Nem vagyok valami jó motoros, és ezt nem félek beismerni. Pedig egyáltalán nem könnyű ezzel a tudattal farkasszemet nézni, miközben tehetséges fiatal fiúk és lányok egy-két éves motoros múlttal döntik fülig a gépeiket a Mátrában. Kész szerencse, hogy Senecának maximálisan igaza volt, amikor azt mondta, hogy a szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségeknek. És talán még nagyobb szerencse, hogy olyan korban élünk, amikor nem a saját károdon kell megtanulnod azt, hogyan motorozz jól. Márpedig ha nem az a figura vagy, aki totyogós kora óta a versenypályákon rója a köröket, akkor jó esély van rá, hogy te is szarul csinálod, és rád fér egy vezetéstechnikai tréning.
Lehet ezért a kijelentésért morogni, de a tapasztalat a fenti sorokat támasztja alá. Zsolt, a Driving Experience instruktora is önvallomással kezdte a bemutatkozást. “Harmincnyolc éve motorozok, és majdnem harminc évig rosszul csináltam.” – mondta. Az enyhén AA hangulatú felvezetés nem szolgált mást, minthogy rávilágítson: hosszú távon, kitartóan is lehet valamit helytelenül csinálni. És igaza is van. A 110 éve motorozok típusú érvek tényleg csupán ennyit számítanak, ha nincs mögöttük valódi tudás. Azaz semmit.
A népszerű prekoncepció szerint egy vezetéstechnikai tréning azzal kezdődik, hogy az instruktorok lerombolják az önbizalmad és bebizonyítják, hogy nem tudsz motorozni. Ez szerencsére nem így történik. A tréner egy közülünk, sors- és bajtárs képében mutatkozó motorbuzi, akire azért érdemes hallgatni, mert érvekkel támasztja alá a mondandóját. Nincs semmiféle alázás és kivagyiság. Sőt, a BMW Motorrad alapszintű képzésén érezhetően nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne csak tudással, hanem jó élményekkel, magabiztosan távozz az oktatásról.
A feladatok egy cseppet sem voltak egyszerűek. Miután Zsolt, az instruktor ellátott minket néhány alapvető információval, hamar nyeregbe pattantunk. A Kiskunlacházi Repülőtér a tréning időpontjában nem volt éppen a legcsendesebb helyszín, ugyanis valamivel arrébb, kilométeres távolságból észlelhetően, fülig vigyorban gyakorolták a Vályi Pistáék a kilinccsel előre közlekedést. És az nem halk. Mégis megérte koncentrálni, hiszen a hogyan ülj helyesen a motoron fejezet a nap hátralevő részében folyamatosan bizonyította szükségességét és hatékonyságát.
Az első feladat, amit motoron ülve el kellett végeznünk bevallom, egy cseppet elbizonytalanított. Persze eleinte még jó volt. Elkezdtünk körözni a bóják körül, ami nem is volt rossz. Majd ezt úgy folytattuk, hogy csupán egy kézzel fogtuk a kormányt. Még ez is jó volt, de azonnal jelentőséget nyertek az instruktor korábbi szavai. Ha nem tartottam volna az útmutatásnak megfelelően a combommal a tankot és nem figyeltem volna arra, hogy ne támaszkodjak a kormányon, akkor hamar elbizonytalanodott volna alattam a motor. Ezután kiállva a nyeregből róttuk a köröket, majd az ügyesebbek egy lábbal feltérdeltek az ülésre, végül pedig a másikkal is. Ez volt az a pont, amikor én már nem éreztem magam túlságosan jól a bőrömben. Sőt, kicsit tartottam tőle, hogy ehhez hasonló tornamutatványokkal fog telni a nap. Ez azonban nem így volt, csupán amolyan bemelegítő gyakorlatnak bizonyultak, amelynek az volt a feladatuk, hogy tágítsák a komfortzónánkat.
Noha ezek csupán rövid felvezetőgyakorlatok voltak, amelyek pont arra szolgáltak, hogy kizökkentsenek minket a megszokott ritmusból, örültem, hogy gyorsan áttértünk az életszerű dolgokra. A lassú, egyenes haladás csak addig tűnik unalmas feladatnak, ameddig nem igazítja helyre az alapvető hibáidat az instruktor. Ezen a ponton ugyanis azonnal kiderül, hogy miért nem lehet videókból és könyvekből vezetéstechnikát tanulni. Az oktató, mint egy sportedző figyel azokra az apró jelekre, amelyeket legfeljebb tükörből tudnál megfigyelni. Jól tartod a fejed? Egészen biztosan egy picit sem görbe a hátad? Elég lazán tartod a kezed? Ezek apróságoknak tűnnek, ám kijavítva őket már hazafelé visszaköszönnek, amikor egy egészen új magabiztossággal felvértezve csorogsz el a sorok között olyan helyeken, ahol eddig azt hitted, hogy nem férsz el.
A szlalom feladatoknak kétféle válfajával küzdöttünk meg és egyik sem olyan volt, mint amikor a jogosítványért izzadtunk a rutinpályán. A sűrűn rakott bójákat természetesen lassú tempóval, ám még így is határozott irányváltásokkal kerülgettük. Ha én meglepődtem rajta, hogy a saját motorom, az XJR milyen szűk helyen képes elfordulni, akkor mit érezhetett a fazon a Heritage Classic nyergében? A nagyobb távolságra rakott bóják között pedig jelentősen nagyobb tempóval vágtattunk keresztül. Természetesen ez sokkal élvezetesebb volt.
Bár ilyen céllal talán senki nem érkezett, de azért jó volt hallgatni azoknak az örömét, akik életükben először hallották, ahogy a lábtartójuk karistol az aszfalton. A délelőttöt kis ívű megfordulással és nyolcasozással zártuk. Persze így, hogy már mindenki tudta, hogy mit kell csinálni és segítettek hova kell nézni, már nem volt akkora truváj. Ám ez is csak egy olyan pont volt, amikor sokan meghökkentek azon, hogy mire képes a motorjuk és ami ennél is fontosabb: ők maguk.
Rövid közúti örömmotorozás, majd egy kiváló ebéd után az alapvető motorkezelési készségek fejlesztését magunk mögött hagyva a valódi életmentő helyzetek felé fordítottuk tekintetünket. Sokszor ismételt frázis, hogy a sebesség emelkedésével a fékút négyzetesen növekszik. Ezt volt is alkalmunk megtapasztalni. Az alapszintű vezetéstechnikai tréning legfontosabb része következett, amely vitathatatlanul a vészfékezés volt.
Nem lassítgatás, hanem pontos, precíz, higgadt megállás a lehető legrövidebb úton. Kuplung be, hátsó fékre ráállsz, az elsőt pedig progresszíven húzod. Egyszerűen hangzik, ugye? Hát nem az. A legtöbbünk hiába tudta a mantrát, amikor vészesen közeledett a bója és hirtelen mindent összehangolva kellett csinálni, akkor elvéreztünk, mint Király Linda a Himnusszal. Harmadik vagy negyedik nekigyűrkőzésre persze már jobban ment. De láthatóan mindenkinek ott sugdosta a fülébe a kiskobold, hogy a való életben nem lett volna ennyi esélyünk.
Hasonló eredménnyel zárult a vészkikerülés is. Azt gondolod, hogy 50-nel egyszerű kikerülni 10 méteren belül a papát, aki figyelmetlenül kitolatott az Ignissel? A vezetéstechnikai tréning szükségességét semmi sem bizonyította jobban, mint azok a motorosok, akiknek elsőre nem sikerült. Tehát gyakorlatilag majdnem mindenki. Itt most egy bóját ütöttünk el, a valóságban az egy C oszlop lett volna, majd egy haragos poszt a Facebookon, hogy összetört egy vaksi. A feladat teljesítésének pedig csak egy módja van. Akkor sikerül, ha jó az üléspozíció, jó helyre nézel és képes vagy megfelelően, kormánytolással hirtelen irányváltoztatásra. Ezeknek készségszinten kell menniük. Nem véletlen, hogy akadnak szépszerével, akik harmadik vagy negyedik alkalommal is nekivágnak az alapszintű oktatásnak.
Az alapkészségek fejlesztését egy kis mókázással zártuk. Hogy ne csak a hoppá faktorral, hanem az élvezetekkel is törődjünk, foglalkoztunk egy kicsit magának a kanyarodásnak a technikáival. A legjobban persze annak a fazonnak drukkoltunk, aki egy Heritage Classic-kal érkezett. Hangos biztatással adtuk alá a lovat, és tapssal fogadtuk, amikor végül úgy lógott le a Harleyról, mintha csak egy sportos gépet próbálna megtérdelni. Csodálatos látvány volt! Nem valószínű, hogy erre a való életben valaha is szüksége lesz, az azonban még bármikor jól jöhet, hogy most már tudja: képes rá.
Hogyan varázsol belőled jobb motorost a vezetéstechnikai tréning? Tudással. Olyan tudással, amit negyven éve gyűjtögetnek a BMW szakemberei Németországban. Olyan tudással, ami valódi, életszagú helyzetekre készít fel biztonságos körülmények között. Olyannal, ami magabiztossággal ruház fel, és talán ez utóbbi a legfontosabb.
A BMW Motorrad Vezetéstechnikai Tréning ezen a ponton nem ér véget, sőt, ezután kezdődik csak az igazi móka. Az alapszintű oktatás után egy intenzív tanfolyam következik, ahol a kanyarodásé és a helyesen megválasztott íveké a főszerep. A harmadik alkalom pedig az igazi becsinálós menet. A haladó oktatáson a vészfékezés már 130-as tempóról történik, a vészkikerülést pedig már kombinált gyakorlatként végzed.
Na de mennyi az annyi? A drivex honlapján is fent van, nem kevés, 34.000 forint. Ezért viszont egy egész napos oktatást kapsz, nem csupán néhány órányit. Egy felépített rendszerben képeznek belőled jobb motorost az alapoktól a legfontosabb ismeretekig, ahol a tételek egymásra épülnek. Ebben az árban benne van egy normális ebéd. Az oktatás pedig valóban tanulásra való helyen zajlik, olyan instruktorokkal, akiknek van nevük a motoros életben.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »