Robotok vagy motorok?

2010. július 2. - onroad - Kiemelt tartalom Cikk / Technika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiszem, hogy Murphy jól látta! Ami elromolhat az minden bizonnyal előbb vagy utóbb el is romlik. Kedvenc hobbi- és közlekedési eszközünk esetében pedig ez – valószínűleg nem túlzok kijelentésemmel – létkérdés. Talán az ABS megjelenésével kezdődött minden. Tisztán a motorosokat segítő szándékkal, a legnemesebb célok szem előtt tartásával kezdtek a motorkerékpár-gyártók egyre nagyobb figyelmet fordítani a lehetséges vezetési hibákból eredő balesethelyzetek minimalizálására. Már ekkor sokan voltak, akik ellenérzéseiknek adtak hangot, hiszen sokunk meglátása szerint hibás elgondolás kivenni az ember kezéből az irányítást és elektronikus rendszerekre bízni azt. Nem csupán az irányítást adjuk át ezzel a gépeknek, hanem a kompetenciát is, amellyel ezen kisegítő rendszerek hiányában kizárólag mi sofőrök rendelkeznénk.

Az ABS már teljesen megszokottkiegészítője a motorkerékpároknak

Én a régi iskola híve vagyok. Úgy gondolom, inkább a járművezető-képzés színvonalának emelésével kellene javítani a baleseti statisztikákon. Számtalan kedvező tapasztalat igazolja, hogy egy-egy vezetéstechnikai tréning elvégzésével milyen mértékben lehet javítani egy motoros képességeit a biztonságos motorkezelést illetően. Ellenérzéseim java azonban az elmúlt néhány évben jelentősen erősödött.

Hiszen az ABS megjelenését követően megérkeztek a különböző fékasszisztensek, kipörgésgátlók. Ezek is egységesen felülbírálják a vezető döntéseit. Majd jöttek a tisztán elektronikus, minden mechanikus kapcsolatot nélkülöző „drive by wire” gázvezérlő rendszerek. A tempót (gázkezelést) ezzel a gép kezébe helyeztük. A féket nem különben. Egy mostanság bemutatott olasz torpedó leírásában olvasom, hogy a kormányzárat is az elektronika oldja és zárja automatikusan, egy kulcs helyett a motorhoz melléket elektronikus jeladó jeleit érzékelve…Ez már döfi! Isten mentsen egy gombelem lemerülésétől, esetleg egy rövidzárlattól! A motorok teljesítménye mindemellett alulról nyalogatja a 200 LE körüli elképesztő teljesítményszintet. Számomra ez egyre inkább tűnik agyrémnek, mint haladásnak.

Egyre gyakoribb kiegészítő nagyteljesítményű utcai motorkerékpárokon a kipörgésgátló is

Vajon mi jön még? A vezető döntéseit szükség esetén felülbíráló elektronikus kormányzás videokamerák és a fedélzeti számítógép által elemzett adatok alapján? Esetleg robotpilóta, hogy a hosszabb, például autópályás szakaszokon aludni is tudjunk? Nekem ez a jövő nem tetszik! Elgondolkodom azon is, hogy vajon napjainkban is csak és kizárólag a motorosok biztonsága a legfőbb szempont a gyártók szemében, vagy esetleg közrejátszik a profitéhség is…Hiszen az egyre „modernebb”, egyre jövőt idézőbb technológiákkal operáló, ezáltal egyre drágább járművek egyre nagyobb profittal jutalmazzák megalkotóikat. Vajon kinek jó az, ha (természetesen „szigorúan a minőség védelmében” felkiáltással) csak és kizárólag márkaszervizekben, csak és kizárólag gyári alkatrészek felhasználásával, horribilis munkaóradíjak és alkatrészárak kifizetésével, többmilliós szoftverek és számítógépes teszterek segítségével orvosolható egy – egy meghibásodás, legyen az bármennyire csekély is?

Lehet, hogy én egy maradi, „öreg motoros” vagyok, de nekem jobban tetszene, ha olcsóbban kapnánk megbízhatóbb járműveket. Ha nem az lenne a cél, hogy egymást „űberelve” minél nagyobb szabású és futurisztikusabb technikákkal teletömött robotokat nyomjanak le a felhasználók torkán, mindezt aranyáron.

Lassan talán nem is kell motoros a motorozáshoz?... (A képen egy próbapadi mérésekhez használt, az embert szimuláló robot látható)

Elismerem, lehet némi túlzás a fentiekben. Nyilván minden fejlesztést ezerszeresen kipróbálnak, mielőtt szériaéretté válik egy-egy újdonság. De valóban szükséges mindez? Lehet, hogy eljárt már felettem az idő, de én mégis úgy gondolom, ez az út nem a jó irányba vezet. A technológiai fejlődés nem feltétlenül jelent egyet a bevált dolgok minden áron való megváltoztatásával, különböző ideológiák mögé bújtatott agyonkomplikálásával, csak mert a marketingesek szerint a piac ezt diktálja.

Mit tehetünk mi motorosok? Legnagyobb költőink egyike már nagyon jól megfogalmazta ezt a kérdést, igaz más vonatkozásban, de talán nem venné zokon, ha örök érvényű szavainak egy részét felhasználva, én is megismételném példáját:

Robotok vagy motorok? Ez a kérdés, válasszatok!