Természetesen szóbeszéd szinten is mindenkinek van valamilyen elképzelése, hogy a környezetünkben található nemzetek útjain mekkora veszélynek vagyunk kitéve. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a déli államokban sokkal dinamikusabban – ha úgy tetszik, „vadabbul” – vezetnek, mint mondjuk a szabálykövetésben élen járó osztrákok vagy svájciak. De objektíven nagyon nehéz megítélni, hogy egy-egy ország úthálózata mennyire lesz veszélyes, hogy készüljünk, amikor túránk során belépünk oda – mert nem árt, ha az ember képben van ezen a téren is.

Az EuroRAP összesíti kontinensünk útjainak veszélyességét

A kimondottan ezen elemzéseket végző szervezet neve EuroRAP (nem, nem ritmusos dalokban mondják el a statisztikai adatokat – nevük a Road Assessment Programme, vagyis közúti értékelési program rövidítéséből ered). Tagja mind a 29 európai állam, amelyek ugyanazon értékelési rendszer szerint elemzik saját közúti közlekedésüket és ezeket nyilvánosan, összegyűjtve meg is tekintheti bárki az EuroRAP honlapján.

Sajnos hazánk nagyon messze áll az élvonaltól

Nézzünk néhány érdekességet – a teljesség igénye nélkül. Kezdjük értelemszerűen Magyarországgal. Hazánk adatait a KTI szolgáltatta a nemzetközi szervezet számára. 31’700 kilométernyi úthálózatunkból 2’912, vagyis kevesebb mint tíz százalék képezte az elemzés tárgyát – azonban ezeken a szakaszokon zajlik a forgalom 54 százaléka és történik a halálos kimenetelű balesetek harmada! A felmért utak közül mindössze 6 százalék kapott jó besorolást – összességében hazánk az EU tagországok közül a legrosszabbak között szerepel. Ennek oka a nagyon magas baleseti darabszám.

Közvetlen északi szomszédunkban rosszabb a helyzet, mint hazánkban

Folytassuk a környező országok közül a pozitív példákkal. Senki nem fog meglepődni sem Ausztrián, sem Svájcon. Sógoréknál a személyi sérüléssel járó vagy halálos közúti balesetek száma folyamatosan, évről évre csökken. Kivételt képeznek ez alól a motoros-, kerékpáros és gyalogos sérülések. Az összesen 38’502 ütközés (ehhez 48’044 sérülés és 455 haláleset tartozik) 10,2 százalékát teszi ki a motoros balesetek aránya, amely sajnos az elmúlt évtizedben folyamatosan növekszik.

Lengyelország a legmagasabb közúti kockázatot jelenti a közlekedők számára egész Európában

Jöjjön egy másik kedvelt motoros célpont, vagyis közvetlen északi szomszédunk. Szlovákiában is a teljes úthálózat nagyjából egy tizede, mintegy ötezer kilométer képezi a vizsgálat tárgyát – és ezeken a szakaszokon zajlik a forgalom több mint fele. Ezen utak csaknem kétharmada (64%) a két legkockázatosabb kategóriába esik, és csupán 18 százalék a legkevésbé rizikós két sávba.

Szlovénia nem véletlenül volt régen is kicsit „Nyugat” – a szocialista utódállamok közül a legjobbak között van

Még rosszabb a helyzet Lengyelországban: az országban 380’000 kilométernyi utat tartanak nyilván, amelyből 55’000 burkolt és mindössze 1’000 (!) gyorsforgalmi besorolású. A magas baleseti számok fő okai a falvakon átvezető igen terhelt tranzitutak, a rossz útminőség és biztonsági rendszer, valamint a közlekedési morál. A közúti balesetek igen jelentős része a gyorshajtásra vezethető vissza. 2007 óta Lengyelország folyamatosan a legveszélyesebb közlekedésű állam Európában: úthálózatának 73 százaléka a legkockázatosabb besorolású kategóriákba tartozik.

Olaszországban érdemes megfigyelni, ahogy Dél felé haladva egyre csökken a kockázat – pedig sokan éppen az ellenkezőjét gondolják

Még két érdekességre szeretném felhívni a figyelmeteket. Az egyik a „déli államok veszélyesebbek” sztereotípia. Érdemes visszagondolni arra a közelmúltban beterjesztett angliai kezdeményezésre, amely szerint a szigetország rendőrségi vezetőinek szervezete a motorkerékpárok mennyiségének növelésében látja a közúti biztonság fokozásának fő kulcsát – ez pedig pontosan a dél-európai statisztikákra épült. Amennyiben megnézzük Olaszország adatait, azt látjuk, hogy a csizma hegye felé haladva egyre kevesebb a piros és fekete szín – vagyis csökken a veszélyességi mutató. Holott a szóbeszéd szerint éppen ott vezetnek „állat módon” a helyi erők.

Spanyolország a legbiztonságosabb államok közé tartozik

Érdemes kicsit elmélyedni Franciaország statisztikai adataiban is. 1’028’455 kilométernyi közútra terjed ki a vizsgálat, amelyből 11’466 kilométer gyorsforgalmi szakasz. Ez egy több mint tíz éves időszak során végrehajtott hatalmas fejlesztés eredménye, amely következtében sikerült a halálos balesetek számát (2011-re) 3’970-re szorítani – hat évvel korábban még ötezer fölött jártak. Az utak fejlesztése mellett a nagyon durva sebességmérés és a szigorú pontrendszer is hozzájárult az eredményhez: ma útjaik 97 százaléka a két legbiztonságosabb kategóriába tartozik. Az egyetlen komoly negatívum éppen minket érint: a motorosok a közlekedőknek csupán 2 százalékát teszik ki, azonban a halálos balesetek 28 százalékában érintettek – a megtett kilométerekre vetítve 23-szoros a kockázati tényező! Valószínűleg ez is hozzájárul, hogy kimondottan durván akarják korlátozni a kétkerekűek megengedett tempóját – noha ez náluk is országos tiltakozást váltott ki.

Bosznia-Hercegovina felé motorozva nem árt az óvatosság!

Zárszóként annyit szeretnék kérni, hogy amennyiben Görögországba vagy akár a közelebbi horvátokhoz indultok majd túrázni, felejtsétek el a biztonságos déli államokról olvasottakat. Mind a két térképen a fekete színből látunk a legtöbbet sajnos…