Van nekünk egy Motor Fesztiválunk. Azaz csak volt. Vagyis ez most nem tiszta – csak annyi, hogy idén úgy néz ki, nem lesz. De hogy mi vezetett ide, miért került mindössze kilenc nappal a megnyitás előtt a lemondás szomorú és méltatlan sorsára az a rendezvény, amit a magyar motorosok jelentős része évről évre várt, az nem is annyira egyértelmű. Próbáljuk meg kideríteni, miért nem lesz 2018-ban Budapest Motor Fesztivál.
A szervezők álláspontját ismerjük. No meg ismerjük a motorosok viszonylag széles rétegének a véleményét is, hiszen mindannyiunknak van egy ismeretségi köre (nekem elég bőséges), meg aztán ott a közösségi média végtelen felülete is. Tudjuk tehát, mi az általános vélemény: az egész egy nagy lehúzás a horror területbérletekkel, belépőkkel, parkolással, kajával, mindennel. Az átlagember a rendelkezésre álló információkból joggal véli úgy: a kiállítóknak elege lett a magas költségekből, ezért lázadtak fel. A valóság azonban egészen más.
A Budapest Motor Fesztivál területének jelentős részét kitevő nagy kiállítók többsége a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) a tagja. Nekik évek óta két fő területen volt gondjuk a Fesztivállal: egyrészt szakmai, másrészt a látogatókat érintő kérdésekben. Hogy ezek melyek, azt már csak saját magam gondolom tovább, de aligha tévedek – aki ismeri a kiállítást és gondolkodik egy kicsit, ugyanerre fog jutni.
Milyen benyomást tett a berendezett kiállítási csarnok a látogatóra? Egy igazi motorfesztiválra emlékezteti, vagy inkább egy zsibvásárra? És a kissé pejoratív szó nem amiatt csúszott ki, mert a bemutatott új motorok mellett árulnak motoros kiegészítőket, vagy saját standdal rendelkezik egy-egy biztosító vagy vezetéstechnikai cég. Hanem mert a kiállítók között minden évben ott vannak a tetoválóművészek és a töpörtyűárusok – akikkel önmagukkal semmi baj, csak akkor, ha éppen a Honda és a Talmácsi Racing közé vannak elhelyezve.
A nagy kiállítók nyilvánvaló célja, hogy ha már ők sok pénzt áldoznak a megjelenésre, akkor a látogatók elégedetten, jó szájízzel távozzanak. De még ez sem adott. Gondolj bele: a belépő nem olcsó – bár ezt még ki is fizetné a többség. Azonban mellé a parkolási díjak, valamint a kizárólag nagyon drágán kapható és egyáltalán nem díjnyertes kajalehetőségek belekalkulálásával bizony egy személy fesztiválozása nagyon súlyos tétellé hízik. Mindeközben a családosan érkezők hozzátartozói – amellett, hogy kényszerű többletköltséget jelentenek – sem tudnak nagyon mit kezdeni magukkal.
Egyetlen dolog van, aminek a megváltoztatását nem kezdeményezték a nagy motorkerékpár márkák. Ez pedig a bérleti díj. A motorosok java része azt gondolja, hogy ezért maradtak távol a rendezvénytől – a valóság azonban az, hogy pont ezen a téren nem is akartak mindenáron változást. Mindazon témákban azonban, amelyekben akartak, szintén hiába fáradtak. Az egyeztetés és a változás ugyanis évről évre váratott magára.
A második oldalon pontosan elolvashatod, időrendben mi vezetett a mai hírhez. És kicsit elmerengünk a jövőn is…
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »