A motor előző fejezetben emlegetett kompakt építési módjának vannak azonban árnyoldalai is. Legalábbis abban az esetben, ha a pilóta, vagy ne adja az ég az utas is kicsit termetesebb az átlagosnál. Ebben az esetben lesz gond elég. Az én 190 centimhez tartozó lábak ugyanis már nem nagyon férnek el sehol. Alig tudom hátrahúzni a csizmát a lábtartón a helyes pozícióba, ha viszont megtettem, akkor alig tudok vele előrenyúlni váltani vagy használni a hátsó féket. Persze sokat segítene, ha nem 48-as csizmákat kellene tologatni a lábtartón, tudom… Amennyiben pedig az utas tappancsait is oda kell még rakni a dobozok és a vezető csizmái közé, egészen nagy tömörülés keletkezik – mondhatjuk, így nem érdemes hosszabb távra vállalkozni!
A szűk lábtér pozitív oldala ugyakkor, hogy a tank oldalának jól megformázott domborulatába úgy beszorul a térd, hogy szinte nem is kell rá külön odafigyelni, hogy fékezéskor helyesen tartsuk magunkat. Ez a rész amúgy szerintem az alacsonyabb termetűeknek is ideális – nekik viszont legalább nem okoz gondot a lábtér szűkössége sem. Véleményem szerint úgy 182-185 centitől lefelé a fenti észrevételekből inkább csak a pozitívumokat fogja észrevenni a Z1000SX Tourer lovasa. (Utast viszont ő is jobb ha a 36-os lábú hölgyek között keres magának…)
A felsőtest pozíciója az, amelyre nem szólhat egy panaszos szót sem Dávid, sem Góliát. A kormány kellően széles és egyenes, a meztelen Z1000-hez képest vagy tíz centivel hátrébb is került, így egy tökéletesen felegyenesedett, a hátat a legkisebb mértékben sem kínzó helyzetben motorozhatunk az SX-szel. Ha sietünk és el akarunk bújni a plexi mögött, az ülésben hátracsúszva ez simán megy, de mivel engem 150-160-ig egy idomzat nélküli motoron sem zavar a szél (mindig azt szoktam mondani, hogy ez is csak megszokás kérdése), normál esetekben valóban nagyon kényelmesen tudunk közlekedni a géppel. A hátfájás veszélye legalábbis nem fenyeget, az biztos!
Annál is kevésbé fenyeget a gerincünk irányából érkező kellemetlen idegi impulzusok veszélye, mert naked bike eredetű futóműhöz képest a rugózás kényelmi szintje elképesztően jó. A rugóút csak jelképesen, 3 milliméterrel több, mint a nudista Z1000 esetében – ebből az következik, hogy már az ottani 135 milliméter sem kevés. Ehhez még jól is van hangolva: kellően feszes, nagyon pontosan irányítható a segítségével a motor, de meglepően kényelmes. Nem üt nagyot a durva keresztbordákon sem, jól tűri a kátyúkat – ugyanakkor döbbenetesen tartja az ívet akkor is, ha közben belecsattanunk egy-egy úthibába.
Akinek persze valamiért nem fog megfelelni a gyári beállítás, az minden paraméterében tudja állítgatni elöl és hátul is. A teleszkópokon az előfeszítés, valamint a csillapítás is egy csavarhúzó segítségével szabályozható. A hátsó monoshock rugóstagon ugyanezzel az eszközzel tudunk húzófokozati csillapítást állítani, míg az előfeszítés egy körmös kulcs segítségével (az ülés alatt található) szabható testre. Ehhez nagy segítséget jelent, hogy maga a rugózó egység a motor jobb oldaláról nagyon könnyen hozzáférhető – ellentétben az ülést nyitó kulcslyukkal, amelyet szerintem (bár ez csak feltételezés) még a hátsó kerék is telever az út porával.
Egyetlen negatívumot tudok megemlíteni a futóművel kapcsolatban, ez pedig a motor kormányozhatósága. Nehézséget persze ez is csak a lassú manőverek során fog okozni, ahol is a hajdani sportos eredetre emlékeztető alig több mint harminc fokos kormányelfordulás miatt például egy kétsávos úton csak a motor erős lenyomásával leszünk képesek egy íven visszapörögni.
Ha már futómű, ejtsünk egy szót fékekről is. Rosszat mondani itt megint nehéz: az első négydugattyús, radiális cucc nagyon finoman adagolhatóan, ugyanakkor szükség esetén komoly lassítóerővel emészti fel a Z1000SX Tourer mozgási energiáját. A hátsó fék ugyan egyetlen dugattyúval préseli a 250 milliméteres, hullámos tárcsát, azonban a motor súlyelosztásának köszönhetően szerepe szinte elhanyagolható a vészmegállás esetén – minden tekintet az első satukra szegeződik. Ahol mindjárt két darab 300-as tárcsát szorít a négy dugattyú – így garantált az eredmény. A blokkolásgátlós változat közúti használatkor nyilván plusz nyugalmat kölcsönöz a vezetőnek, hiszen ezen segédeszköz nélkül azért oda kell figyelni, főleg ha némi murvafelhordás van az úton.
A Z1000SX Tourer kimondottan azoknak a tulajdonosoknak fog abszolút örömet és elégedettséget szerezni hosszú távon is, akik szeretik a teljesítményt, szeretik a sportos géneket, akár a hosszabb távok leküzdése is szerepel a terveik között, de közben eszük ágában sincs egy sport- vagy akár sporttúra motoron görnyedni. Nekik minden szempontból remek társ lesz ez a kompakt utazómotor!
Az utolsó oldalon találod a részletes műszaki adatokat.
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Azok a batyuk, jajj! 🙂
Nekem különösen tetszett a kényelmes testhelyzet, a szélzaj-, turbulencia és mindenféle lüktetésektől mentes utazás. 130-ig szinte teljes csend, csak a gyönyörű motorhang. Lenyűgöző a motorerő, a rendkívül stabil futás, a kiváló fékek… Tessék, Mindenki próbálja ki!