Tegyük rendbe a Levegő Munkacsoport robogós ámokfutását

Egy kedves olvasónk keresett meg írásban: hallottam-e a Levegő Munkacsoport legújabb idióta agymenéséről, miszerint ki akarják tiltani Budapestről a robogókat? Tőle olvastam a témáról elsőként. Néhány napon belül azonban a hazai motoros sajtó, illetve még a televízióműsorok is felkapták a témát. Természetesen mindenki addig foglalkozott a dologgal, hogy micsoda borzasztó ötlet ez, és mi lesz az ételfutárokkal? Hiszen ezzel az ő megélhetésüknek is vége lenne. Azt előre kell bocsátanom, hogy a világon semmi közöm nincs a napjainkban a motorosok között nem túl népszerű civil szervezethez – és nem is tisztem védeni őket. De még csak szándékomban sincs semmi hasonló. Azonban szerettem volna kicsit végiggondolni az egész sztorit – hogy mi is lehet mögötte a valóság?

Kezdjük azzal, hogy mi is az a Levegő Munkacsoport? 1988-ban, vagyis a rendszerváltás (maradjunk most az egyszerűség kedvéért ennél a megnevezésnél…) hajnalán jöttek létre. Nem is néhány unatkozó nyugdíjas ötlete volt, hogy legyen mivel eltölteni szabadidejüket. Alapítói többek között a BMW Zöld Kör, és az ELTE Természetvédelmi Klub is. Első komoly eredményüket 1991-ben érték el, amikor is a nagy bevásárlóközpontok káros hatásairól szerveztek nemzetközi konferenciát, illetve elérték a nemzetközi átmenő kamionforgalom útdíjának emelését. Azóta minden évben tesznek javaslatokat környezetvédelmi témákban, 2007-ben pedig a NIOK Alapítvány az “Év civil szervezete” díjjal tüntette ki őket. Eddigi munkásságukról itt olvashattok bővebben.

A 2023-as esztendőre nézve egy 9 pontból álló tanulmányt terjesztettek Budapest Fővárosi Közgyűlése elé. Az ő hatáskörük ugyanis elsősorban ez: javaslatokat tesznek, amelyekkel szerintük jobbá válhat környezetünk. Amelynek a “védelme” ugye általában sem nem olcsó, sem nem feltétlen kényelmes dolog. Érdemes kicsit képbe kerülni, hogy miket javasolnak napirendre tűzni – és hogy ezek között mekkora szerepet kap a nagy port kavart “tiltsuk ki a robogókat” ötlete. (A teljes, eredeti anyag elérhető ide kattintva – akit jobban érdekel, nyugodtan olvassa el!) A gerincét azonban érdemes összefoglalni, hogy értsük az egész képet.

1. A belvárosi utak forgalomcsillapítása és humanizálása

Az Üllői út, Bajcsy-Zsilinszky út, Váci út, Kossuth Lajos utca és Rákóczi út most végig buszsávokkal működik, hiszen zajlik az M3 metró felújítása. Ennek azonban hamarosan vége, így a metrópótlók eltűnnek. Ahol megszűnnek a buszsávok (Üllői út), ott azok helyét zöldövezettel és a forgalomtól fizikailag szeparált kerékpárúttal újítanák fel. A hatalmas forgalmú Kossuth Lajos utca – Rákóczi út sugárúton pedig szintén “csillapítanák” a forgalmat a szélső sávok elvételével. (Azt csak én gondolom, hogy a buszsávok itt maradnának.)

2. Dugódíj bevezetése két lépésben

A közösségi közlekedés irányába kívánják terelni az autóvezetőket azáltal, hogy a belső övezetekbe csak külön díj megfizetésével hajthassanak be a magánszemélyek által használt személygépkocsik. Első körben erről egy megvalósíthatósági tanulmányt tartanak szükségesnek. Ennek elkészítése a célkitűzés 2023-ra a terveik szerint.

3. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének éves ütemterve

A Fővárosi Közgyűlés 2021. márciusában megszavazta, hogy 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az éves célok azonban hiányoznak, így a folyamat nyomon követhetősége is kérdéses. A Levegő Munkacsoport javasolja a program évenkénti bontásának kidolgozását és ellenőrzését.

4. Budapest élhetőségi indikátorainak kidolgozása

Ez a pont hasonló az előzőhöz, csak általánosabb témákra vonatkozik. A Főváros életminőségének és vonzerejének javításához szükséges számos cél kitűzése. Ilyenek közép- és hosszú távon is léteznek – azonban az évenkénti részfeladatok ellenőrzése éppen úgy hiányzik. Szükségesnek tartják tehát egy összefüggő célrendszer (indikátorok) kidolgozását és módszeres betartatását.

5. Járművek várakozási rendjének egységesítése

2021-ben Budapest a világ 1.000 nagyvárosa között a 15. legrosszabb helyen állt a forgalmi torlódások tekintetében. A járműforgalom csökkentésének egyik fő eszköze lehet a Levegő Munkacsoport szerint a járművek várakozási rendjének szabályozása. Sokan a külső területeket használják parkolónak – így rontva az ottani helyzetet. A várakozási díjakat szeretnék szigorítani a nagy és nehéz autók számára, valamint a környezetvédelmileg elavult járműveknek. Számos egyéb javaslatot is tesznek a céges autók- és a közösségi személygépkocsik parkolásával kapcsolatban.

6. A Fővárosi Önkormányzat kommunikációs stratégiája

A Fővárosi Önkormányzat kommunikációjának egyik fontos feladata a szemléletformálás. Bár e téren számos jó kezdeményezés történt az önkormányzat részéről, azonban ezek nem bizonyultak elég hatékonynak. Ezért a Levegő Munkacsoport szerint szükséges egy kommunikációs stratégiatervezet kidolgozása – és annak Közgyűlés elé terjesztése.

7. Iskolautcák

Az oktatási intézmények utcáiban a reggeli- és délutáni órákban komoly igény van a forgalom mérséklésére – dugók és légszennyezés szempontjából is. Ezeket jelentősen rontják a szabad iskolaválasztás miatt távolról érkező tanulók, akiket a szülők szállítanak. Ezekkel – ahogy számos európai nagyvárosban teszik – Budapesten is foglalkozni szükséges.

8. Az agglomerációs közlekedés átalakítása

Rengetegen járnak az agglomerációs településekről Budapest területére dolgozni. Ennek eredményei a torlódások, légszennyezés és rengeteg költség. A Levegő Munkacsoport gyorsan és könnyen megvalósítható javaslata buszsávok kialakítása a fővárosba vezető főbb utakon, Budapest területén és az agglomerációban egyaránt. Ezeket a Bus Rapid Transit folyosóknak nevezett sávokat az autós sávok rovására kell kialakítani. A BRT-rendszer nemcsak sávkialakítást jelenthet. Részei lehetnek a könnyű vasútra jellemző egyéb elemek, mint a peronszerűen kialakított megállók, hosszú (akár kétcsuklós) buszok üzembe állítása, közlekedési lámpáknál a közösségi járművek előnyben részesítése, ritkább megállók alkalmazása a nagyobb átlagsebességért, stb.

9. A szennyező robogók közlekedésének fokozatos kitiltása

Ezt a pontot idézzük szó szerint! “A motorkerékpárok és különösen a segédmotorkerékpárok üzemeltetése az esetek túlnyomó részében fajlagosan sokkal környezetszennyezőbb, mint a többi közúti járműé. A legtöbb robogó egészségkárosító szénhidrogén-kibocsátása például ezerszerese egy teherautóénak, rákkeltő benzolból is százszoros mennyiséget bocsát ki, mint egy személyautó. Az utcán közlekedő belső égésű motorral hajtott robogók orrfacsaró bűze és zaja rendkívül zavaróan hat a többi közlekedőre, valamint az utcában élőkre, és ez esetenként balesetveszélyt is okozhat. Ezt a veszélyt az is növeli, hogy a robogók magas zajszintje megnehezíti azt, hogy például a kerékpáros megfelelően figyeljen a közlekedés többi résztvevőjére. A szabályozás szigorítása azért is indokolt, mert az autóforgalom tervezett korlátozásai esetén várhatóan a jelenleginél is többen használnának motoros kétkerekű járműveket, amelyek fajlagos levegő- és zajszennyezése a legtöbb esetben jóval nagyobb, mint a személygépkocsiké.”

Ennyi. Egy szóval vagy betűvel sem több. Számos korábbi ponttal ellentétben tehát semmi másról nincs szó, mint egy kósza ötletről. Semmiféle megvalósíthatósági konkrétum vagy vizsgálat nem szerepel a Levegő Munkacsoport által készített anyagban. Az sem, hogyan kívánják azonosítani a szóban forgó járműveket. Használják a “motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok” fogalmakat, de többnyire csak “robogóznak”. Nem tüntetik fel, hogy az 50 köbcentiméteres kétüteműekre gondoltak, vagy szerintük mondjuk egy 125-ös EURO 5 besorolású robogó is ezerszeres benzolmennyiséget okád ki magából, mint egy IFA…

Összegzés

Szóval én azt gondolom, egy kicsit túlreagáltuk a tanulmány ezen pontját. Átgondoltságát tekintve nem több, mint egy üres fantazmagória. Amely – tegyük hozzá – abszolút nem elvetendő, hiszen a kipufogó nélkül ordító és tényleg füstokádó öreg romok kiszűrése ténylegesen indokolt. Ehhez azonban elengedhetetlen a segédmotoros kerékpárok (mi maradjunk ennél a megnevezésnél) rendszámozása, osztályozása – és csak ezek után lehet bármilyen tiltáson gondolkozni. (Halkan jegyzem meg, jómagam 2009-ben készítettem egy interjút a robogók rendszámozásáról – a témában azóta sem történt SEMMI!)

Zárszónak a magam részéről azt írnám: Kedves Levegő Munkacsoport! A 9 előterjesztett pont közül némelyeket alaposan kidolgoztatok, és rengeteg jó ötletetek van. A kétkerekű járművek közlekedését szabályozni Budapest belső területein szintén nem ördögtől való ostobaság – ezt motorosként is el kell ismerni. Amennyiben kicsit többet foglalkoznátok egy-egy ilyen ötlettel annak publikálása előtt, valószínűleg elég komoly mennyiségű közútálatot úszhatnátok meg. Ami szerintem mindenkinek jó lenne – elsősorban Nektek!