A mai világban sok minden alapvetően a divatról, a megjelenésről és a látszatról szól. Az egyik legkelendőbb motorkerékpár-szegmens a nagy túraenduroké, amelyek műszaki paramétereik és a köréjük fújt marketing-lufi alapján igazi világjáró, isten háta mögé is eljutó masztodonok – közben az eladott példányok abszolút meghatározó része nem hogy rendes terepre nem megy soha, de még rosszabb aszfaltot sem lát életében. (Persze most a tőlünk Nyugatra eladott példányokra gondolok, a nálunk megvásárolt darabokkal gyatra útburkolatra lelni nem akkora művészet…) A tulajdonosok java része tehát alapvetően divatból vesz ilyen gépet – és akkor már persze hozzá illően fel is öltözik. Így a sisakgyártók is hamar rájöttek, hogy a plexivel is ellátott krosszbukóból kinőtt dual-sportra keresztelt szegmens remekül eladható – hiába nem fogja viselője az életben krossz-szemüveggel hordani, stílusában megy a motorhoz, és ez a lényeg! A remek üzletből a túrabukók között piacvezetőnek számító német Schuberth sem maradhatott ki, így idén piacra dobta E1 névre keresztelt újdonságát.

Természetesen nem szolgálna rá nevére a Schuberth, ha nem lepték volna meg valamilyen újszerű megoldással a vásárlókat. Mert tőlük az, hogy nagyon csendes, kényelmes és jól szellőző a sisak, már nem újdonság. Több kellett. Mivel pedig logikusan nem nulláról alkottak egy új bukót, hanem egyik meglévő modelljüket alakították át, könnyen bele tudtak vinni egy olyan csavart, ami valóban zseniálissá teszi az E1-et. Alapként ugyanis a C3 Pro-t használták, így első dual-sport fejvédőjük is felnyitható állrésszel készül – tehát valóban briliánsan innovatív. Persze nem csak abban tér el az alapmodelljétől, hogy felmókoltak rá egy sildet – nézzük, még miben!

Videónkban aprólékosan összehasonlítjuk a kiindulási alapot (C3 Pro) az újdonsággal, majd az E1 természetesen menetpróbán is vizsgázik

Kezdjük persze a silddel, hiszen mégis csak ez a lényeg! Egy könnyű, mégis igen merev és áramvonalasra formázott feltétről van szó, amely a rajta levő réseknek köszönhetően valóban nem termel érezhető felhajtóerőt. Mivel a Schuberth minden sisakját szélcsatornában teszteli, ez nem is annyira meglepő. Az alapvetően árnyékolási célokat szolgáló simléder mindkét oldalon egy-egy kis retesszel fixálható, és összesen három állása van. Ebből napos körülmények között nyilván a legalsó használandó – kérdés, hogy itt hogy árnyékolja szemünket.

A középső részen meglepően jól, valóban megfogja a beeső napsugarakat. Éppen az áramvonalasság miatt azonban a két széle úgy van lecsapva, hogy ezen a téren némi funkcionális értékvesztés történik: amennyiben a nap elég laposan és kissé oldalról tűz a szemünkbe, bizony ki tudja cselezni a sildet. Persze joggal mondhatjuk, hogy ekkor sem kell megvakulni, hiszen még mindig ott a márkától megszokott tökéletes belső napszemüveg. Amelyet azonban mégis sokkal ritkábban fogunk használni, mint egy sild nélküli hasonló sisakban.

A sild természetesen villámgyorsan, szerszám nélkül le is szerelhető, ha éppen olyan élethelyzetbe kerülünk – mondjuk versenypályán kell pengetnünk egy vérbő superbike-kal három kiló körül… Ehhez csupán két körkörös bajonettzárat kell eltekernünk, és már kezünkben is marad. Az E1 pedig tökéletesen használható nélküle is. Külön dicséret jár érte, hogy a zárómechanikák nem élnek külön életet, hanem a sild részeként a helyükön maradnak. Így az elvesztésükre nincs semmi esélyünk, de a porban sem kell keresgélni őket.

Mivel mégis csak arra készültek a sisak tervezésekor, hogy a leendő E1 tulajdonosok közül lesz, aki terepen is használja majd fejvédőjét, komoly hangsúlyt fektettek a szellőzésre. A bukó a kiindulási alapként szolgáló C3 Pro-hoz képest kapott egy plusz zárható és porvédővel ellátott áll-szellőzőt, amely a gyakorlatban valóban erősen érezhető mennyiségű plusz oxigénhez juttat. Mivel a klasszikus kibillenthető áll-nyílás inkább az orrunktól fölfelé eső területre vezeti be a levegőt, ez a konkrétan a szánk környékére beeső plusz kimondottan jól fog esni bezárt E1-esben offroadozáskor.

A tetőszellőzőt alapjaiban nem módosították, a nyitási-zárási mechanika azonban megváltozott. Erre a sild miatt volt szükség: nem maradhatott a középen levő vezérlő-csúszka – helyette a teljes panelt kell előre-hátra tolni. A bevezetett levegő mennyisége is növekedett egy keveset, amelynek logikus következményeként a fejtetőnkre szélesebb csatornákon érkezik a megnövekedett légmennyiség. Sőt, a szemünk fölötti rész perforációs nyílásai is megnőttek, hogy itt is bejusson a tetőről érkező friss áramlat.

Mindennek hatása a gyakorlatban, a menetpróba nagyrészt városi sebességénél és a meglehetősen nagy szélvédővel rendelkező R1200GS Adventure fedélzetén enyhe javulást hozott a C3 Pro-hoz képest – el tudom azonban képzelni, hogy más élethelyzetekben az E1 ilyen téren mutatott előnye jelentősebb lesz.

A Schuberth E1 minden más tulajdonságában tökéletesen illeszkedik a márkától megszokott összképbe. Igényes – kivehető és mosható – bélés; páramentes PinLock belső plexivel felszerelt vizor; könnyen mozgó, egy kézzel nyitható állmechanika, amely külön rögzítés nélkül mindig fixen a helyén tartja a felnyitott arcvédő részt; fokozatmentesen, de gyorsan záródó és nyitható mikrolockos csat; és a legfontosabb: a világelső zajszint. Pontosabban annak hiánya.

Az E1 ugyanis pontosan ugyanolyan csendes, mint az összes többi Schuberth bukósisak – korábban a C3 tesztjét, de az S2 menetpróbáját is olvashattátok az Onroadon. Ezen a területen az újdonság is a megszokott színvonalat hozza. Legjobban úgy tudom leírni ezt az élményt mindazok számára, akik még nem próbáltak ilyen fejvédőt, hogy egy Schuberth azt nyújtja, mint amikor bármely más bukóba beteszel egy jófajta zajvédő eszközt is a füledbe. A szélzaj eltűnik, csak a kipufogó kellemes dörmögése marad meg aláfestő háttérzenének. Közben azonban a dugasz nem nyomja a kagylód belsejét, nem kell vesződni a ki- és betétellel – csak felkapod a sisakot, és pontosan ugyanott vagy. (Korábban volt két saját Shuberthem, mióta visszaszoktam a zajosabb cuccokhoz, minden alkalommal egyszerre kellemes és keserű meglepetés, hogy milyen zajszinten állnak ezek a sisakok.)

Az E1 természetesen egy felső árkategóriás bukósisak, amely pontosan megér minden fillért, amit kifizetsz érte. Kényelmes, remekül variálható, mindenféle extrával elkényeztet – most már a napellenző sildet is beleértve -, kiválóan szellőzik és főként hihetetlenül csendes. Aki tehát megengedheti magának, hogy egy ilyenben lovagolja meg túraenduroját, alighanem a legjobb döntést hozza meg, amely minden motoron töltött percben meg fog térülni számára. Stílusos és funkcionálisan hibátlan bukója lesz.

További képek