A tavaly késő tavaszi beszerzés után részletesen bemutattam motoros ruházati kísérletem darabjait. A kísérlet arra irányult, hogy lehetséges-e egyetlen szett felszerelésben kimotorozni az egész évet – legalábbis azoknak, akik a hideget jobban viselik, mint a hőséget -, vagy mindenképpen elkerülhetetlen több komplett cucc beszerzése? Azóta pedig nagyjából azt mondhatom, hogy véget is ért a vizsgálódás lényegi része, hiszen eltelt az ősz és a tél is, így immáron mínusz öt foktól fölfelé minden hőmérsékleti tartományban kipróbálhattam a felszerelést. Lássuk, mit tud egy megfelelően kiegészített hálós ruha négy teljes évszakon keresztül viselve – illetve hogy vált be a holmi minősége!
Az első cikkben a ruhadarabok technikai leírását megtaláljátok – így ezeket nem ismétlem meg. Inkább csak azon tapasztalatokra és átalakításokra térek ki, amelyek tavaly nyár óta történtek. A tavalyi anyag elkészültekor a TCX Windproof Based Necked Top felső- és Windproof Based Layer Leggings alsó aláöltözőket még nem tudtam kipróbálni – azóta viszont megtettem. Egészen elképesztő, amit a pergamen vékonyságú cuccok tudnak. A külső hőmérséklettől és főleg a menetszéltől valóban semmit sem védő Spyke Mitraal Air és Bora kombinációja alatt önállóan viselve nagyjából tizenkét fokig kellemes hőérzetet biztosítanak – köszönhetően az első része alatt található teljesen szélzáró anyagnak.
Biztosan van jelentősége annak is, hogy pontosan megfelelő kompressziós állapotban tartja a cucc az izmokat – ennek élettani oldalához nem konyítok semmit, csak azt tudom tapasztalatból, hogy sokkal hidegebb időben nyújt komfortos hőérzetet, mint az indokolt lenne. No és mi történik akkor, amikor elkezd bemelegedni az idő? Mert ugye az aláöltözék lekapása nem annyira egyszerű, hiszen ehhez az út mellett vagy a parkolóban mindenképpen gatyára kell vetkőznünk – meg kilépni a csizmából, satöbbi. A jó kipárologtatásnak hála akár 25-26 fokig nem válik zavaróvá, még akkor sem, ha zárt helyen kell huzamosan tartózkodnunk benne. Pedig már emlegettem, hogy én a meleget viselem nehezen, ugye…
A Spyke Evolution Softshell kardigán tovább tolja lefelé a hűvösben motorozás határait: amennyiben ezt is felhúzzuk a kabát alá – alapként viselve a TCX alsó cuccait -, akár 7-8 fokig is jól érezzük magunkat. Ez a ruhadarab amúgy roppant praktikus, hiszen egy farmerhez az esti sétán is nagyon jól mutat, sötétben felirata és dekorációi visszaverik a fényt – szóval sokkal többet nyújt, mint egy sima kabátbélés. Belső zsebében elfér egy 7 colos táblagép is kényelmesen, no meg pénztárca, kompakt fényképezőgép és egyebek. Töredelmesen be kell vallanom, hogy ezt nem is csak motorozáshoz hordom, hanem a mindennapi életben is gyakran pulcsi helyett – annyira megszerettem.
Végül térjünk rá a leghidegebb időkre: amikor már mindent felvesz az ember, ami befér a passzentos cordura ruha alá – de már az sem elég. Nos, ilyenkor már úgysem fenyeget a beizzadás veszélye, így simán rávehetjük kívülről az én esetemben a Nelson-Rigg márkájú esőruhát – amely aztán teljesen lezárja a levegő útját a Spyke hálós cuccainak irányába. Így az alsó határ nálam simán fagypont alá ment – ami valljuk meg, már amúgy sem teljesen ideális tartomány motorozás céljára. Viszont biztos vagyok benne, hogy aki nagyon, de nagyon fázós, az is jól fogja magát érezni egy ilyen felszerelésben 5-10 fokig – és aki tényleg cidris fajta, az vélhetően ez alatt amúgy sem akar majd motorozni! Minderről egy téli gurulás során készítettünk egy rögtönzött kis videót is – hogy ne csak olvassátok, de lássátok is a körülményeket.
Térjünk ki még a termékek minőségére, hiszen nagyságrendileg egy évnyi folyamatos hordás során – a tesztidőszakban tényleg szinte soha nem motoroztam más cuccban, csak ezekben – az esetleges gyártási- és anyaghibák is napvilágra kerülnek. Nos, sem a Mistraal Air kabát, sem az Evolution Softshell kardigán, sem pedig a TCX Windproof Based aláöltözők semmilyen elhasználódást nem mutatnak. Nem fakultak a színek a hálós dzsekin, nem bolyhosodott vagy rongyolódott semmi az alsó ruhákon.
Az egyetlen pont, ahol akadt egy kis gond, a Bora nadrág – de annak is csak a cipzárai. Egyszer a bal szárat lezáró nyílt szét menet közben – a kocsi legalul maradt, de a fogak elengedtek -, közvetlenül a cikk írása előtt pedig a naci bal külső zsebe maradt nyitva. Ez utóbbi amúgy lehet az én hibám is, ugyanis felhúzás közben akadt be a kocsi, és mivel éppen benne volt a diktafon az egyik tesztvideó rögzítése közben, egy kicsit erőszakosabban bántam vele a kelleténél, hogy beférjen a kezem… Annyit lehet felhozni a Spyke mentségére, hogy szerencsére a cipzárcsere nem egy nehezen kivitelezhető dolog – akár a garanciális idő lejárta után is könnyen megoldhatja bárki. (Itt is előny, hogy nem kell vízálló cipzárakkal bajlódni.)
Lényeges szempont, hogy amennyiben nem vagyunk konfekció-testalkatúak, magunkra tudjuk-e alakíttatni a cuccunkat. Nyilván egy dzseki esetében ez problémásabb, de a gond nálam is mindig a nadrágokkal van – hiszen a lábaim sokkal hosszabbak, mint az átlagos. A cikkbe direkt betettem néhány tesztmotoros felvételt – kettőn is tisztán látszik, hogy rövid a Bora szára. Mármint rajtam. Egy táskás ismerősöm sima gyöngyvászonból azonban nagyon szépen megtoldotta (teszem hozzá: 15 centiméterrel!), így már a legsportosabb motoron sem fog felcsúszni menet közben – és a 48-as krosszcsizmában sem nézek ki derékszögnek. Szintén a nadrágon alakítottunk még egyet: a kezdeti időkben hordott gumis hózentróger ugyanis nem bizonyult elégnek. A derékban is kicsit bő Bora alól ugyanis lehajoláskor könnyen kicsúszott a póló, és amikor jöttek a hűvösebb őszi napok, ez már nem volt jó érzés. A gyári rácipzározható derékrész nem érkezett meg, azonban egy régi nadrágomon szerencsére volt hasonló – így azt fixen rávarrattam. Ezzel együtt a derékbőséget szabályozó tépőzár is meg lett hosszabbítva, így most annyira meg tudom húzni, hogy sehol ne álljon el – és ezzel már tökéletes lett.
Összességében tehát arra a következtetésre jutottam, hogy többet nem vágyom semmilyen klasszikus, zárt ruhára. Hiszen ez a Spyke-TCX-esőruha kombináció számomra valamennyi elképzelhető körülmény mellett nem csupán elviselhetővé, hanem kimondottan komfortossá is teszi a motorozást. Igaz, az ember majdnem mindig visz magával valamilyen cuccot, amire akkor és ott éppen nincs szüksége – viszont egy hosszabb túrán sem éri soha meglepetés, és izzadja rommá magát vagy éppen fagy kockára. Úgyhogy ki merem jelenteni: megtaláltam a számomra négy évszakos komfortot nyújtó motoros ruházatot.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »