A második nap némi bemelegítés után – ez megegyezik az első napival – a fékezéssel kezdődik. Egy kis radarral ellenőrzik is az elért sebességet. A feladat elvben egyszerű, mégis igen összetett. Különböző sebességekről (a maximum 60 kilométer/óra környékén van) először csak a hátsó, majd csak az első fék használatával kell megállni. Ennek az a lényege, hogy a tanulók érezzék meg a hátsó fék adagolhatóságát, miként kell azt szabályozni ahhoz, hogy ne végig álló-csúszó hátsó kerékkel lassítsanak. (Amelyik motoron volt ABS, de azt ki lehetett kapcsolni, ott bizony ki is kellett!) Amikor a hátsó fék finom szabályozása jól ment, jöhetett a csak elsővel való satuzás. Itt viszont a helyes progresszív technikát kellett elsajátítani: hogyan fokozom folyamatosan maximumig a féknyomást. Amikor pedig már ez is ment, jöhetett a legnehezebb: a kettő együttes alkalmazása, és főleg összehangolása.
Természetesen ejtsünk szót a helyes összetett féktechnikáról is. Amikor elkezdjük a fékezést, a hátsó féket rugásszerűen indítjuk (hiszen a motor tömegének előreterhelődése előtt még igen nagy lassítóerőt vihetünk itt is az aszfaltra), majd folyamatosan csúszáshatáron kell tartanunk azt. A vele egy időben induló első fék esetén progresszíven indítjuk a fékezést, majd iparkodunk a megcsúszás határának közelében tartani az első abroncsot. A kuplungot pedig a lassítás legelső pillanatában oldjuk, hiszen ha sikerült megállnunk, a legmagasabb sebességfokozatban is el tudunk indulni végszükség esetén a járművel. Ha lefulladtunk, erre a leghalványabb esélyünk sincs…
A gyakorlat során igazából mindenki csak megérezte, hogy hogyan is történik a helyes vészfékezés. No meg rájött arra, hogy ezt még rengeteget kell gyakorolnia ahhoz, hogy kint az utcán, egy valódi veszélyes szituációban ösztönösen (mert ott nincs idő gondolkozni!) jól alkalmazza majd a tanultakat.
Amikor nem sík a talaj alattunk, sokan kerülünk nehéz helyzetbe. Elindulni, megállni, majd újra elindulni, pláne megfordulni egy lejtőn nem is olyan egyszerű, mint azt sokan hiszik. Először Tibor megmutatta a lejtőn való nyolcasozást (két szűk, egymásba fűzött megfordulás, amit sík aszfalton már mindenki meg tudott csinálni) – na ez demoralizálóan nézett ki. Majd elkezdte lépésről lépésre felépíteni a gyakorlatot.
Először megtanultuk a leereszkedést csak hátsófékkel, majd leállított motorral, mégpedig a kuplunggal fékezve a motort (nagyon tanulságos dolog!) – ezeknél a cél a minél lassabb lejutás volt. Ezután jött a felfelé megállás-elindulás, amelynél külön első- és hátsó fékkel is gyakoroltuk a kezelőszervek összehangolását. Majd következett a sima visszafordulás a lejtő alján. Itt megint durván működött a helyes tekintet fontossága: ha egy pillanatra is ránézett valaki a járdaszegélyre, esélye sem volt a megfelelő kanyarodási ív eltalálására. Amikor pedig az alsó- és a felső megfordulás is sikeresen ment, jöhetett az összekapcsolás, azaz a nyolcas. Egy ideig elbíbelődött vele a csoport, mire egyáltalán ment a dolog – még ha nem is a bemutatott szinten. A sikerélmény azonban így is megvolt!
A második nap utolsó gyakorlata a fék nélküli akadályelkerülés volt. A hely adta lehetőséghez mérten a legjobban fel kellett gyorsítani, és egy irányjelző lámpáról kapott utasításnak megfelelően jobbra vagy balra elkerülni a terelőkúpokból kirakott akadályt. Bizony nagyon össze kellett szedni mindenkinek magát, hogy a néhány tizedmásodperc alatt meghozza a helyes döntést, majd agresszív és biztoskezű motorkezeléssel végre tudja hajtani a kettős irányváltást, illetve az utána esedékes vészfékezést. Mivel nagyon kis csoport volt jelen a tréningen (a bejelentkezett társaság fele az első nap reggelén lemondta a gyakorlást, ami Németországban például elképzelhetetlen lenne, de hát mi nem ott élünk…), ekkorra mindenki úgy elfáradt, hogy alig ment a koncentrálás. Mert az a gyakorlatok mindegyikénél elengedhetetlen volt. Sőt, mivel jómagam nagyobbrészt megfigyelői státuszban voltam, nagyon jól meg tudtam magam is szemlélni a résztvevők szellemi elfáradását. Ez is azt mutatja, hogy a motorozás elképesztő fejmunka, és fáradtan, koncentráció nélkül egyszerűen nem lehet jól csinálni!
A két nap során rengeteg olyan feladatra került sor, amelyekről a fentiekben nem ejtettem külön szót. Ennek az az egyszerű oka, hogy az instruktorunk repertoárjában a bójás gyakorlatok kvázi végtelen tárháza található meg. Minden esetben az adott csoport tagjainak képességeihez, illetve motorjainak jellegéhez igazítják a feladatokat. Szükség esetén menet közben is módosul a tematika – a fent vázoltak csupán egyfajta állandó gerincét alkotják a képzési rendszernek. Amely kétséget kizáróan nagyon hasznos mindenkinek, aki hisz benne, hogy a sok a tanulás és a még több gyakorlás az egyetlen lehetőségünk arra, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint a szélvédővel szembe repülő bogár. Nem, mi ne legyünk bogarak!
Cimkék:
A Honda felélesztette a legendás Transalp típust is. Soros motorral készül, mint az Afrrica Twin - de vajon hogy sikerült?
Elolvasom »Régóta várjuk a Benelli középkategóriás új túraenduroit. Lássuk végre, mennyire felel meg a várakozásoknak a TRK 702 párosa!
Elolvasom »Méghogy 1000 köbcenti alatt nincs élet? 1000 kilométert tettünk meg egy 125-ös kismotorral, és még nézelődésre is futotta közben!
Elolvasom »Nemrég mutattuk be a magyar Serpentize motoros ruha márkát. A kínálatból talpig feketébe öltözve kezdtünk tartóstesztbe.
Elolvasom »
Épp most láttam ezt a videót, aminek a lassításán tökéletesen látszik, hogy ha arra néz a terepmotoros, amerre kell, akkor elkerüli az esést.
Az előtte csúszó motort nézi, és szépen át is megy rajta. auto.indavideo.hu/video/Csuszik_a_Ninja_250R_repul_a_masik_versenyzo
Macko! Ez volt a jobb/hasznosabb/többet nyújtó képzés vagy a Hondáé?
Szerintem ha elolvasod újra mindkettöt, kiderül melyik..
Ez a kuplunggal fékezés hogyan is történik (talán leállított motorról volt szó fentebb)?
Igen, ott leállított motorral kellett legurulni a lejtőn, közben pedig a csúszáshatáron tartott kuplunggal lassítani a járművet. A gyakorlat célja a kuplung csúszási pontjának precíz kitapasztalása volt.
A BMW klubnak van szerencséje minden tavasszal Sági Tibi vezetésével történő oktatásra. Nagyon nehéz tényleg. A második napon a feladatok nehezedésével és a fáradság miatt egyre többet esünk kelünk .
Sági Tibi előtt pedig le a kalappal amilyen türelmesen és odaadóan foglalkozik a tanulókkal. Tényleg rengeteget lehet tőle tanulni, mindenkinek ajánlom éljen az ilyen lehetőségekkel.
Sziasztok, Tibor oktatási tematikájának jóságát és hasznosságát csak megerősíteni tudom!
Volt szerencsém többször is nála tanulni és ajánlom mindenkinek, hogy ha úgy érzed, hogy uralod a gépet, akkor is tavaszi bemelegítés címén egy 2 napos képzés a szezon elött.