Újabb mélyütés: BMW R1250GS Adventure teszt

Itt és most, azonnal bevezetésként elnézést kérek mindenkitől, aki utálja a bajor márkát. Jómagam pontosan ugyanúgy szeretek minden motorkerékpárt – gyártójától függetlenül -, most mégis egy kisebb ömlengés fog következni. Egyszerűen nincs más lehetőség. A BMW ugyanis egy nagyon csúnya játékot játszik versenytársaival. Amikor tényleg már azt érezzük, hogy lassan kiegyenlítődik a vevői kegyekért folytatott harc és a nagy boxerekre felzárkóznak a riválisok, a müncheni bűvész benyúl a cilinderébe, és előhúz egy újabb, mindent vivő kártyalapot. Ezt tették most, 2018 végén is, amikor különösebb előjel nélkül, egy medence partján bemutatták a világnak az új, változó szelepvezérlésű boxer erőforrással szerelt modelljeiket. Közülük elsőként a zászlóshajót, az R1250GS Adventure-t kaptuk meg tesztre.

A világelsőség alapjai

A GS modellek történetéről írtunk már egy igen alapos cikket korábban. Amióta a BMW elkezdett ezzel a betűkombinációval motorkerékpárokat gyártani, azok sikerre vannak ítélve. Persze ezért tesz is a gyár: a fejlesztés folyamatos, a technikai előnyt nagyon igyekeznek megőrizni – sőt növelni. Igazán sok ponton az elődbe, a 2014 óta részlegesen folyadékhűtésű boxermotorral szerelt R1200GS Adventure-be sem lehetett belekötni. Öt éves modelltörténete alatt az erőforrás nem változott – az egyéb körítések azonban folyamatosan fejlődtek.

A legendássá vált, a motorosok számára hihetetlen kényelmet és magabiztosságot nyújtó Telelever-Paralever futómű rugóstagjai nem csak a pillanatnyi helyzethez, hanem az utas nyújtotta többlet terheléshez is automatikusan alkalmazkodnak. Vagyis a terhelés növekedésekor magától beáll a megfelelő előfeszítés, az útviszonyok és a motorozási stílus függvényében pedig folyamatosan, menet közben is módosulnak a csillapítási paraméterek. Az eredmény egy észrevétlen komfort – és megint csak magabiztosság.

Az egyéb felszereltségek terén szintén vezető magasságokban tanyázott már az elődmodell is. Sebességtartó automatika, kormányról is vezérelhető gyári navigáció, állítható ülésmagasság, vezetői üzemmódok, kanyar-ABS és piacvezető fejlettségű menetvezérlő elektronika mind elérhetőek voltak. 2014 óta tehát a modell valójában folyamatosan fejlődött – így kétséget kizáró módon etalon maradt a saját osztályában. Egyetlen ponton lehetett javítani rajta: a menetteljesítmények további fokozásával. Ami valahol vicces, mert az előd is borzalmasan haladós egy szerkezet volt. De a BMW most meglépte a régóta rebesgetett fejlesztést, és tavaly bemutatta a ShiftCam névre keresztelt változó szelepvezérlésű boxert. Ez hajtotta a mi R1250GS Adventure tesztmotorunkat is.

Észrevétlen változás

A műszaki háttér eltér a motorkerékpár-iparban eddig alkalmazott változó szelepvezérlési rendszerektől. Azok ugyanis egy adott és előre meghatározott fordulatszámon változtatták meg a szelepek működési rendszerét a többlet üzemanyag bejuttatása érdekében. Így a pilóta stabilan tudta, hogy hol van “békés” és hol “vadállat” karakterisztikája a blokknak. A BMW azonban egy ennél fejlettebb rendszert alkalmaz, amelynél a vezérműtengely eltolását végző aktuátorok a vezérlő számítógép által meghatározott tetszőleges időpontban – és fordulatszámon – állítják át a rendszert. Vagyis számos paraméter figyelembevételével ő eldönti, hogy neked mikor kell a kirobbanó többleterő.

A második oldalon jön tesztvideónk, amelyben megnézzük, mennyivel gyorsul jobban a ShiftCam boxer saját elődjénél. Lapozz!