Ahogy halad ugyanis előre a technika, esélyes, hogy egyre többször fog felbukkanni a téma a motoroknál is. A gyártók közül talán a Honda tolja a leginkább az automata váltók fejlesztését – elég csak a legújabb GoldWingre gondolni. Mai írásunkban igyekeztünk összeszedni a jelenleg legelterjedtebb megoldásokat – lássuk hát, miktől kell tartani a hagyományos manuális váltónak.
Ezt a szerkezetet a DAF találta ki, még 1958-ban, majd lejárt a szabadalom, és azóta mindenki gyártja orrba-szájba. Legfőképpen a Honda, ők ugyanis már 1973 óta tolják sorozatban a motorokat ezzel a megoldással. Az ilyen váltóval szerelt gépeken nincs se váltó, se kuplungkar, se semmi. Húzod a gázt és mész, akárcsak egy robogón. A “váltást” két kúptárcsa, meg az őket összekötő szíj/lánc végzik, illetve van még egy centrifugális kuplung is, ami az ürest helyettesíti.
Húzod a gázt, a szerkezet meg érzékeli a teljesítmény növekedést, a centrifugális kuplung pedig ennek megfelelően tolja a szíjat az egyik kúptárcsára és a motor már gurul is. Minél nagyobb a fordulat, annál tovább tolja a kuplung a a tárcsán a szíjat. A motoros mindebből pedig csak annyit érzékel, hogy egyenletesen gyorsul, bármiféle megszakítás nélkül. A piacon jelenleg kapható összes robogó ezt a megoldást használja – kisebb-nagyobb változtatásokkal.
Ahogy a CVT esetében, itt is először az autóipar alkalmazta ezt a megoldást. Egészen 2010-ig kellett várni, hogy a Honda bemutassa a motoros verziót, méghozzá a VFR 1200F személyében. Azért lássuk be, nem kis feladat egykori Forma 1-es technikát átültetni a közúti motorozásba. A DCT-nek is hívott rendszer kettő kuplungot használ, egyet a páros és egyet a páratlan számú sebességekre, így lesz villámgyors és sima a váltás. Hagyományos értelembe vett kuplung itt sincs, viszont a váltogatás láb helyett az ujjainkkal történik. Jelenlegi állás szerint a Honda eléggé kimaxolja ezt a megoldást, hiszen a VFR1200, az NC750, a CTX700, a GoldWing és a CRF1000L Africa Twin is mind rendelhető ezzel a fajta sebességváltóval.
Nálunk nem annyira elterjedt megoldás, leginkább kisebb motoroknál találkozhatunk ilyen jellegű szerkezettel. Feltalálásához egy egész aranyos történet kapcsolódik. Szintén a Honda fejlesztette ki – a cél az volt, hogy a motoros egyik keze mindig legyen szabadon vezetés közben. Hogy miért? Akkoriban az éttermi kiszállításokat bringával oldották meg egy kézzel vezetve, a másikkal pedig a csomagot egyensúlyozva. Ebben a korban született meg a Honda Cub széria. Hagyományos értelemben nem igazi automata váltó, mert bár kuplung itt sincs, váltogatni lábbal kell. Csak éppen többnyire négy sebesség közül lehet választani, és körbe is mehetünk, a négyes után megint üres jön. Spiccel taposva váltunk fel, sarokkal pedig visszafelé. Itthon a Kawasaki ZX130 és a Honda ANF125 Innova használ ilyen műszaki megoldást.
Könnyen meglehet, hogy az összes fent említett megoldást kiváltják az elektromos motorok – egyértelmű előnyeiknek hála. Relatív egyszerű szerkezetük miatt nem tartalmaznak túl sok mozgó alkatrészt, ami sohasem hátrány. A teljesítmény a gázkart követve nő vagy csökken, akárcsak a CVT váltó esetében. Csakhogy itt azonnali a nyomaték és sokkal gyorsabban történik minden, mint a CVT váltónál. Kijelenthetjük, hogy jelenleg ez a legegyszerűbb automata váltós megoldás, minden szempontból. Na jó, a hatótávolságot leszámítva.
Nektek volt szerencsétek valamilyen automata váltós motorhoz? Esetleg ilyet hajtotok minden szezonban? Komment formájában jöhetnek a vélemények!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »