A ninjáknak van egy különleges képességük: ők látnak és hallanak téged, te viszont nem érzékeled a jelenlétüket. Pont ilyen ninjának éreztem magam a magyarországi disztribútor Szallerbeck Motortól kölcsönkapott 2016-os fekete Zero DSR nyergében. Kétszeresen is oda kellett figyelnem a forgalomban, hogy ne vasaljanak ki. Ugyanis ez a tengerentúlról érkezett motor – Made in USA, crafted in California – menet közben alig bocsát ki magából több zajt, mint amikor áll.
Sőt, álló helyzetben némiképp talán zajosabb is, hiszen a műértő közönség azonnal megrohamozza és hangosan csivitelő diskurzus alakul ki körülötte. Tesztmotorról ennyit még sosem kérdeztek, és nem kellett ugyanazt a mondókát ennyiszer elmondanom.
Tesztünk tárgya egy Dual Sport (innen a nevében a DS) célokra szánt, teljesen elektromos meghajtású készülék. Városi közlekedésre, rövidebb túrákra és lájtosabb off-road felhasználásra egyaránt ajánlja a gyártó, és ezt az állítást csak megerősíteni tudjuk, heves bólogatás közepette. A teszt alatt belerámoltam a szokásos tesztkarikát, meghódítottam vele Budapest utcáit és végül a murvával körbevett málnásba is bezavartuk kicsit.
A Zero mindenhol brillírozott, ez már nem a marketing nyelven early adopter-ekre – vagyis korai befogadókra – építő túlhype-olt, béta fázisú startup cucc. Hanem egy alaposan átgondolt és precízen megépített, piacképes késztermék. Az elején még talán hiányzott a motorhang – mintha lenémítva nézne az ember pornót -, de a természet lágy ölén, madárcsicsergésre porolni olyan érzés, amit eddig csak a terepbringások tapasztalhattak meg. Velük ellentétben a Zero-val mi viszont hegynek felfelé is ugyanakkora sebességgel haladhatunk.
Az embereket nagyjából mindig három dolog érdekelte:
Mivel bátran nevezhetjük a motorok Teslájának, ezért ez érdekelte legjobban az embereket, amikor a Zero DSR-ről faggattak. A lóerőben nevetségesen alacsony teljesítményű, a forgalmi szerint 22 kW-os – tehát A2-vel is vezethető! – villanymotor 144 newtonméter nyomatékot képes leadni, gyakorlatilag bármilyen fordulatszám-tartományban. Hogy ez mennyire bődületesen sok, annak felfogására javaslom a BMW S1000RR, Kawasaki Ninja H2 vagy bármelyik seggtorpedó katalógusadatainak vizsgálatát.
Ez az, ami miatt a villanymotorra szíjhajtáson keresztül direktben kapcsolódó hátsó keréken keresztül Sport üzemmódban már a megmozdulás pillanatától számítva átélhetjük a nagyon egyenletes, de mégis elképesztő, négy másodperc alatti gyorsulást. Ráadásul ez “csak” egy 2016-os gyártású tesztmotor, az újonnan rendelhető 2017-es modellek már 155 newtonméterrel lőnek ki a sztratoszférába.
A tisztán elektromos hajtású járművek leginkább hangoztatott hátránya, hogy mennyi idő alatt lehet újratölteni. Majdnem teljesen lemerített állapotból a Zero 13 kWh-s akkumulátora ennyi idő alatt tölthető fel teljesen, ha a beépített töltőre hagyatkozunk. Amit mellesleg egy sima PC kábellel, a fali konnektorból tehetünk meg. Létezik természetesen gyorstöltő is hozzá, amivel 2,6 óra alatt visszapótolhatjuk az elveszett energiát. Amilyen gyorsan fejlődik a technológia, pár éven belül ez fél óra körülire csökkenhet, ami viszont bőven élhető, ha a megállást összekötjük egy kis nézelődéssel, falatozással és persze találunk egy konnektort.
Ameddig nálam volt, szinte csak a munkahelyemen vételeztem némi delejt a hálózatból. Bár gyakran tekintettem menet közben a még megtehető távolságra, pillanatra sem rettegtem, hogy tolva kell hazajuttatnom a motort. Az akkumulátorra – ami a motor árának egy jelentős részét teszi ki – amúgy öt év vagy 160’000 kilométer garanciát ad a gyártó, hogy akkor még a kapacitásának 80 százalékával fog rendelkezni. Ha majd egyszer cserélni kell, nem kizárt, hogy ugyanerre a helyre már egy kétszer ekkora energia-sűrűségű alkatrészt tuszkolhatunk be, amivel értelemszerűen megnő majd a hatótáv is.
Normálisan, életszerűen használva ennyit biztosan elgurulgatunk két konnektorra csatlakozás között. Persze a még megtehető táv dinamikusan változik a pillanatnyi csuklózás és az üzemmód függvényében. De gondoljuk csak végig: az év hány napján van szükségünk ennél többre? Aki főleg napi használatú, munkába járós gépnek venne Zero-t, akár Siófokról is feljárhatna nyélgázon az autópályán, a munkahelyén eltöltött idő alatt az akkut kényelmesen feltölthetné.
Rendesen betartott országúti tempó mellett bátran csatlakozhatunk kisebb gurulásokhoz, egy klasszikusnak számító stressz-levezető Budapest-Dobogókő-Üvegtigris karikával sem centizzük ki a hatótávot. Európa kerüléshez és mondjuk egy Aegon motoRun túraverseny részvételhez ez nyilván kevés, de tényleg már pár év, és egyre több hangtalanul suhanó motorkerékpár jelenik majd meg a túrázók között. A benzinesekhez képest felének mondható hatótávot viszont ellensúlyozza az egy kilométerre jutó költség. Körülbelül 3-4 forintból tesz meg a Zero egy kilométert a rezsicsökkentett villanydíjjal számolva, ami töredéke az adókkal vastagon kitömött benzinárral elérhető költségeknek.
Videónkon részletesen bemutatjuk a Zero DSR-t
A teszt viszont még csak most kezdődik el igazán – jönnek a motor részletei. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »