Ez a motor annyira, de annyira ocsmány, olyan egyvelege az ízléstelenségnek és az igénytelenségnek, hogy már-már kezd izgalmassá válni. Nekem amúgy a tükör a kedvencem. Talán az extrém kategóriába tudnám sorolni akár ex- és rém- bontásban is. Nekem is volt pár rémszerű exem, na de ilyen azért egy sem.
De legalább a neve őszinte. Yamal. Hogy mi ez? Alapvetően a Jamal-félszigetről kapta a nevét a cucc, amely Szibéria északnyugati, nagyon zord részén fekszik. De van ennél jobb is! Az ott éldegélő Nyenyec népek nyelvén a jamal világvégét jelent…Stílusos mi? Lehet, hogy az Uralnál is nézték a maja naptárt? Vagy azt gondolták, hogy ha amerikának sem kell, akkor tényleg itt a világvége a cégnél? Mindegy, nézzük mi is ez!
Ez egy második világháborús, 40 lóerős, hétötvenes boxer, amely egy oldalkocsival van felszerelve, hogy a nagy élvezetben, amelyet a szerkezet ránk zúdít, még plusz egy fő is részesülhessen. Természetesen meg tudjuk hajtani az oldalkocsi kerekét is, így egész jól lehet haladni a szettel tökön-babon-dinnyén keresztül is, feltéve, hogy nem sietünk. A műszaki részleteket hagyjuk, azok nagyjából megegyeznek a nálunk is szerencsét próbált Sportman verzióéval. Annyi a difi, hogy ezt az oldalkocsival együtt bevonták valami vízálló anyaggal, hogy jobban bírja a kiképzést, ha valaki tényleg komolyan gondolja.
És – ezt csak félve írom le, mert egyszerűen nem hiszem el – jár a géphez szériában egy evezőlapát is! Áááá! Igen, mert ha vízre szállunk az oldalkocsival, akkor…világvége. Na, hagyjuk tényleg. Szóval itt a küllem a lényeg! Bizony! Ez egy limited edísön for júeszéj! Amúgy a dizájn lelke egy brutális, Jamal nevű jégtörő óriásról jött, amely kitartóan teljesít szolgálatot a legmocsadékabb helyeken, soha meg nem hátrálva a feladattól. Ez tényleg nem rossz…
Na, valóban nem akarom bántani, csak nem tudok igazából jókat írni róla. Az orosz marketing guruk ezt találták ki, talán végső kétségbeesésükben, hogy 14’250.- dolcsiért ráadják ezt az amikra. Azzal a dumával, hogy ez bizony olyan, mint az AK 47-es. Komolyan! Tényleg ez a mottó vagy mi. Ez sose adja meg magát, ott is lő…ööö…megy, ahol már semmi más. Jó! Ezt talán kajolni fogja a sok kalandra és egykori hidegháborús romantikára vevő amerikás vásárló. Hát, én drukkolok nekik, miért is ne tenném, de azért vannak kétségeim, hogy megaszondjam az őszintét…
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
“Na, valóban nem akarom bántani, csak nem tudok igazából jókat írni róla.”
Én pedig csak jókat tudok róla írni!!! Egyszerű technika, nincs semmi túlbonyolított elektronika, nem is tud elromolni… Nem szervizigényes, nem kényes, bárhol, bármikor, bármilyen időjárási körülmények között első rúgásra indul (van indítómotor is) és megy!
Az Ural honlapjáról olvashatóan tudhatjuk: az új tulajdonosi kör és vezetés célul tűzte ki: erősebb, stabilabb, még megbízhatóbb legyen a gépezet! A gyakorlatban ez azt jelenti, minden izgalmas dolog japán gyártmányú: pl. a karburátorok, a generátor a fesz szabályzóval, a komplett gyújtás, a gy gyertyák a kábeleikkel, az aksi… Komolyan, nincs rajta olyan dolog, ami elromolhat!
A legnagyobb piacuk amerika, mert ott is kedvelik az egyszerű, de atombiztos gépezetet és nem drága az a 14,5 e$ ezért a műszaki tartalomért (kapcsolható oldalkocsihajtás, hátramenet, kézifék… ülésfűtés az oldalkocsiban, stb) A helyzet az, hogy nem tudnak eleget gyártani(!), tessék tájékozódni, pl a várakozási listát megnézni…
Az oldalkocsis gépezet pedig külön élmény! A menettulajdonságai meggyőzőek, bőven elegendő a 30kW-os nyomatékos motor…
Nekem már az új, az átdolgozott változatú Sportsman van, a legnagyobb örömömre!
Csak kemény legényeknek:
http://www.youtube.com/watch?v=sCtk8v7YyPI&feature=related
Még az Onroad előtt, azt hiszem 2006-ban teszteltem Sportsmant és Wolfot is (utóbbi ki is gyulladt menet közben…) – azóta is a kellemes emlékeim között van az a két hét, mert annyit volt nálunk a két vas.
Egy téli tesztről beszélhetünk? 🙂
Nekem egyébként ez a legkedvesebb Ural videóm. Imádom! :-)))
Azért az oroszok a nehézterep körülményekről tudnak egyet s mást… Nem ismerem az Ural, Dnyepr, stb. mocikat testközelből, de így látatlanba azt mondom, tudják azt, amire az ilyesmire vevő közönség vágyik.
Anno fikáztuk a béketábor eszközeit a seregben, és vágyakoztunk a nyugati technika után. Volt szerencsém testközelből találkozni a mostani nagytestvér eszközeivel és megnyugtathatok mindenkit, nem sok különbség van a USSR és a USA gépek között. Mindegyik szervízigényes, mindegyik spártai. Egy HMMWV ugyan úgy néz ki belülről, mint egy UAZ, a színe is egyezik, legfeljebb nincsenek ciril betűs feliratok (ez a fiataloknak hátrány), a yenki szélesebb (így nem is fér el ott, ahol a muszka) és kerozint hörpöl. Mindezt csak azért írom, hogy ne hamarkodjuk el az ítéletet az oroszok műve felett!
Jani55!
Egyezz bele a téli teszbe!
Most jut eszembe!
Ősszel Ausztriában találkoztunk egy Urallal és egy korai Moto Guzzival a Nockalm Strasse-n. Utóbbin kb. hasonló “fejidom” teljesített szolgálatot, mint a fenti Uralon – a Guzzin ez retro és oda van érte az értő közönség (persze azóta sok víz lefolyta Volgán/Dnyepr-en)…
Részemről semmi akadálya… (de 4, vagy legalább 2 új guma feltétlen kellene. annál is inkább, mivel tavasszal műszakira kell menni… jelenleg ez megoldhatatlannak tűnik!)