptassuk a lábtartó csavarjait, közben a legkisebb felállító nyomatékkal sem zavarja az örömünket és fékezés közben is majdnem annyira semlegesen reagál, mint a BMW sokkal összetettebb futóművével. Bár ha nem ideális alattunk az aszfalt a kanyar közepén, a motor egy picit elkezdi dobálni utasát, de a kijelölt ívet még ilyenkor is tökéletesen tartja, sőt még arra is hajlandó, hogy engedelmesen módosítsa azt, amennyiben arra kényszerülünk. A BMW ehhez képest csak annyiban más, hogy jobban elkülönül egymástól a fékezés, az úthiba elnyelő képesség és az irányítás funkciója. Mintha nem is ugyanarra az elemre hatnának ezek az erők. Emiatt jóval nehezebb a GS pilótájának a motorját kihozni a sodrából. 
De persze nem is ez a célja, hanem élvezni, hogy milyen készségesen reagál a gáz-, vagy a fékkar által közvetített parancsokra a motor. A féknél maradva meg kell jegyeznem, hogy a bömösön a nyomáspont egy árnyalattal határozottabbnak hat. Egy rövid holtjáték után mintha felütközne a kar valamiben, annyira határozott, de a japán gépnek sincs e téren szégyenkezni valója. Cserébe viszont a Yamaha fékkarján finomabbak az ABS szabályzásának visszajelzései és a hátsó fék használatakor sem avatkozik be olyan korán és hirtelen. Azonban ha nagyon hamar meg szeretnénk állni, feltűnő, hogy a Teneré elkezdi csóválni a farát, jelezve, hogy túlságosan is elkönnyült a hátulja. Az ember azt várja, hogy vajon melyik irányba fog kitörni, ám szerencsére ez nem következik be és csak a BMW-vel összevetve tűnik fel ennyire, mert azon még ilyenkor is olyan érzés ülni, mintha sínen menne.
De hagyjuk is a féket! Hiszen mindkét motor rendelkezik akkora motorfékkel, hogy az elegendőnek tűnik egy normális lassítás erejéig a kanyarvadászat során, arról nem is beszélve, hogy a gázt húzni sokkal élvezetesebb. Itt is azt tudom mondani, hogy nagyon nagy különbség nincs a két erőforrás között. A GS ugyan szélesebb fordulatszám-tartományban használható, de a Teneré ezt a kis gyengeségét ügyesen álcázza a nagyon jól eltalált fokozatkiosztásaival. Tulajdonképpen észre sem lehetne venni a különbséget, ha a kanyarból kifelé jövet a kigyorsítások alkalmával nem váltjuk el magunkat. 
Amennyiben a Teneré hiányzó fokozat-kijelzője miatt, vagy a GS-en egyszerűen nem arra figyelve a kelleténél eggyel magasabb fokozatban nyitjuk rá a gázt, hamar rádöbbenhetünk, hogy a GS mennyivel jobban húz a pincéből. Csak a markolaton kell csavarni egyet, míg a Teneré ilyenkor azonnali visszaváltást követel. Ettől a GS-sel lágyabbnak, könnyedebbnek érződik a kanyarvadászat, míg a Teneré lovasa azt hiheti, hogy most aztán nagyon megyünk, pedig nem. A BMW-vel tehát viszonylag könnyen magunk mögé tudjuk utasítani a Yamahát, amennyiben hasonló képességű pilóták motoroznak együtt.
Cserébe viszont a Super Teneré elkápráztat minket a kétféle gyújtástérképpel. Igen hasznos extra még úgy is, hogy a kétféle mód (Touring és Sport) között alig van eltérés. Tulajdonképpen csak alacsony vagy közepes fordulaton a gázreakciók között lesznek különbségek, nem lesz egy éppen felújítás előtt álló beteg négyszázasunk a gyengébbik mód használatakor sem, mint például az Aprilia Mana esetében. Amennyiben a műszerfalon nem látnám, hogy épp melyik van aktiválva, sokat kellene gondolkodnom, hogy kitaláljam. Ami miatt mégis hasznos találmány, az a városban, vagy a nagyon forgalmas útszakaszokon alacsony fordulaton lágyabb, nyugodtabb járású motor: nem fog utasunk sem hányingerrel küszködni a poroszkálás során, hiszen a gázra azért érezhetően finomabban reagál a motor ilyenkor.
Az XTZ nagy folyadékkristályos kijelzője elég sok hasznos információról tájékoztat. Ha lenne rajta fokozatkijelző, ezen a téren semmivel sem maradna el a BMW-töl. Az azonban nagy kár, hogy a kijelzett adatok igen pontatlanok. Az még hagyján, hogy a sebességmérő durván csal felfelé, de a megtett távolság is többnek látszik az órán, mint amit a valóságban mentünk. Ezek után nem is csoda, hogy többet kell tankolni a motorba, mint amit a fogyasztásmérő alapján gondolna az ember. Pedig a kijelzett érték mindig pontosan egyezett a két motor esetében (jellemzően 4.6-4.8 l/100km), de a Yamaha ennél többet kért majdnem fél literrel. 
Hol van itt a japán precizitás? Arról nem is beszélve, hogy míg a GS-nél a markolat elengedése nélkül megkapunk minden szükséges információt, addig a Teneré esetében ehhez el kell engednünk a kormányt, és az óra alatti gombokkal tudjuk csak elővarázsolni a kívánt értéket. Vannak még bosszantó apróságok a japán cirkáló esetében, mint például a gyári dobozok zárjai, amelyek túl nagy erővel terhelik a kulcsot, vagy az utas lábtartójának szerencsétlen elhelyezése, minek következtében annak lába vagy a dobozhoz, vagy a vezetö lábához ér minduntalan hozzá. Ezeket azonban meggyőződésem szerint a hangvillások rövidesen kijavítják majd. Látszik, hogy a Yamahánál ez egy friss modell, míg a GS már sok évet és nem egy frissítést tudhat maga mögött.
Igazából, ha a trónról nem is sikerült most lelökni a GS-t, már semmiképp sem ülhet olyan nyugodtan a babérjain, mint eddig. Hiszen a mostani kihívója összességében nem rosszabb nála, csak a részletein kellett volna még dolgozni egy kicsit, hogy az apróságok terén is legalább ilyen nagyszerű legyen. 
Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ezen apróságok egyike sem olyan mérvű, ami miatt bárkit is lebeszélnék a Teneréről, viszont én mégis a GS-t ajánlanám. A látszólagos ellentmondás feloldásához hadd hozzak egy példát az autók világából. Tételezzük fel, hogy valaki új családi mindenest akar venni és már csak két jelöltje maradt, egy Audi A3-as és az Opel Astra. Ha emberünk a puszta adatokat nézi, alig talál különbséget a két autó között. Egyik egy hangyányival jobban gyorsul, a másik talán ennyivel kevesebbet fogyaszt. Az egyikben nagyobb a csomagtér, míg a másik csendesebbnek érződik. Persze az Audinak kifinomultabb a futóműve és precízebb a váltója, de ezek a különbségek csak versenypályán juttatják előnyösebb helyzetbe az A3-ast. 
Viszont feltételezhetően senki sem vesz annak alapján új autót a család számára, hogy mennyi idő alatt lehet vele körbeérni akármelyik Ringen. Sokkal inkább számít, hogy milyen az utastérben a felhasznált anyagok minősége, és mennyire érezzük úgy, hogy ez az autó egy kis luxussal is kényeztet amellett, hogy kevesebb az olyan dolog rajta, amely nem nyeri el maradéktalanul tetszésünket. Igen ám, de egy A3-as 30 százalékkal is többe kerülhet, mint egy hasonló teljesítményű Astra. Erre nehéz észérveket felhozni. Itt már csak az érzelmek dönthetnek. Nem is csoda tehát, ha sokaknak inkább egy Opel kulcsa lapul a nadrágzsebében. Ők a józan emberek, akik a szívük helyett az eszükre hallgattak, mindamellett, hogy az Astra is egy pontosan olyan autó amilyennek annak 2010-ben lennie kell. Most pedig térjünk vissza a tesztben szereplő motorjainkhoz úgy, hogy közben eljátszunk a gondolattal: az Audi A3-as semmivel sem drágább, mint az Opel Astra…
(Csak a teljesség kedvéért, utószó gyanánt: egyező felszereltségre hozva a két motort a GS a drágább, mintegy 6-7 százalékkal haladja meg ebben az esetben a Super Teneré bekerülési költségét. A különbség tehát ezen a téren sem meghatározó.)
Cimkék:
Meghívást kaptunk a Kossuth rádió Ütköző című műsorába, amely a motorozás biztonságáról és az EU viszonyáról szólt.
Elolvasom »Egyre több a traffipax, akármerre megyünk Magyarországon vagy Nyugat-Európában, és bizony nekünk, motorosoknak sem egyszerű megúszni őket.
Elolvasom »A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Két kérdésem lenne:
1, tényleg a BMW az isten? Még egyikkel sem mentem sose, de a cikkek nagyrésze ezt sugallja.
2, Ez most a két motor vagy a két autó összehasonlítása? A végére még odafért volna egy villamos és busz használatának az összevetése. Szerintem
üdv igaziparaszt
Válasz a két kérdésre:
1. Eddigi benyomásaink alapján jobb a kategória többi motorojánál azon szempontok szerint, amelyek alapján a vásárlók többsége választ. Például ha sokat mész terepen, a KTM 990 Adventure-t lehet elé sorolni, de a tapasztalatok szerint a tulajdonosok többsége 99,5 százalékban aszfalton közlekedik. Az új Ducati Multistrada például az eddigi tesztek alapján nagyon jó aszfalton, azzal viszont a 17-es első kerék miatt még olyan terepakadályokon sem jutsz át, amin a GS és a Super Teneré képes. Egyszóval szerintem ha a kategória elvárásait nézzük, jelenleg az első a GS, de nagyon-nagyon kevéssel marad le tőle az XTZ.
2. Ez egy hasonlat volt csupán. Lehetett volna kombájnnal is írni, de ha onnan előhúzunk két márkát, talán kevésbé közérthető az egész.
pedig kombájnnal sokkal érthetőbb lett volna annak, aki “igazi paraszt” 😉
… bár még bele sem kezdtem az olvasásba.
Szerintem a hajszállal marad el a BMW-től vélemény határozottan azt jelenti, hogy a Yamaha egy kurva jó motor. Nem kötelező hinni a teszteknek (bár szerintem számít, hogy milyen előítéletekkel kezded olvasni), próbáld ki mindkét motort és alkoss saját véleményt.
Ismét egy rövid , de velős cikket kaptunk barátom ! :-))
Csak így tovább , de azért mindegyik cikk ne ilyen sokáig készülődjön ám !
UFFFFffff
10 pontos!
Sajnos nem tudom ezeket az összevetéseket fentartás nélkül elfogadni, nálatok a pálya mindig a bajor tehénnek lejtős
Amikor először kipróbáltam a Super Tenerét, azt is írtam, hogy WOW, ez a motor van olyan jó, mint a GS. Az összehasonlítás során is csak azért jöttek ki ezek az apró kis eltérések, mert volt lehetőségünk 2000 kilométert motorozni (ritka dolog!), és valóban a határokat is feszegetni a legjobb osztrák látványutakon.
Azért említsünk meg számszerű adatokat: a Yamaha kilométerórája 10 százalékot, kilométerszámlálója pedig 6 százalékot siet (többször és hosszabb etapokon is GPS-szel ellenőrizve). Amikor 4.7-et mutatott az átlagfogyasztás-mérője, 5.1 jött ki kiszámolva – a saját kilométer-számlálója alapján, amelyről később derült ki a pontatlansága. A GS totál pontos volt mindenben, csupán a kilométerórája sietett 4 százalékot.
Szóval az ilyen apróságok miatt alakult ki a végeredmény.
Egyet pedig kérlek higgy el nekem: amennyiben ugyanezeket fordítva tapasztaltuk volna, minden további nélkül beszámolnánk a trónfosztásról!
oh yeah quattro, nem más ez mit “bratyizzunk a bmw-nek de ne legyen túl gusztustalan” Azt már nem is mondom hogy kimaradt pl testtartás, a hosszútávú túrakomfort összehasonlítása ami elég alapvető lenne. Viszont kivesézzük a műszerfal dizájnt. Aztán a végén a terjedelem 1/5-e egy hajánál fogva előrángatott autós hasonlat. Az egész egy csapongó tagolatlan szövegmasszába öntve. 2/10, az is némi jóindulattal.
Mindkét motort teszteltük. A róluk alkotott véleményünket ott már olvashatod, ezért nem bocsátkoztunk ismétlésekbe – helyette ott van a cikk elején mindkét korábbi anyag linkje.
A testtartásban egyetlen eltérés van, a térdszög, amely miatt a Yamaha kényelmesebb. Ez benne is van a szövegben. Egyébként mind a két motor tökéletes. Illetve amivel még gond volt, az a Yamaha szélvédője – de az nem a gyári volt, hanem már egy magasabb túraplexi. Emlékeim szerint a gyárival sokkal kevesebb volt szélzaj.
Egyet hadd kérdezzek tőled: véleményed szerint miért bratyiznánk a BMW-nek? Indokold is meg, kérlek. Azért érdekel a véleményed, mert mindig nagyon erősen törekszünk rá, hogy a lehető legobjektívebben mutassuk be a motorokat, személyes érzelmektől mentesen. Amennyiben a Yamahát mondta volna ki a teszt “egy lehelettel jobbank”, akkor nekik bratyiznánk?
Hát tudod ha ettől lesz fölénybe a bajor hogy pontosabbnak számoltátok(?) a km órát
biztos ront a használati értékén és a Fun faktoron is.:(
ha így is lenne egyből nem lehet általánosítani.
a ’70es évek elején egy R65-re csorgattam a nyálam majd negyedáron vettem egy használt P20-at,
4 éve eladták a kiszemelt Caponordot és kínáltak helyette egy GS1150-et, mondtam kenjék a hajukra… (vettem mégis Capo-t az FJR mellé)
Tavaly egy orvos barátom aki éjjel nappal motorozik ( idén már két 5ezres túrát nyomott, neki is egy FJR van) bement a W….lisba hogy vesz egy GS-t mellé. Az értékesítő csendőrpertuval közölte: nagy lesz az neked
Sarkonfordult és elment. Vett egy 990 Adventure-t.
ennyit a márkáról és akik az imidzsét építik
a hozzászólásokból is kiderül hiányos az írás, mert egy csomó mindent magyarázni kell. Csak a BMW az isten, mert nem nagyon találtam olyat, hogy a másik valamiben is jobb lenne. olyan pedig nincs, hogy egy motor tökéletes (maximum a BMW) és egy másik mindenben alul marad. Gondolom nálatok mindenki a hárombetűs csodával jár.
Viszont azt tudjuk miért kell asztrát választani a yamaha helett. 🙂
talán árulkodik az avatarod?
Egy 2000 km-es tesztről én is több, nagyobb cikket vártam volna. Mondjuk az eredmény nem lep meg, a Tenere egy új motor, nehogy már elsőre beérjen egy olyan kiforrott koncepciót, mint a GS széria. Ezt még egy Yamaha párti (mint én is vagyok) sem gondolhatja komolyan.
Hogy a fékeeknél különbség van ok, a motor nem olyan kúltúrált ok, de az, hogy egy motor vásárlásakor a kijelző döntsön. Ugyan már… még a feleségem se döntene az alapján, bár kétség kívűl a szín után az lenne a legmeghatározóbb neki.
Áruld már el nekünk, hogy Te mivel motorozol, hogy próbáltad-e már bármelyik motort, vagy esetleg ültél-e már BMW-n, vagy netalán Yamahán. Hátha kiderül, hogy miért vagy ennyire frusztrált.
Légy erős, nekem is BMW-m van, és nem a cikket, vagy a tesztelőket védem, hanem azt a tényt, hogy a tesztíráshoz némileg több tudás kell, mint amennyi egy cikk kommentjeiben való fikázáshoz szükséges.
Viszont egy teszt akármennyire is az objektivitásra törekszik, mindig lesz benne az egyéni látásmód tükrözte vélemény. Mert különbözőek vagyunk, más az értékrendünk, más a testalkatunk, más a motorozási stílusunk. Te nem egy tesztből tudod eldönteni, hogy milyen az adott motor, hanem a tesztelőtől kapsz néhány szempontot, amelyeket ő lényegesnek tartott megemlíteni. Szerintem az nem a cikknek a problémája, hogy ez és mások véleménye a Te ízlésednek nem felel meg. (Gyanítom, bármit írt volna, semmi sem felelne meg.) Minden más pedig simán belefér a szabad véleménnyilvánításba, az is, hogy ki milyen párhuzammal próbál rávilágítani a különbségekre, még az is, hogy neked nem tetszik, még akkor is, ha a nevedhez méltó stílusban is fejezed ki magad. Belátom, vannak olyanok, akiknek a szövegértés ezen foka már leküzdhetetlen problémát okoz…
Attól sem tudnak sokan elszakadni, hogy milyen motoron ülnek, mert csak azt képesek látni, hogy jesszusom, egy hajszállal lemaradt a márkám, emögött biztosan a BMW által hájasra kent tesztelők állnak, akiknek az a passziója, hogy a saját márkájukat istenítsék. Kész, megvan az összeesküvés-elmélet, hátra lehet dőlni, az nem számít, hogy a Yamaha nem kevés jópontot kapott, hogy többször is kihangsúlyozták a pozitívumait, hanem csak az, hogy ki az első, a legjobb. Nevetséges…
Nem mondtam, hogy a kijelzőnek kell döntenie egy motor vásárlásakor, de valóban olyan kicsi a különbség a két motor között, hogy ezzel akartam érzékeltetni. Valóban említhettem volna a színét, vagy a tanksapka alakját is.
A motoron ülve – ha nem pillant maga alá valaki – szinte nem is lehet különbséget tenni normális közuti közlekedés során.
Ami miatt mégsem lett a Tenereből trónfosztó, az kiderül a tesztből.
Nem az órák pontatlansága miatt!
Tetszik, vagy nem, a GS egy picivel szélesebb tartományban használható és egy picivel jobban megy, mindamellett, hogy kevesebbet fogyaszt.
Ezek objektív dolgok. A teszt szubjektív része, vagyis az idegesítő apróságok a Yamahánál, amelyekkel ráadásul a GS nem rendelkezik nem is kaptak igazán nagy hangsúlyt. Hiszen létezhet olyan, akinek ez fel sem tűnik.
Végül pedig, hogy miért Astra és A3-as?
Egyrészt nem akartam BMW-t és Toyotát (a Yamaha a Toyotához tartozik) írni, mintahogy John Deere-t és Rába steiger-t sem.
De egy BMW sosem lehet annyira jó, hogy mindenkit meggyőzzön. Egy teszt célja nem is lehet ez.
A figyelemfelkeltés az újdonságot illetően viszont igen!
Tessék elmenni és kipróbálni mindkettőt.
Hadd ajánljam fel segítségemet a probléma kezelésére!
Azzal kezdjük, hogy az Onroad.hu-t lemészároljuk, területét felszántjuk, sóval behintjük. (Túlélőknek nincs kegyelem, hadifogoly sokat eszik! Főleg ha vega az istenadta brrrrrrrrrhogymikvannak
)
Második lépcsőben ide nekem minden tesztmotort, majd ÉN megmondom a frankót (ami nem Honda, az sz@r
), de megfelelő apanázs ellenében a K.O. (Kedves Olvasó
) beavatkozhat, sőt tovább mennék, mindenki személyre szabott tesztet fog kapni. Igaz ez némileg emeli a tétet, de gondolom a lelki megnyugvása ennyit mindenkinek megér.
Szóval egyből szent a béka
!
Anno Babettán, Rigán, Rometen ülve én is azt gondoltam, hogy a Simsonosok mind nagyarcú genyák, akik csak úgy látszik, mint ha jobb motoron hagynának ott, mint egy tócsát.
Aztán nekem is lett Simsonom
.
Ja és egy kéretlen jótanács: Aki nem akar, ne vegyen BMW-t!!!!
(Én sem teszem
)
Sok Béjemvést nem ismerek mindössze szám szerint kettőt. Az egyik egy genyaláda, de ő az volt, mielőtt Béjemvét vett is. A másik viszont egy jó fej.
Az egy másik dolog, hogy sok hülye sznob vesz BMW-t akik azt hiszik, hogy pénzért mindent lehet és ők az istencsászárok. Más motormárkákkal szemben talán ezért váltanak ki nagyobb ellenszenvet a BMW tulajok.
Ellenben mindettől eltekintve nem lehet rá azt mondani, hogy rossz, mert nem az, sőt. Hogy nem kell. Nem, mert én túlzottnak tartom az árát, ugyanúgy ahogy az Audiét is, hogy autós hasonlatot is használjunk.
A BMW fóbiát erősíti egyébként a legnagyobb Magyarországi motoros magazin is (nem akarok reklámot ezért nem írom ki) ahol minden számban a fent említett márka van magasztalva égre földre, sajnos sokszor nevetséges módon. Megjegyzem ebben a cikkben ilyet nem éreztem, de lehet mások másképp látják.
Srácok!
Ha ennyit kell magyarázkodni, akkor megette a fene. Egy cikk vagy jó és akkor nem kell utólag mosakodni, vagy meg kell magyarázni mit miért irtál.
BMW az isten!
Mindig nagy élvezettel olvasom a BMW-ről írt cikk……ekhez fűzött hozzászólásokat 😀 Hihetetlen módon tudja megosztani a nagyérdeműt 😀 A BMW hívők összecsapásai a nem BMW-hívőkkel érdekes dolgokat szülnek. Ami tiszteletre méltó, hogy talán nincs más márka, ami mellett a tulajok ennyire kiállnak, és ennyire védik a márkát. Ami érdekes, hogy újságírók sem tudnak elfogulatlanul nyilatkozni ebben az ügyben. Nem feltétlenül rossz dolog ez, csak érdekes. Ja és nem vagyok irígy a BMW-tulajokra :DDDD
Véleményem szerint ez nem mosakodás. Az első komment tőled származott, volt benne két kérdés. Azokra válaszoltam. Utána felmerültek továbbiak, azokra is. Szerintem ez nem magyarázkodás, hanem ha valamelyik kedves olvasónak valami nem egyértelmű, arra igyekszünk a lehető legkimerítőbb választ adni. Első a tájékoztatás!
Sajnos már ide is egyre több gyökér jár. Kötekednek, okoskodnak, nem érdemes velük foglalkozni szerintem. Igazi Magyar mentalitás, neki csak egy fostalicskája van, nehogy már másnak lehessen egy rendes motorja !
Ha valaki nem tudná, nekem Hondám van, de ha tehetném BMW-m lenne !
A motor kulonosen szemely(eletkor) es hasznalat fuggo dolog.Ami bejon az egyik teruleten az nem biztos hogy hasznalhato a masikon,es akkor meg nem is beszeltunk az izlesbeli elteresekrol!Mindeg japan motor kedvelo voltam es a kornyezetemben levok is.Neha veletlenul odavetodott egy bmw-es es elnezo vigyor volt mindenki fejen,aztan mikor elhuzott kezdodott a fikazas!Nekem ekkor lett erdekes a masik motor,meg amikor kerestem egy tobbfunkcios gepet,es elolvastam Macko irasat az f800gs-rol.Elkezdtem utanna nezegetni,kiprobaltam ezt es mas tipusokat is,es a vegen ezt valasztottam!Hosszan sorolhatnam hogy milyen szempontok alapjan,es miert tartott ez meg igy is vagy 6 honapig,de akkor inkabb visszautalnek az elso soromra.A cikkek es tesztek adnak egy betekintest,figyelem felkeltest,es aztan ki kell probalni majd magunk gyakorlati elvarasai alapjan nekunk kell valasztani!EZ A LENYEG!
Bunko,ontelt sznob stb..akad mindenhol.Sajnos!
Elnezest az ekezet hianyaert.
Azt én sem értem hol van itt magyarázkodás, szimpla vita van kötekedők és józaneszűek közt. De had tegyem fel a pontot az i-re: 29 nem BMW motorom volt eddig, mindegyikkel imádtam motorozgatni, kalandozni, világgámenni, versenyezni, dagonyázni, vakmerősködni, felelőtlenkedni, kínlódni és szenvedni, valamint mindent ami az elmúlt 21 év motorozásába belefért. 2 barátomat beszéltem le BMW vásárlásról és egy csajt, akit már késő volt, teljesen bolondnak néztem. Aztán vettem egy GS-t és a pont az i-n, hogy hogy tudtam eddig enélkül élni?
Várom az anyázásokat, állok elébe az ócsárolásoknak, de ott voltam a teszt minden kilóméterén és meg kell mondanom nagyon is Yamaha párti lett a cikk, ugyanis nem csak kicsi különbségek vannak… És az Audi-Opel hasonlat is csak azért nem találó ide, mert nem 30-40% az árkülönbség. 2.500.000Ft-ért Bámultos lenne a ST.
Egyébként volt egy régi Tenerém, imádtam és megérte az akkori 400.000Ft-ot. Ennyi.
Mostanra már nem az írást véditek, hanem a személyeket. Milyen fura, hogy személyes sértésnek vettétek a hozzászólásokat, mely nem méltatja megfelelően a cikket. Aki olyanokat ír, hogy “fantasztikus olvasmány nagyon köszönjük” az vagy el sem olvasta, csak szerepelni akar 3 sorral, vagy mindegy mit olvas, csak az író neve a lényeg. Szóval inkább gondolkodjatok el miért keletkeztek ezek a kommentek és javítsatok rajta. Viszont ha úgy érzitek ez már tökéletes és nincs mit fejlődni, akkor viszont a csúcson hagyjátok abba.
Na mindegy BMW az isten!
Ui.: Volt már BMW-m kettő is, de szerencsére megszabadultam tőlük. Ha egyszer szépen viselkedtek elárulom mivel motorozok mostanság.
Nem vagyok rá méltó, hogy eláruld, de saját érdekedben megoszthatnál velünk bárhonnan dícsérő, vagy elégedett hangú kommentjeidből, netán olyan álltalad írt cikkekből is csemegéznénk, amit példának szánsz az itt írni merészelőknek. Köszönjük előre is tisztelettel.
Istent még senki nem látta, bár nekem rémlett multkor egy alak, aki igaz a leírás… persze pont egy BMW-n ült 🙂
Öntsünk tiszta benzint a tankba!
Cikk
Első olvasásra nekem is kurta-furcsa volt, olyan “lóg a levegőben” érzés. A két teszt elolvasávával felvéve a fonalat azonban élvezhető (és megmosolyogtató, de erről később).
BMW vs. világ
Ahogy bundas113 is írta, kicsit vicces a két blokk “összecsapása”. Pláne külső szemlélőként. Mindkét csoport megnyilvánulásai tartalmaznak arogáns, bosszantó vagy éppen röhejes elemeket. Nem kell itteni kommentekkel, meg kulturáltsági fokmérőkkel példálozni, MO kicsi, kevés lehetőséggel, ahol nagyobb vásárlóképes populáció van, ugyanúgy van a mindkét oldalon rózsa is meg gaz is.
Mindenesetre két dolgot vegyünk észre.
Ha csak és kizárólag azok a szempontok léteznének, ami szerint a bajorok motort építenek, akkor a japók már régen lenyomták volna őket, lagalább ugyanolyan minőségű, teljesítményű, technikai szinvonalú gépeket nagyobb volumenben s így olcsóbban állítanának elő (persze, az sem lenne két fillér, de a lényegesen nagyobb darabszám miatt a fenti 6-7% másképp festene… ). Azonban nemcsak ezek a szempontok léteznek, messze nem (ezt azonban a béjemvések már nem szeretik hangoztatni). A hab a tortán, hogy az ember maga is változik, el lehet kényelmesedni, meg lehet a sok kiegészítő “biz-basz” helyett mással foglalkozni – kortól, nemtől, életkortól, szociális helyzettől függetlenül. Így nagyon könnyen előfordulhat, hogy valaki a háta közepére sem kíván egy BMW-t, sőt…
A dolog ellenpontja, hogy józanul értékelve a dolgokat, azért a bajorok pazar motorokat készítenek, amiket nem lehet kihagyni a számításból. Sőt…
GS vs. ST
Amikor biztossá vált, hogy hamarosan kijön az ST, mosolyogtam. Biztos voltam benne, hogy sok apróságba bele fognak kötni, pusztán azért, mert nem olyan mint a GS-en megszokott. S lám…
Na de most komolyan, bő egy évtizedes kihagyás után a Yamaha csinál egy motort, ami azért nem fosztotta meg a trónjától a GS-t, mert a műszerfal ilyen-és-olyan, meg az előzéskor önkioldó index, stbstbstb. Ez kissé ROFL…
Oké, nem csinált trónfosztást, ezzel nincs semmi gondom. Viszont a múlt homályába vesző más szempontok szerint szerzett tapasztalatokkal épített motort komolyan össze kellett vetni egy 30 éve reszelgetett, élezett etalonnal. Nekem ez azt mondja, hogy a GS hosszú távon bajban van. Trónfosztás nincs, de ellenkirály már van. Ha ne adj isten jön egy ütőképes Vara, akkor itt bizony polgárháború is lesz…
Nem tudom miért vitatkoztok a cikkről, engem teljesen meggyőzött.
Bár szerintem két igen fontos érv kimaradt belőle. Egyrészt a teszt BMW piros-szürke színösszeállítása sokkal esztétikusabban hat, mint a Yamaha kék-szürke fényezése. Másrészt a BMW csak 3 betűből áll, a Yamaha neve pedig 6-ból. Ebből is látszik, hogy a németnek itt is skerült sokkal célratörőbb megoldást találniuk.
Ezek a különbségek nüansznyinak tűnhetnek ugyan, de egy túramotor esetében, amit általában hosszú távon használunk igen bosszantón hatnak.
Köszönöm. Kérem kapcsojja ki…..
Nagyon jól fogalmaztál. Mert azzal, hogy a Super Teneré majdnem olyan jó, mint a GS, tulajdonképpen már agyon dícsértük a motort.
A piacnak (azaz a motorosoknak, mert ugye mi vagyunk a piac) meg nincs annál jobb, amikor minél több, közel ugyananolyan jó gép van egy kategória élén. Mert akkor kiélezettebb a verseny, amin végső soron a vásárló fog nyerni!
Köztudott, hogy rövidesen (2011-ben minden bizonnyal) jön az új Varadero, a VFR-ből megismert V4-essel, DCT váltóval, satöbbi… Szép és izgalmas évek elé nézünk!
Teljesen egyetértek Teejay hozzászólásának majdnem minden szavával. Kivéve a 42. 53. és a 78.-ik szavakat. :o)Hasonlóan szerettem volna leírni érzéseimet. És szeretném kipróbálni mindkét vasat, aztán dönteni.Kétségtelen, hogy tetszést váltana ki belőlem bár melyik.Lehet még akár mi is ebből a hangvillából. Amellett együttérzésemet szeretném kifejezni azon olvasók mellett, akiknek pár száz ezer forintos motorra futotta eddig csak (nekem is vót pár ilyen) és kénytelenek elviselni, a háttérben megbújva két szerelés között a két olcsónak nem mondható tesztalany közti apró eltérésekből adódó vitákat, konfliktusokat.
Én úgy vagyok ezekkel a tesztekkel, hogy elolvasom, mert érdekel, főleg, ha jó az írás. Márkától függetlenül. De azt a motort veszem meg (jóval a teszt előtt) , amelyik NEKEM tetszik. Függetlenül mindentől és bárkitől. Még ha szar is, ronda is, nekem ez kell. Én leszarom, ha fikázzák a motorom. Azzal csak magát minősíti a “beszóló”. Én jól érzem magam vele és ő is velem. Mint az asszony. Örülök is, hogy nem kell másnak.
Aki meg az ilyen oldalakat látogatja, feltehetően motoros. De mint látom, ez nem mindig igaz.
A cikkre visszatérve, nekem mindegy melyik nyer, melyik a jobb.
Az én autóm a kategória legrosszabbja a tesztek alapján. Már 5 éve megvan és meg is lesz még min. 5 évig. Nekem megfelel.
Hogy egy oldalon mit írnak, az csak egy teszt. Sok oldal van, ahol lehúzzák a BMW-t. Azt is elolvasom. Ennyi. Aztán elmegyek motorozni. Mindegy mivel. De nem mindegy kivel.
Jobban megválogatom, mint a motort. Aztán pár év motorozás után egyszer megkérdezte valaki, milyen motorja van xy-nak. Upsz, nem tudom és nem is érdekel, de azt tudom lehet vele motorozni, túrázni, tud viselkedni és interneten normálisan hozzászólni dolgokhoz. Jó ember és Ő motoros. Az mind jó ember. Yamahás Suzukis, Harley-s, KTM-es, BMW-s, mindegy. Csak ritka.
Mint itt is.
Ebbe belekötni mit ír a cikk? Nekem BMW-m van, de Suzukis klubban vagyok tiszteletbeli klubtag 2007-óta. Akkor is, ha a Yamaha nyert volna. Akkor is, ha a BMW. De akkor is, ha a KTM. Ha az én motorom a legrosszabb a tesztek alapján, akkor is. Nekem tetszik. Sajnálom, hogy a kommentek ez irányba mentek el. Ha a Yamaha nyert volna, én nem sírnék. Lehet, csak intelligencia kérdése.
Szaisztok!
A két motor tesztje teljesen irányadó volt és kivesézték anno a dolgokat, ebben a cikkben csak azt irták le a szerzők ill. tesztelők , hogy a adot túra során milyen benyomások érték őket a két motorrol. Ezek egy átlagos motorosnak irányadoak lehetnek merre keresgéljenek amikor motort válaszatanak, de ha valaki egy teszt alapján választ motort az hülye ,vagy nagyon sok pénze van ,mert ha nem jön be a választot paripa akkor eladja és vesz másikat. Valószinűbb azért az , hogy nem egy évre veszünk motort ezért érdemes jól körül járni a dolgot.
Zizinek teljesen igaza van abban ,hogy teljesen mindegy ki milyen motoron ül. Csak maga a motoros számít. Náunk a kluban elég vicces szokot lenni egy túra kinézetre ,/mert már többen a stromról bmw-re váltotak ,de mégis a klubban maradtak mert mint emberek nagyon jó fejek és a klub igényelte további tagságukat/ elől egy bmw mutatja az utat közben pár tipus idegen motor honda yamaha stb majd ált bmw zárja a sort . mégsincsen fikázás stb.
de ez mind inteligencia kérdése……..
Nekem suzukim van,de ha megtehetem majd, biztos ,hogy bmw tipus közül fogok választani… teszteltem szinte az összes tipusát a bmw-nek, és hatalmas különbségek vannak . v-strom és a gs között is /fék futomű és sorolhatnám , pedig a strom is kétszer nyerte az alpenmasters-t.
Csak ennyit szerettem volna……..
Hi!
Szerintem a cikk objektív próbált lenni (és sikerült is).
6.000km után mondhatom, hogy amit Mackó leírt az igaz, bár szerintem az összehasonlítás maga a szubjektivitás.
Tény, hogy minden egyes Yamaha gyenge nyomatékban az alsó fordulatszám tartományban, de pl. nekem ezzel nincs semmi bajom,én szeretem pörgetni, ha menni akarok.
Az ABS nekem jobban tetszik az ST-n, azonban a tény annyi, hogy mindkét motor fékje tökéletes (nem hiszem, hogy értékelhető különbségek vannak és mentem sokat GS-el is).
Az St-ről azért érdemes megjegyezni, hogy amit Mackó pedzeget, az maga a katasztrófa az ST számára!
Az új ST még nincs kitalálva és bizony a bosszantó apróságok sora is ezt bizonyítja!
Egy bosszantó, de nem apró hiba, hogy a gyári bukócső a hűtő alján van rögzítve és bizony egy alap eldőlés, esetleg egy buckásabb szántóföld abszolválása közben, az első pofon a bukócsőnek és a hűtőnek annyi! Eltekeri a hűtőt és a ventilátor kireszeli
(természetesen a bukócső nem a motor védelmét szolgálja, hanem esztétika a gyártó szerint, így azt nem cseréli gariban).
A hátsó doboztartó műanyagja olyan műanyag, hogy egy sima indulásnál elrepül az üres doboz, természetesen a doboztartó végével együtt, bár megjegyzendő, hogy ezt a gyártó is elismeri és gariban cseréli.
Összesgégében szerintem a koncepció jó, a 3.-4. széria ST bizony odavág majd a GS trónjának, de jelenleg a vásárlók által finanszírozott teszt üzem folyik.
Csak az vegye meg az új ST-t, aki elkötelezett híve a Yamahának és hajlandó finanszírozni a piacképes modell fejlesztését
.
Szerintem ez e cikk, a két motor külön tesztjére való hivatkozással, amit ajánlatos elolvasni az összehasonlító teszt előtt, teljesen kerek. Gondolom, nem is véletlenül kerültek a linkek, utalások a teszt elejére. Aki kritizál (ez alatt nem az egészséges kritikát értem persze) annak azt tanácsolnám, hogy próbáljon megírni egy teszt, nem olyan egyszerű dolog ám ez. Manapság már elég sok kereskedésben lehet kérni tesztmotort, tessék leírni érzésüket, tapasztalatukat az adott motorkerékpárról.
Nyílván hogy mindenkinek más és más jön be, ezt el kell fogadni, ezzel nem is szabad vitatkozni. Van olyan ismerősöm aki GS után visszaült egy japán gépre, neki nem jött be a bajor márka. Jelzem, nem mindenki szereti és főleg nem is isteníti mindenki a bömbiket. Én például, 10 évig “nem szerettem” a bajor márkát, sőt a családban lévő másik bömösről 10 méter után leszálltam és kértem vissza a saját japán motoromat, mint az oviba a kedvenc homokozó lapátomat. Aztán történt valami, és már két éve egy 1150 GSA-t nyúzok, a V-strom Club Hungary keretein belül is.
Amikor DL 1000 nyergében motoroztam, akkor sem érdekelt, hogy a GS-Varadero-DL tesztekben rendszerint mindig utolsó lett, elverte az összes túra enduró. Ennek ellenére én nagyon szerettem, sok szép helyre elvitt, emberek barátságát köszönhetem neki és ár-érték arányban most is legjobb motornak tartom. Hogy akkor miért cseréltem le? Egyesek szerint beleöregedtem a GS-be, kiprobáltam és tetszett, meggyőzött. Na és persze találtam egy olyan példányt amire nem tudtam nem-et mondani.
Édesapám szerint mindig az a legjobb motor ami a garázsban áll!
Taro, ez a bukócső, mint a motor esztétikai tartozéka, hááááááát ez nagyon furán hangzik. Javasolni kellene a Yamahának hogy bukócső helyett legyen a neve esztétikaicső. Így legalább mindenki tudja mire is való ez a tartozék!
“természetesen a bukócső nem a motor védelmét szolgálja, hanem esztétika a gyártó szerint, így azt nem cseréli gariban”
Ez most komoly? Tehát ez kimondásra/leírésra került?
A hétvégén találkoztam két rendőrmotoros barátommal és elképedve hallottam tőlük, hogy az új FJR1300 rendőr Yamahákon is csak esztétikai élményt nyújt a bukócső sajnos. Hajlik mint a szívószál. Náluk is elkélne egy bikább cső, nem beszélve egy olyan bazi nagy túrákra és szélsőséges útviszonyokra tervezett vasra, mint a nagy teneré.Bár az a hűtőkidörzsöléses eset az durva, és még nem is garis… De majd ezeket szépen kijavítják a japók. Lesz ebből még nagyon jó motor, már most is az.
“De majd ezeket szépen kijavítják a japók. Lesz ebből még nagyon jó motor, már most is az.”
Érdekes hogy vannak ilyen hibák mert nem lenne nehéz kikerülni öket.
Ha egy tulaj 6000Km alatt már be tud számolni ilyen hibákról akkor a gyár erre miért nem jött rá??
Oda kéne adni Takashinak a gépet hogy ugyanmár menjen vele egy 10.000Km-t még piacra dobás elött nehogymá visszakeljen hívni a vasat mert az cikibb lesz.
Vagy hogy van ez?
Ha tényleg nem nagy a különbség akkor inkább a Yamaha mert az szebb:)
Amikor bemutatták a DL650-et, a német Motorrad magazin az Alpok királyává avatta, és elverte az amúgy nem kicsi összehasonlító teszt összes résztvevőjét. Azt hiszem, hogy ez elég nagy elismerés a márkának és ledönti azt a sztereotípiát, hogy német újságban csak német motor nyerhet. Úgy emlékszem, hogy a nagy DL hasonló élményt nyújt, és nem keveset adtak el belőle. Ennyien nem tévedhetnek. 🙂
Mellesleg szerintem nincs rossz motor, mindegyiknek van hibája meg egy csomó olyan tulajdonsága, amit lehet szeretni. Ezért nem is értem, hogy miért irritál ennyi embert a BMW, főleg olyanokat, akik még középsztenderen sem ültek rajta. Mondjuk engem pont nem érdekel, hogy ki mit szeret, én megtaláltam az igazit és nem akarok lemondani róla. Viszont ettől nem gondolom, hogy a többi motor szar, ezért is üt szíven minden alkalommal, amikor merő passzióból, zsigerből támadják a márkát.
A 1000es strom egy nagyon jó motor. Mivel én egyedül is két személlyel motorozok ezért a 650-es szóba sem jöhetett nálam.
Az biztos hogy ha anyagilag megengedhettem volna magamnak, hogy két motorom legyen, akkor most is a garázsomba állna egy 1000es v-strom a GS mellett.
Most már egyre jobban kezd érdekelni a nagy Teneré, elöbb utobb ki kell majd próbálni
Pepe!
Ha kipróbálod, bele fox szeretni
!!!!
Nekem sikerült
.
Csak megvárom a második modellfrissítést, illetve anyagi helyzetem jelentős javulását és már semmi sem válaszhat eltőle
.
“Ha kipróbálod, bele fox szeretni
!!!!
.”
Nekem sikerült
na ezzel most nem nyugtattál meg
Én tavaly vettem egy Varát és eddig nagyon elégedett vagyok vele. Talán a futóműve lehetne kicsit jobb, de mivel BMW-t még nem próbáltam (annak álítólag sokkal jobb
!), így nem fáj érte a szívem. Nagyon sok jót hallottam a GS-ről, sőt igazából azt is szerettem volna, de végül az ár döntött. A Hondát 4 évesen egy hasonló korú GS kb. 60%-áért lehet megvenni. Mivel a magyar piac meglehetősen ár-érzékeny szerintem az XT-ből sokkal kevesebbet látunk majd az utakon, mint a Varából és Vstromból. Főleg azért , mert akinek nem számít annyira a vételár az inkább a már sokat bizonyított BMW-t veszi ezután is.
Na, legyen kis kritika megint 🙂
Nem török a babérjaitokra, csak próbálom értelmezni a saját reakcióimat, amik erősen hajaznak a kezdeti hozzászólóékra. Mielőtt bárki kérdezi, igen, van BMW-m, de nagyjából ez lényegtelen is.
Első olvasatra a cikk tényleg csöpög a BMW imádattól. Nem az értelmezés szintjén, de mégis kifolyik a szőnyeg alól. Az okot keresve két dologra tudok gondolni. Első, mert ez egy összehasonlító cikk, GS-hez méri az ST-t. Ezzel sok mindent nem lehet kezdeni bár szebben is meg lehetett volna oldani. De ne is vesztegessünk rá időt.
Második, a bevezető rész: „Még olyan megfogalmazást is olvastam …” aztán „hiszen nem. Messze elmaradnak”. Ezek a félmondatok így ebben a formában olyan mértékű lekezelést sugallnak … és hát nem csak sugallják.
Egy ilyen indítás után nehéz egyensúlyba hozni a mérleget, szerintem nem is sikerül.
És ennek is megvan az oka: a cikk a további részekben folyamatosan „igen, de …” kijelentéseket tesz.
„Persze van amiben a BMW többet nyújt … de van amiben a Yamaha tűnik jobbnak”, kicsit nagyképű a persze miatt és a de, se de, hanem talán. GS vs ST 1:0
„azonnal láthatjuk, mennyivel büntet minket a motor a nagyobb tempó miatt.” lehetne 1:1, de az előző mondat miatt nem igazán jön át. Mondjuk 1:0.5
„Azonban amikor belénk bújik az ördög … a kis különbségek hirtelen nőni kezdenek” Mivel most éppen 1:0.5-re állunk, egyértelműen a GS javára tolja a mondat az olvasót.
„Már rövid ismeretség után is hagyja … majdnem annyira semlegesen reagál, mint a BMW”. Lehetne 2:1.5 az állás, hiszen jó a Yamaha futóműve, de ott a majdnem. Fontos a majdnem szócska… és jön a következő mondat: „Bár ha nem ideális alattunk az aszfalt”. Ezzel az előző mondatban nagy nehezen „majdnem” megadott 1 pontot el is vettük a Yamahától
Igen, aztán pozitív kijelentés az ST-ről, amit követ „A BMW ehhez képest csak annyiban más … Mintha nem is ugyanarra az elemre hatnának ezek az erők”. Értem én – nem is ugyanabban a mondatban van – csak éppen, csak éppen ég és föld.
Aztán megint egy „BMW jó, de a Yamaha sem rossz” megállapítás a fék kapcsán.
Aztán egy pozitív mondat az ABS-ről, amit érvénytelenít az „Azonban” szóval kezdett mondat. Jó, de … megint.
Aztán megint egy furcsa rész: „Az ember azt várja, hogy vajon melyik irányba fog kitörni”, ez egy nagyon negatív megállapítás, amit követ egy „csak a BMW-vel összevetve tűnik fel ennyire”. Akkor ez most tényleg ennyire negatív, vagy nem?
„Tulajdonképpen észre sem lehetne venni”, megint csak egy „igen, de”, ami folytatódik egy „GS mennyivel jobban húz a pincéből.”, ami az autós nyelvben egy nagyon erősen pozitív mondat. „Igen, de …” Igen, jó a Yamaha motorja, de hát a BMW … 🙂
„Csak a markolaton kell csavarni egyet, míg”. Ugyanaz mint az előző, de talán még negatívabb az ST-re nézve. És követi a lekicsinylő félmondat, ami ráadásul az olvasót személyében sértheti: „a Teneré lovasa azt hiheti, hogy most aztán nagyon megyünk, pedig nem”.
„Cserébe viszont a Super Teneré elkápráztat … a kétféle mód (Touring és Sport) között alig van eltérés”. Elkápráztat, de értelme semmi. -1 pont ST.
„nem fog utasunk sem hányingerrel küszködni a poroszkálás során”. Ez valószínűleg teljesen igaz, viszont ezzel azt mondod – ebben a részben csak a Yamaháról beszélsz – hogy egyébként meg hányingert kap az utas. Igen, a finoman pozitív megjegyzést a szövegkörnyezet erősen negatív kijelentéssé teszi, még ha nem is ez volt a cél.
Következő megint „igen, de”. Jó a kijelző, „Ha lenne rajta fokozatkijelző … semmivel sem maradna el a BMW-töl”. Ez is olyan … jó a Yamaha, de a BMW!
És akkor itt jön a rész, ami viszont tényleg jó. El van mondva, hogy az óra nem precíz, sőt baromi sokat csal. Hogy a mutatott fogyasztás köszönő viszonyban sincs a valóssal. Hogy nem csak sebességet, de a távolságot is csalja. Ezek Önmagukban álló negatív kijelentések, ami lehetne rossz is, de – de nem hasonlítod a BMW-hez. És ettől ez a rész nagyon is jó. Negatív, de nem foglal állást a GS vs. ST kérdésben.
Aztán megint, hogy „Arról nem is beszélve” … hogy a GS jó, a Tenere meg nem … ami megint csak igaz. A kormányt elengedem, nincs vele baj, de ne már alulról kelljen nyomogatnom valamit amit nem is látok. Ezt is meg lehetett volna másképp fogalmazni – ahogyan azt az előző mondatokban tetted – és nem a GS-hez hasonlítani. Ez konkrétan önmagában rossz, nem a GS-hez hasonlítva. De mert megtetted egy „Arról nem is beszélve” keretében, megint csak BMW melletti állásfoglalás lett.
És végül a bosszantó apróságok felsorolása, ami a fentiek után már csak a véres hulla marcangolása. Nyilván igazat írsz, nem is kérdőjelezem én ezt meg, csak próbálom érzékeltetni, hogy a cikk előző részei után ez mit is jelent.
Végül a konklúzió bevezetője: „igen, de”. A mondandó pedig ellentmondásos, te is érzed: „A látszólagos ellentmondás feloldásához hadd hozzak egy példát”. És mit hozol példának?
Audi A3, az egyszerű nép fejében a már – már presztízsautó vs. Opel Astra – a szegény ember szamara, mert nagyjából az Opel Astra Classic ugrik be mindenkinek, amivel a kilencvenes évek közepén a területi képviselők rohangáltak.
A végén egyértelművé válik, hogy a BMW az A3 és a Yamaha az Astra, de a cikk szándék szerint nem sugall akkora különbséget, mint amekkora egy Audi és egy Astra Classic között az átlagember fejében van. És most szándékoltan hagytam el a típusjelet az Audinál és tettem oda az Opelhez. Meg akartam mutatni mennyire hatalmas az érzékeltetett különbség.
Nab+. Nem akartam ennyire megnyújtani, csak máshogy nem tudtam elmondani miért lesz a cikk végül egy a BMW imádó cikkek közül. Példák nélkül ez semmit nem ér. Nem gondolom, hogy ez akaratlagosan lett ilyen, egyszerűen csak nem figyeltetek kellően oda bizonyos jelzők használatára és a mondatok tudatosabb szerkesztésére.
És igen, építő kritika – semmi negatív nincs benne részemről – csak próbáltam megválaszolni a fel nem tett kérdésre: vajon miért nem érezzük objektívnak? Mert egyébként az, csak nem jön át.
Előljáróban hadd köszönjem meg a kulúrált hozzászólásodat.
Bár ez lenne a normális..
Szóval:
“Igen, jó a Yamaha motorja, de hát a BMW … :)”
“Ez is olyan … jó a Yamaha, de a BMW!”
“Ezek Önmagukban álló negatív kijelentések, ami lehetne rossz is, de – de nem hasonlítod a BMW-hez. És ettől ez a rész nagyon is jó. Negatív, de nem foglal állást a GS vs. ST kérdésben.”
Egy összehasonlító írásban miért baj, ha összehasonlítás születik?
“És most szándékoltan hagytam el a típusjelet az Audinál és tettem oda az Opelhez. Meg akartam mutatni mennyire hatalmas az érzékeltetett különbség.”
Szerintem egy kissé többet gondoltál bele, mint amiről valójában szól.
“…mindamellett, hogy az Astra is egy pontosan olyan autó amilyennek annak 2010-ben lennie kell.”
Ebből talán egyérteműen látszik, hogy nem az F Astráról van szó.
A jelenlegi modellek között viszont koránt sincs akkora különbség, mint hajdanán.
Eko,
ugyan ez lenne a normális, de nem az 🙂 Előre bocsátom, nem vitatkozni akarok.
„Egy összehasonlító írásban miért baj, ha összehasonlítás születik?”
Egy szóval nem mondtam, hogy baj. Most te gondolsz bele kicsit többet a mondandómba. Nem baj egy összehasonlító tesztben az összehasonlítás, ezt írtam is ay elején: Ilyen a műfaj, nehéz máshogy megoldani. Én csak arra próbáltam rámutatni miért érzik egyesek BMW seggnyalásnak a cikket.
Igen, valóban átsiklottam az idézett mondat felett „olyan autó amilyennek annak 2010-ben lennie kell.”, de ezt a mondatot már csak a szövegrész végére teszed oda és abban a részben, amikor kifejted a gondolatot nem mondod miről van szó. Az olvasóra bízod, hogy mit gondoljon – melyik autóra, évjáratra gondoljon – hagyod szabadon asszociálni majd a végén mondod, hogy mire is gondolsz. Ahogy tettem ezt én is és próbáltam az Audi-t, Opel Astra-t elhelyezni a magyar néplélekben. Ezen meg szvsz az utólag tisztázott évjárat már nem sokat segít.
Hadd idézzem Eszterházy Péter egy zseniális mondatát: „A mondat arra lehet példa, hogy nemcsak én írom a mondatot, az is írja önmagát.”. Innen: http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/esterhazy/20030904esterhazy.html?pIdx=1
Tehát akkor a hozzászólásod egy fikáznásnak álcázott nem fikázás volt? Kezdem elveszíteni a fonalat.
Látod Körte,
ezért félek ilyet írni. Egyrészt mert nem vagyok író, másfelől baromi nehéz kritikát megfogalmazni úgy, hogy az akinek szól ne fikázásnak vegye.
A kritika nem a megfogalmazás miatt válik fikázássá, hanem a kritikát fogadó lelkivilága, a kritika tárgyában való érzelmi érintettsége, esetleg a kritizált világképében bekövetkezett torzulás konpenzálása miatt.
Zsolt tökéletesen mutatott rá a cikkíró érzelmi elkötelezettségére, de ez egyáltalán nem bántó (már ha a vele nem azonos világkép és énkép nem sérül drasztikusan :-))
Mondom ezt, mint Yamahás, akinek a világképe stabil és objektív, vagyis a Yamaha az egyetlen hangszer, mellyel tökéletesen lehet motrorozni :-)))
( a szervízig) 🙁
Ezzel egyáltalán nem értek egyet. A kritikát meg lehet fogalmazni úgy is, hogy akinek szánod, ne vegye bántásnak, kivéve ha mindenképp annak akarja érezni. (Vagy azért fogja annak érezni, mert szövegértési problémái vannak, ez majdhogynem mindegy a végeredmény szempontjából.) Ehhez kell némi gyakorlat, de eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy simán kivitelezhető, viszont van akinek bármit és bárhogy mondasz, megsértődik, mert meg akar sértődni. Írásban ráadásul lehetetlen a megfelelő hangsúlyt éreztetni, a szmájlik ellenére is. Úgyhogy azt gondolom, teljesen felesleges megpróbálni meggyőzni a kritizálókat. Egyrészt azért, mert meggyőzhetetlenek, másrészt meg mert nem kell őket meggyőzni. What’s done is done. A szerző leírta, vállalta, van benne vélemény, kritika, nem kevés dicséret mindkét motornak, csak rajtatok múlik, hogy hogyan értelmezitek. Kizártnak tartom, hogy attól, mert most megy a marcangolás, eko hirtelen máshogy kezdene gondolkodni.
Meg azt is gondolom, hogy manapság az emberek hajlamosak inkább belekötni bármibe, mert úgy érzik, hogy azzal, hogy valaki kimondta a véleményét (ami mellesleg ellentétes az övével), az ő bármihez való joga, vagy véleménye sérül. Ez teljesen negatív és rossz hozzáállás. Két dolog dívik ma itthon, az intolerancia és a rosszindulat. Dögöljön meg a szomszéd tehene is, az a tuti, nekünk attól biztos jobb lesz…
Nem csupán tesztet írni kell tudni, hanem olvasni is, de ugyanígy van ez a hírekkel. Vagy bambán befogadod amit hallasz, vagy elgondolkodsz rajta és kételkedsz. Persze ehhez szükség van arra, hogy képes legyél a saját véleményedet nem abszolút igazságként kezelni. Én úgy érzem, hogy aki most támadja ekót a cikk miatt, nem tud elszakadni attól, hogy neki milyen motorja van, és nem tud elszakadni attól, hogy ő személy szerint (rengeteg szempont alapján, olyanok alapján is, amit esetleg nem írt le) _egy hajszálnyival_ jobbnak érezte a BMW-t, így ők elsiklanak afelett a tény felett, hogy a Yamaha rengeteg dicséretet kapott.
Nem értem miért fáj ez ennyire, szinte biztos vagyok benne, hogy ha egy yamahás (vagy valaki, aki nem kedveli a BMW-t) írja a tesztet, és történetesen az ő ellentétes irányú elfogultsága miatt lehúzza a GS-t, akkor világbéke lenne, mert az persze rendjénvaló, hogy az első számú közellenséget legyőzte egy “ifjú” titán. Ebből a tesztből rengeteg pozitív véleményt tudtam kiolvasni, amit a Yamaha zsebelhet be. Érdekes, mindezt úgy, hogy BMW-m van, ráadásul mégsem prüszkölök habzó szájjal akkor, amikor a márkát valami megalapozott kritika éri, ellentétben azokkal, akiknek mégcsak nem is Yamahája van – és pusztán azért van ez így, mert a másik motor egy BMW. Ez azért elég beteges, nem gondoljátok? Talán azért, mert kipróbáltam már pár tucat motort mindenféle márkából és írtam is róluk, vagy talán azért, mert tisztában vagyok a saját motorom (és a többi) gyengeségeivel, vagy egyszerűen csak tudom, hogy egy véleményt olvasok, ami bárhogy is hangzik, a motorom és én nem leszünk tőle kevesebbek. Nincs szar motor és nincs tökéletes motor, ezt soha nem szabad elfelejteni, jelen helyzetben pedig “hajszálnyi” különbségeken folyik a toporzékolás.
(Talán meglepő, de én például nem vágyom az 1200GS-re, mert kipróbáltam és vannak olyan tulajdonságai, amelyek számomra az 1150GS-t szerethetőbbé teszik. Így azzal igazán nem vádolhat senki, hogy a típussal szemben vagyok elfogult.)
Mellesleg én is úgy gondolom, hogy azok a szövegrészletek, amelyeket ZsoltK kiemelt, egy összehasonlító teszt teljesen természetes elemei, ezek nélkül nem létezne összehasonlítás. Egyébként meg normál esetben (mondjuk egy nyomtatott újság esetében, ahol nincs online kapcsolat a szerző és az olvasók között) az olvasó valószínűleg nem tudja, hogy a tesztelőnek milyen motorja van. Mégis egyből az a hozzáállás, hogy elfogult, az importőr megvette kilóra, biztos valami érdeke fűződik hozzá, hogy dicséri. (Megjegyzem 9 éves pályafutásom alatt ilyennel még nem találkoztam, bár olyan volt, hogy utólag nemtetszésüket fejezték ki, amihez szíve joguk.)
Ezzel csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy ha azzal vádoljátok bármelyik szerzőt, hogy elfogult, akkor sajnos Ti magatok sem vagytok előítéletektől mentesek, vagyis a tesztet teljesen más hozzááállással fogjátok olvasni (gy.k: egy nagy adag rosszindulattal). És itt most mindegy, hogy az elfogultság a BMW-vel szembeni zsigeri ellenállásból, vagy egy másik márka iránti elfogultságból, vagy netán puszta irigységből, esetleg egy jó adag frusztrációból ered. Lehet véleményt mondani egy tesztről is, de az nem vélemény, hogy “szar az egész”. Az vélemény, hogy “nekem nem tetszik” (esetleg alá lehet támasztani egy-két momentummal, ami miatt így van), ahogy mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy irányadónak tartja-e a benne leírtakat. Lehet kritizálni, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztva a mondanivalót, de az nem érv, hogy “mert biztos lefizették”, vagy “elfogult”. Ez így már nem vita és kritika, hanem fikázás.
Ismét mondom, hogy ne legyen félreértés: nem ekót, a tesztet, a véleményét, a márkát, a típust védem, mert egyikük sem szorul rá. A véleményemet írtam le az itt (is) jelen lévő hangulatról és hozzáállásról. Kéretik tiszteletben tartani.
De hát én tiszteletben tartom, sőt!
Én még csak kritikát sem fogalmaztam meg:-)
Csak az eleje szólt Neked, gondoltam csak rájössz.
Nem bántás akar lenni:
Egész más lenne egy ilyen cikk hangvétele, meg az átlagos motoros hozzáállása a témához, ha mondjuk nem BMW-fan BMW tulaj írna róla… 🙂
Hogy itt milyen sok embernek savanyú a szőlő.
Úgy tűnik ennyire nehéz beletörődni abba, hogy bizony a BMW motoroknak nincs párja.
…akkor egy ilyen gépezet begurul a garázsba.
Én a BMW mellett vagyok,és 3 fő érvem van:
1.Kiforrott konstrukció,30éve reszelgetik.
2.Mivel léghútéses kevesebb a hibalehetőség.
3.Több mit 30kg súlyelőny,ami nem kevés.És az oké,hogy a ST súlypontja alacsony,de a BMW-é legalább annyira alacsonyan van.
Az árra nem térek ki,ott nagy difi nincs.
Szerintem a ST-nél érdemes megvárni 1-2 modell frissítést és akkor lesz igazán ütős gép.
Ja.és a teszt is korrekt.