Videónkban részletesen bemutatjuk a 2015 óta piacon levő SH300i ABS modellt
Kezdjük a jármű alapját jelentő vázzal. Az alsó gerinc tartószerkezet ugyanúgy acélcsőből készült. Így egyrészt meg tudták tartani a teljesen sík padlólemezt a vezető lábai alatt, amely kezdetek óta a modellcsalád egyik védjegye. Ez azért nagyon hasznos, mert nem csak könnyebb felpattanni a robogóra, hanem a lábaink közé helyezett (és biztonsági rögzítőfüllel fixálható) bevásárlószatyrunk is sokkal jobban elfér hazafelé. Persze oldalirányban nehezebben stabilizáljuk saját testünket, mint azokon a nagyrobogókon, ahol legalább a bokánkkal szoríthatjuk a hátrafutó alagutat.
A váz megpiszkálásának másik oka az volt, hogy a tervezők szerették volna némileg megnövelni az ülés alatti tárolóhelyet. Ez az SH modelleknek soha nem volt az igazán erős oldala – a 16-os hátsó kerék oltárán ezt az áldozatot kell meghozni. Most a gyári katalógus szerint az eddigi nyitotthoz képest egy teljes zárt sisak is befér ide. Az én Nolan N40 Full-omra nem tudtam rácsukni a nyerget, de ezt valószínűleg a sild akadályozta meg. (Persze ott a hazánkban alapáron járó színre fújt hátsó doboz, amibe már az én fejvédőm is könnyedén befért.)
A tervezők mindent elkövettek, hogy az eddig is kellemes fogyasztást tovább csökkentsék. Ennek érdekében egyrészt hozzányúltak az erőforráshoz. Már 2015-ben kiadták a csak idén életbe lépett Euro4-es normáknak megfelelő SH300i-t. A 279 köbcentiméteres egyhengeres teljesítményét kicsit vissza kellett ugyan venni ennek érdekében, azonban ezzel párhuzamosan csökkentették a belső súrlódását és át is hangolták. Így a csúcsadatok ugyan alacsonyabbak, de a blokk kis fordulaton nyomatékosabb lett, és még könnyebben is pörög fel. Vagyis a gyakorlatban pont semmit nem veszünk észre belőle, hogy gyengült.
A kevesebb üzemanyag elfogyasztása érdekében áttervezték az egész idomzatot. Picit keskenyebb, picit áramvonalasabb, és a teljes ruha egy kőkemény kilóval könnyebb is lett. (Az egész motor is ugyanennyit fogyott le.) A pont az i-n aztán az lett, hogy kihajigálták az izzókat a lámpatestekből, és mindenhova szinte nulla fogyasztású ledes cuccokat pakoltak. Ezzel leütöttek egy raklapnyi legyet: jobban észlelhetőek vagyunk (biztonság!), jobban látunk (dettó!) és még egy lehelet benyát is megspóroltak nekünk (fogunkhoz a garast!).
A motor tengelytávja jelképesnek nevezhető 26 milliméterrel lett hosszabb. Lehet, hogy ettől javult az egyenesfutása – ez csak akkor derülne ki, ha élesben össze tudtuk volna hasonlítani önnön felmenőjével. Fordulékonysága ettől még páratlan – alig nehezebb vele furakodni a kocsisorok között, mint egy ötvenessel. Viszont a motor egy magasra nőtt pilótának is elég kényelmes: az én égimeszelő hosszúságú, aránytalan lábaim is remekül elfértek. Csak az ütközőig tekert kormány elől kellett egy kicsit befelé elhúzni a térdemet.
Amikor egész nap futkosol a városban, nehézkes – bár megszokott – dolog állandóan a kulcs után kotorászni. Az SH300i ezt a terhet is leveszi a vállunkról. Elég a robogóhoz kapott jeladót a zsebünkben tartani, ahogy közeledünk a Hondához – máris kikapcsol a riasztó. Ezután csak elfordítjuk a kapcsolót, gyújtást adunk, és már mehetünk is. Leszálláskor ugyanez fordítva: fixáljuk a kormányzárat, majd simán elsétálunk, és már aktív is a riogatónk. Persze ha ki kell nyitni a hátsó dobozt, máris megdőlt a mesés kényelem – de addig az élet császárai lehetünk!
A legvégére maradt a legfontosabb kérdés. Mindez mit virít az életben, kint az utcán? Továbbra is a maximumot, amit szerintem egy városi közlekedési eszköztől el lehet várni. A három decis kis egyhengeres olyan dinamikával indul el a lámpától, hogy nagyjából semmilyen autó nem lesz rá veszélyes hátulról. De elővárosi (legális) tempókig még a nagymotorok vezetőit is komolyan meg tudjuk lepni vele. Így aztán az agglomerációs ingázás sem fog semmilyen gondot okozni – egyedül akkor fogy el a kraft, ha utassal akarunk autópályázni, vagy megengedett sebességgel haladó autókat előzgetni országúton. És nem 47 kilós az utasunk, hanem olyan rendes embersúlyú… Egyébként gyorsulásunk és rugalmasságunk is bőségesen ki fog elégíteni minden épeszű igényt.
Mindehhez mennyi a fogyasztásunk a gyakorlatban? Egy napig csak Budapest határain belül közlekedtem, és bár a kellő járműdinamika tartományát messzemenően elértem (diplomatikus volt így?), nem nyeleztem rommá az SH-t. Alig akartam elhinni, de ez a fedélzeti műszer szerint 2,8 liter ólommentes elégetését eredményezte száz kilométerenként. Aztán kiszabadultam kicsit az országutakra, és az önkontrollom is összeomlott. Így sikerült a visszavitelig feltornászni 3,5 környékére. Szóval ha tényleg parasztból nyomjuk (kissé életveszélyesen), akkor talán egy sóhajtásnyival négy fölé is lehet vinni az étvágyát. A motor ára ugyan kicsit emelkedett a videó tavaly késő őszi rögzítése óta, de még így is barátságos lesz a mérleg nyelve, ha hosszú távon gondolkozunk egy új SH300i ABS-ben. A sikerszéria tehát minden bizonnyal töretlenül folytatódik!
A következő oldalon a pontozást, a kategóriánkénti értékelést és a műszaki adatokat is megtalálod. Lapozz!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »